Hallottatok e már Jézusnak erről a kijelentéséről?

Szia,

Adventista vagyok. Ez a mondat a samáriai asszonnyal történt beszélgetésben hangzik el. Az előzményében Jézus kijelentése, melyet az asszony magánéletérõl mondott, egyszerre volt feddés és bátorítás. Kifejezte, hogy helytelen, ahogyan él, de egyben nagyra értékelte az asszony őszinteséget. Minden bizonnyal a Jézus személyéből áradó isteni hatalom tette képessé az asszonyt arra, hogy őszinte legyen. Azt érezhetjük, hogy itt is ugyanúgy „fújt” a Szentlélek „szele”, mint a Nikodémussal folytatott beszélgetés alatt. Az asszony megértette, hogy az Úr Jézus Krisztus ismeri életének elrejtett dolgait, és ettől megijedt. Igyekezett semlegesebb témára terelni a beszélgetést, és a zsidók és a samaritánusok közötti vitakérdést vette elő.

Az Úr Jézus Krisztus az asszonynak adott válaszában csak érintette a felekezeti kérdést, elismerve, hogy „az üdvösség a zsidók közül támadt” – azaz közöttük kell megjelennie a Messiásnak – de kijelentette, hogy a valódi Istenimádat nem helyhez vagy felekezethez kötötten valósul meg. Nem az számít elsősorban, ki milyen formai keretek között imádja Istent, hanem a lelkület,amellyel ezt teszi. Kain és Ábel óta csak kétféle – hitre vagy érdemekre alapuló – vallásosság létezik, és ezek közül Isten csak az előbbit fogadhatja el. A „lélekben és igazságban” kifejezésen belül a „lélek”-nek fordított szó (a görög pneuma), egyaránt jelölheti a Szentlelket és azokat a lelki folyamatokat, amelyekre ő tesz alkalmassá: például a hit megnyilvánulásait és az imádatot. Az Úr Jézus Krisztus az „Isten Lélek” kifejezéssel hangsúlyozza, hogy minden megújító lelki befolyás csak tőle származhat, és ezeket a Szentlélek közvetíti az ember számára. Az „igazság” szó (a görög aletheia) viszont az Isten kinyilatkoztatása felőli értelmi meggyőződésre, az abban foglaltak mérceként való elfogadására utal. A kijelentés értelme tehát az, hogy az igazi Istenimádók alávetik magukat az Istentől jövő - lelket átformáló - befolyásnak, ugyanakkor Istent egyedül az ő saját kinyilatkoztatása alapján lehet megismerni, nem pedig emberi hagyományokra vagy elméletekre támaszkodva. Ma is e két mérce bármelyikének megléte vagy hiánya alapján ítélhetünk helyesnek vagy helytelennek minden vallási gyakorlatot, illetve igazíthatjuk útba azokat, akik ezzel a kérdéssel küzdenek.

Üdv. Péter

János 4:24

"Isten szellem: Itt a görög pneuʹma szó abban az értelemben szerepel, hogy szellemszemély vagy szellemi lény. (Lásd a Szójegyzékben a „Szellem” címszót.) A Szentírásból kiderül, hogy Isten, a megdicsőített Jézus és az angyalok szellemek (1Ko 15:45; 2Ko 3:17; Héb 1:14). Egy szellem létformája teljesen más, mint egy emberé, és az emberek nem látják a szellemeket. A szellemi lényeknek „szellemi” testük van, mely sokkal magasabb rendű, mint a „fizikai test” (1Ko 15:44; Jn 1:18). Noha a bibliaírók úgy beszélnek Istenről, mint akinek van arca, szeme, füle, keze stb., ezek szóképek, hogy az emberek könnyebben meg tudják érteni, milyen személy Isten. Az Írások világosan rámutatnak, hogy Istennek van személyisége. Egy olyan helyen él, mely felette áll a fizikai világnak; ezért mondhatta ezt Krisztus: „elmegyek az Atyához” (Jn 16:28). A Héb 9:24 szerint Krisztus „magába az égbe” lépett be, hogy „megjelenjen Isten előtt értünk”.

szellemmel. . . kell imádniuk: Ahogyan arról a Szójegyzék a „Szellem” címszó alatt ír, a görög pneuʹma szó sok mindent jelenthet, többek közt Isten tevékeny erejét, vagyis a szent szellemét, valamint azt az erőt, mely tettekre ösztönöz valakit, azaz valakinek a szemléletmódját. A „szellem” szó különböző jelentéseiben az a közös, hogy olyan dolgokra utalnak, melyek láthatatlanok az emberek számára. A Jn 4:21-ben Jézus elmagyarázta, hogy az Atyja imádata nem egy fizikai helyszín köré, például a szamáriai Gerizim-hegy vagy a jeruzsálemi templom köré fog összpontosulni. Mivel Isten nem hús-vér lény, és nem lehet látni vagy megtapintani, az imádata többé nem valamilyen fizikai templomhoz vagy hegyhez fog kötődni. Más bibliaversekben Jézus rámutatott, hogy csak úgy tudja valaki elfogadhatóan imádni Istent, ha az ő láthatatlan szent szelleme, vagyis „a segítő” vezeti (Jn 14:16, 17; 16:13). Ezért „szellemmel” imádni az Atyát nyilvánvalóan arra utal, hogy Isten szelleme vezet valakit, melynek segítségével összhangba tudja hozni a gondolkodását Istenével a Szava tanulmányozása és alkalmazása által. Jézus kijelentése tehát jóval többet foglal magában annál, mint hogy valaki őszintén és lelkesen áll hozzá Isten szolgálatához.

igazsággal kell imádniuk: Az Istennek elfogadható imádat nem alapulhat elképzeléseken, mítoszokon vagy hazugságokon. Összhangban kell lennie a tényekkel és azzal az „igazsággal”, melyet Isten a Szavában tár fel magáról és a szándékairól (Jn 17:17). Azokhoz a valóságokhoz is illenie kell, melyek nem láthatóak, de Isten Szava beszámol róluk (Héb 9:24; 11:1; lásd még a szellemmel. . . kell imádniuk kifejezéshez tartozó magyarázó jegyzetet ebben a versben)."

JT.

Én Isten úgy értelmeztem ,hogy egy energia.Maga a lélek is energia az emberben.

Én ezt úgy szedtem szét ,hogy az ember korlátozva van mindennel.Ami végett kénytelen erkölcsök között élni.Esetleg neki mehet a korlátoknak, de idővel vagy vissza riad vagy ,tönkre teszi magát, esetleg belehal.

Itt jön az ,hogy mi kell ahhoz ,hogy az erkölcsöt ki tudjuk kerülni.

Ha szétbontod ezt, hogy milyen ember kell ahhoz ,hogy ne függjön semmitől,rá fogsz jönni ,hogy csakis egyfajta energa lehet az.

Tehát ahhoz ,hogy erkölcsöt kikerüljük, ahhoz olyan dolgokat kell elérnünk ,hogy ne igyunk, ne együnk, ne lélegezzünk, ne érjen bennünket külső hatás ,halhatatlan legyél, ne öregedj...,stb.

Amint ezt szétbontod, rájössz ,hogy egy olyan lényre bukkansz, ami teljesen független, tértöl időtől, és anyagtól.Ez volna Isten.De ez csakis energia lehet.

En ezt ugy tudom, hogy pl. azzal magyarazzak, hogy a holgy, akivel eppen beszelget, az egy samariai volt.

Es a zsidok es a samariaiak kozott vitak voltak arrol, hogy hol kell Istent imadni: a Gerazim hegyen (samariaiak) vagy a jeruzsalemi templomban (zsidok). Illetve arrol, hogy ki a megvalto, hogy minden torvenyt es irast kovetni kell (zsidok) vagy 5 irast csak (samariaiak). A zsidok a samariaikat elegge leneztek a hitvitak miatt.

Jezus a beszelgetes soran felfedi az asszonynak, hogy tudja a maganeleti hatteret (hanyszoros ozvegy stb.), ezaltal tudomasara hozza, hogy o a Messias. Es ez utan azt akarja neki mondani, hogy ezek a vitak feleslegesek: Isten lelekben es igazsagban szeretne kapcsolatot a teremtmenyeivel, mindegy, hogy samariai vagy zsido. Vagyis oszinten es kozvetlenul.

(Anglikan vagyok, de nem anglikankent "tanultam" ezt, hanem csak igy hallottam, es reszben gondolom.)

Jn 4:19 Az asszony ekkor így szólt: »Uram, látom, hogy próféta vagy. 20A mi atyáink ezen a hegyen imádták Istent, ti pedig azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben van a hely, ahol őt imádni kell.« 21Jézus azt felelte neki: »Hidd el nekem, asszony, hogy eljön az óra, amikor sem ezen a hegyen, sem Jeruzsálemben nem fogjátok imádni az Atyát. 22Ti azt imádjátok, amit nem ismertek, mi azt imádjuk, amit ismerünk, mert az üdvösség a zsidóktól van. 23De eljön az óra, és már itt is van, amikor az igazi imádók Lélekben és igazságban fogják imádni az Atyát, mert az Atya ilyen imádókat keres magának. 24Az Isten lélek, és akik őt imádják, Lélekben és igazságban kell őt imádniuk.«

A samária asszony felveti, hogy az ő hagyományaik szerint ott helyben, Samáriában (Garizim-hegyi templom) helyes imádni Istent, a zsidók szerint pedig Jeruzsálemben. Jézus elmondja, hogy ebben a kérdésben a zsidóknak van igaza, de hamarosan eljön egy új kor, sőt Jézus eljövetelével kezdetét is vette egy új kor, amikor nem egy fizikai helyhez, vagyis nem templom(ok)hoz lesz kötve az Isten imádata. A samáriaknak bizonyára kényelmesebb volt helyben, a Garizim hegyen imádni Istent, mint a messzebb levő Jeruzsálembe menni (ahol valószínűleg nem is fogadták őket szívesen, mert a zsidók megvetették a samáriaiakat). Szóval Jeruzsálembe menni egy hosszabb utazás volt nekik, és valószínűnek tartom, hogy Jézus itt arra is utal, hogy megtalálni az igazságot, és megtalálni azt a helyet lelkileg-szellemileg, ahol Istent helyesen lehet imádni, ugyancsak egy utazás, ha nem is egy fizikai utazás, de ugyanúgy fáradsággal jár. Tehát Isten olyan imádókat keres magának, akik kutatják az igazságot, és kutatják azt a lelki-szellemi állapotot, amely fontos ahhoz, hogy Istent helyesen imádjuk, és vállalják az ezzel a szellemi utazással járó fáradságot. Isten olyan imádókat keres magának, akiknek fontos az igazság, és fontos, hogy lelküket olyan állapotba hozzák, ami kedves Istennek. Elég biztosak lehetünk benne, hogy Istennek nem tetszik, ha az emberek különféle templomokat, szentélyeket és más épületeket emelnek neki, miközben a lelkük romlottságával nem törődnek, és az igazságot sem keresik teljes szívvel.

üdv, a javuló Stefán

Tovább mennék Stefan. Az igazi hit nem helyhez kötött és az igazság azaz végeredményben az üdvösség a zsidóktól ered. Tehát megkerülhetetlenné válik a Biblia ahol le van írva az igazi üdvösséghez vezető út. Ez az igazság az üdvözítő útról szól.

Templomba megyünk és le van tudva a hitéletünk. Nem. Az igazi igazság keresők számára fog megnyílni az üdvösség, ennek ellenére Krisztus teste és vére csak templomokban vehető magunkhoz. /katolikus/

Jn.4,24. Az Isten lélek: és a kik őt imádják, szükség, hogy lélekben és igazságban imádják.

Ha nem ragadjuk a szövegkörnyezetből ezt az igét, akkor láthatjuk, hogy a vallásos dogmákról és ceremóniákról, szertartásokról beszél Jézus amivel az emberek igyekeztek szolgálni és eleget tenni az Isten tiszteletnek, Isten imádatnak. Ez Jézussal és Jézus által megszűnik. Tehát az igaz hívők akik Jézus Krisztusban vannak azok lélekben imádják és szolgálják az Egy Igaz Élő IStent, nem pedig vallásos emberi rendeletek általi ceremóniákban, előírásokban, szabályokban, dogmákban stb.

Rm.7,6. Most pedig megszabadultunk a törvénytől, minekutána meghaltunk arra nézve, a mely által lekötve tartattunk; hogy szolgáljunk a léleknek újságában és nem a betű óságában.

Zsid.9,14. Mennyivel inkább Krisztusnak a vére, a ki örökké való Lélek által önmagát áldozta fel ártatlanul Istennek: megtisztítja a ti lelkiismereteteket a holt cselekedetektől, hogy szolgáljatok az élő Istennek.

Ef.6,6. Nem a szemnek szolgálván, mint a kik embereknek akarnak tetszeni, hanem mint Krisztus szolgái, cselekedvén az Istennek akaratját lélekből,

Rm.12,11. Az igyekezetben ne legyetek restek; lélekben buzgók legyetek; az Úrnak szolgáljatok.

Rm.3,20. Annakokáért a törvénynek cselekedeteiből egy test sem igazul meg ő előtte: mert a bűn ismerete a törvény által vagyon.

Rm.3,28. Azt tartjuk tehát, hogy az ember hit által igazul meg, a törvény cselekedetei nélkül.

Gal.2,16. Tudván azt, hogy az ember nem igazul meg a törvény cselekedeteiből, hanem a Jézus Krisztusban való hit által, mi is Krisztus Jézusban hittünk, hogy megigazuljunk a Krisztusban való hitből és nem a törvény cselekedeteiből; Mivel a törvény cselekedeteiből nem igazul meg egy test sem.

Gal.3,11. Hogy pedig a törvény által senki sem igazul meg Isten előtt, nyilvánvaló, mert az igaz ember hitből él.

Röviden a lényeg erről szól. Nem a vallásos dogmák által igazul meg az ember és nem is a vallásos dogmák által tudja tisztelni, imádni és szolgálni az Istent, hanem a Lélek szabadsága által.

Jak.1,26. Ha valaki istentisztelőnek látszik köztetek, de nem zabolázza meg nyelvét, sőt megcsalja a maga szívét, annak az istentisztelete hiábavaló.

Jak.1,27. Tiszta és szeplő nélkül való istentisztelet az Isten és az Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket az ő nyomorúságukban, és szeplő nélkül megtartani magát e világtól.

Röviden ez a lényeg és ezt jelenti a lélekben való Isten imádat!