Az Isteni Szellem a Föld és a csillagok teremtését hogyan végezte el?
mondta, hogy legyen, és lett
nem
Ez a baj h utánozni akarjuk ,azért is vagyunk itt.
De én már unom ,ugyh ezután szeretnék már hazahúzni innen.Vissza Hozzá :-)
Szia!
A Biblia egésze arról tesz tanúságot, hogy a teremtés munkájában mindhárom isteni személy részt vett. Mózes I. könyve 1. fejezete is sejteti együttes jelenlétüket: "Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra". A teremtésben az Atya volt a tervező, a Lélek mint életadó "lebegett a vizek felett" és a közvetlen kivitelező "mint kézműves", a Fiú volt. A Biblia egyik alapvető, de az elmúlt századokban szinte teljesen feledésbe merült tanítása Jézus Krisztus teremtő mivoltát bizonyítja. "Őáltala" létezik a mindenség és a Föld is "minden Őáltala lett és nála nélkül semmi sem lett, ami lett". Az Atya azért bízta meg Őt a közvetlen megvalósítással, mert Krisztus a teremtmények példaképe, fejlődésük célja. Isten szeretetből és fejlődésre, szabadsággal és értelemmel felruházottan teremtette meg az embert, és elébe állította a Fiút, hogy a saját Teremtője legyen a példaképe. Akinek kezéből kikerült, az lett az ember erkölcsi mintája.
Az Isten a semmiből, puszta szóval teremtett. "És mondta Isten: Legyen...És lett" – ezek a kijelentések Mózes I. könyve 1. fejezetének a leggyakrabban visszatérő szavai. Isten rendelkezik olyan képességgel, mellyel rajta kívül senki más, s ez talány marad számunkra egészen az újjáteremtésig. A zsoltáríró így emlékezik meg erről: "Az Úr szavára lettek az egek, és szájának leheletére minden seregük." "Mert Ő szólt és meglett, parancsolt és előállott". Hasonlóképpen erősíti meg a mózesi tanítást az evangéliumokban a kapernaumi századosról szóló történet. Ez az ószövetség hitét ismerő római katona ugyanis azért mondotta a szolgáját meggyógyítani induló Jézusnak: "Csak szólj egy szót, és meggyógyul az én szolgám", mert a saját tapasztalatából ismerte, hogy az ő puszta szavára is hogyan engedelmeskednek katonái. Ha az emberi szónak is ilyen ereje van, milyen ereje lehet Isten szavának, aki minden törvényt tökéletesen ismer és alkotó szavára pontosan engedelmeskedik minden elem! Felbonthatatlan bibliai összefüggés tehát a semmiből és a szóval teremtés. Elutasítása nemcsak a Biblia elején található teremtéstörténet elutasítása lenne, hanem még inkább az evangéliumoké. Jézus földi életében is, a betegek meggyógyításánál, a halottak feltámasztásánál "csak szólt és meglett, parancsolt és előállott..."
Mózes I. könyve 1. fejezete az isteni munkavégzés fölülmúlhatatlan dokumentuma. Mindent a maga idejében és helyén megalkotni: ez az igazi, "teremtő" munka. Előbb az elemek elválasztásáról, majd kiformálásáról értesülünk, a szervetlen, a szerves világ fokozatain át egészen az ember megteremtéséig. A harmadik naptól kezdve jelennek meg a növények, az ötödiktől az állatok, a hatodikon "a lakásul alkotott" világ gazdája: az ember. Nem kevesebb, mint 11-szer hangzik el, hogy Isten "mindent az ő neme szerint" teremtett. Bizonyára nem lehet ez a gyakori ismétlés véletlen az ilyen rövid leírás keretei között. A bibliai teremtéstörténet ezzel szövegszerűen is kizárja az utóbbi két évszázadban elterjedt evolúció eszméjét.
Az egyes napok végeztével mindig az áll a bibliai szövegben: "és lőn este és reggel, első, második, harmadik stb. nap". Az "este és reggel" hebraizmus, vagyis a héber nyelvnek egyik sajátos kifejezése, mindig egy 24 órás napot jelent. Az egyik legfőbb botránykő a ma "vallásos" emberének szemében: hogyan is teremthetett Isten – emberi napok leforgása alatt? Nem "antropomorfizálása" ez a Teremtőnek? Szó szerint vehető-e a bibliai történet?
Elgondolkoztunk-e már azon, hogy Isten miért teremtett éppen úgy, ahogyan a Biblia állítja? Hiszen ha Ő valóban létezik és mindenható, egyetlen szempillantás alatt is teremthetett volna! Egyetlen szavára is előállott volna minden! De végbemehetett volna a teremtés évmilliárdok, évmilliók vagy évszázezrek alatt is – ha Istennek ilyen terve lett volna. Ám ahogy az előbbit, úgy az utóbbit sem tanítja a Biblia, holott mindkettőt érthető nyelven hozhatta volna tudomásunkra. Miért éppen hat napig tartott a Föld teremtése és "nyugodott meg" Isten az utánuk következőn, a hetediken? A Tízparancsolat IV. parancsolatában olvashatunk erről. Itt mondja meg az, aki a két törvénytáblát Izráel népének adta, hogy a teremtés miért történt ilyen módon. Mert ezzel örök példát, mintát kívánt szolgáltatni az ember számára életideje elrendezéséhez, a helyes életritmus kialakításához. "Hat napon át munkálkodjál és végezd minden dolgodat, de a hetedik nap az Úrnak, a te Istenednek szombatja" – hangzik a parancsolat kezdete (II. Mózes 20:9–10). Munka és teljes megpihenés váltsa így egymást az életben! Így osszuk be időnket, mely alapja életünknek. Békés, kiegyensúlyozott lesz ezáltal az ilyen élet. Képes a megértésre, a fejlődésre, a szeretetben való erőgyűjtésre. Jézus Krisztus, a Teremtő annyira szerette teremtményeit, hogy magával a teremtés módjával és lefolytatásával is közel akarta hozni számukra azt, hogy "őhozzá hasonlatosak" lehessenek.
Üdv. Péter
Péter nagyon szépen megfogalmazta a lényeget. Egy dologgal kiegészíteném. Nos alapvetően, amikor nem létezik semmi, akkor ugye Isten létezik...érzékekkel megfoghatatlanul. Tehát amikor teremt, akkor bizony nem a szájával mond hangot, mert se szája, se hangja...tiszta Gondolatával hozza létre a mindenséget, az Igével. Tehát a világ Istenen belüli gondolat, és az univerzumon belüli élet pedig Isten maga(Lélek), így tekinti az istenség képeit és képmásait, amik benne vannak és nem rajta kívüle, így adva nekik életet addig a fokig is, hogy az önállóság látszatával ruházza fel azokat. :)
Joseph Murphy:
"Isten vagy az Élet sohasem büntet. Az ember bünteti önmagát az Istenről, Életről, Világegyetemről alkotott téveszméi révén. Gondolatai teremtő erejűek, ő tehát megteremti saját nyomorúságát."
üdv
25/F
LastOne.Left
Tisztelt Péter és 25F:
Ezeken az oldalakon korábban azt olvastam, hogy az isteni kinyilatkoztatást nem szó szerint, hanem szimbolikusan kell érteni. Leírhatnátok, hogy melyek ezek a részek - konkrétan megjelölve a fejezeteket.
A teremtés olvasásakor én sehol nem találkoztam a "Fiú" megjelenésével, nem tudom honnan veszitek - ha leírnátok a bekezdés számát.
Másrészt amikor még nem létezik semmi, akkor Isten a semmi?
Én arra lettem volna kíváncsi, hogy egy "szellem" - ami ugye anyagtalan - hogyan tud létrehozni anyagot, ami jelenleg kézzel fogható. Különös tekintettel a "technológiára".
Érdekes amit irtok, köszönöm is, de néha ellentmondásba keveredtek.
Szia!
A kért pontos megjelölések:
Kolossé 1:16, Zsidókhoz 1:2, János venagéliuma 1:3.
Szimbolikusan azt kell érteni, ahol látomásról van szó, vagy példabeszédről. Véleményem szerint a többi helyen nem szimolikus a leírás, vagyis a Biblia első 11 fejezete nem szimbolikus. Ezt alátámasztja az a tény, hogy az Újszövetség minden fejezetre visszautal, maga Jézus Krisztus is valós eseményként jelöli meg az itt leírtakat.
Üdv. Péter
Kérdező.
Én szépen és érthetően leírtam, hogyan tudja a Szellem megjeleníteni az anyagot...mert ez a Szellem egy Elme(sem térben, sem időben, anyagtalanul, intelligenciát hordozva magában), ami gondolatában vetíti a világegyetemet, és az Ő tiszta gondolata az Ige, amiről pedig Máté evangéliuma szól. Számunkra is mentális a világegyetem, akárcsak álom idején, ott is kézzel fogható az anyag, mégis bennünk van, az elménkben. :)
A Szentháromság kifejezés pedig szimbolikus, és ott találkozunk a Fiú kifejezéssel. Atya, Fiú és Szentlélek, amiben az Atya az apa, vagyis az akaratot és erőt "személyesíti meg", a Szentlélek az anya, vagyis a szeretet és bölcsesség példája, és a Fiú, az Ige, ami e kettő gyermeke, magába foglalva képiesen mind a négy "tulajdonságot", az, ami a mindenség igazából, hiszen abból van a minden, az Ige Krisztus, és ezért tanítja Jézus is azt, hogy csak őáltala kerülhetünk be mennybe, mert a mindenség egységét kell elfogadnunk szívünkben, egészként kell lássuk a világot, és az életet "abban", vagyis minden érdekét egy szintre emelve önzetlenné kell váljunk teljesen, hiszen az a tiszta szeretet alapja, és ekkor üdvözülhetünk, vagyis nyerhetjük el a teljes tökéletesség állapotát, Istenét. :)
ui.: A "semmi" pedig az általunk megkreált fogalom, amivel meg tudjuk különböztetni azt a mindentől, de a "semmi" az nem létezik, vagyis NINCS. szóval a látszólagos semmi "helyén" Isten van. :)
üdv
25/F
LastOne.Left
Jajj ne hülyéskedj. :)
Nem jó az, hogy összekeveredsz, lehet "kétfelé" beszélünk Péterrel, bár nem hiszem. De légy szíves írd le, mi az amiért most "káosz" lett az elmédben, ne maradj tévedésben, tisztázzuk le a dolgot. :)
üdv és várom kérdéseid
25/F
LastOne.Left
Na itt vagyok, és barom módon Mátét írtam János helyett. :D
ne haragudj ezért, nem tudom miért Máté volt a fejemben, szóval János evangéliumról szóltam, abban ír az Igéről...elnézést ezért, kapkodtam tegnap, de a lényegen nem változtat. :D
üdv
25/F
LastOne.Left
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!