Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » A Biblia szerint hány napig...

A Biblia szerint hány napig tartott a "7 idő"?

Figyelt kérdés

#Biblia #7 idő
2022. júl. 23. 15:15
 1/10 A kérdező kommentje:
Vagyis hány évig.
2022. júl. 23. 15:15
 2/10 anonim ***** válasza:
A Biblia nem foglal állást a kérdésben, egyéni hit kérdése, ki hogyan értelmezi.
2022. júl. 23. 15:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/10 anonim ***** válasza:
100%

Szia,

Több helyen is megjelenik a Szentírásban ez a fogalom, ha konkrétan leírod melyikre gondolsz szívesen segítek…

Üdv. Péter

2022. júl. 23. 16:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/10 anonim ***** válasza:
61%
A zsidóknál a napok néha hosszabb időintervallumot jelölnek. Szóval nem kizárt hogy a teremtés igazából nem hét napig tartott.
2022. júl. 24. 09:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/10 Dorkász06 ***** válasza:
39%

A Jelenések könyvének 12. fejezete segít megérteni, hogy hány évet is jelent a 7 idő.

Jelenések 12: 6- ban van szó egy asszonyról aki 1260 napig él a pusztában:

"Az asszony a pusztába menekült, ahol az Isten helyet készített számára, hogy ott éljen ezerkétszázhatvan napig."

A 14. vers elmondja, hogy ez 3 és fél időt, vagyis évet jelent:

"Az asszony azonban kapott két nagy sasszárnyat, hogy a pusztába repüljön, a rejtekhelyére, ahol majd a kígyótól távol egy évig, két évig és félévig táplálják."

Ha mindezt megszorozzuk kettővel, akkor látjuk, hogy a 7 időszak 2520 évet jelent.

2022. júl. 27. 10:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/10 anonim ***** válasza:
58%

A Dániel könyve 4. része ír a hét időről.


A hét idő Nebukadonozor babiloni király álmában jelent meg, amikor egy égig érő fát látott, amit kivágtak, de a tövét a földben hagyták, mely az álom szerint, hét idő elteltével újra kihajt.


Az álomnak két beteljesedését írja le a Biblia:


1. Az első Nebukadonozor királlyal kapcsolatos: kimagasló uralkodó volt, akár csak a fa, amely az égig ért. A királyt jelképesen kivágták hét időre, ez akkor történt, amikor hét időre elveszítette az értelmét (Dániel 4:25-től ír erről). Ez alatt az idő alatt nem volt képes az uralkodásra. A hét idő leteltével azonban ismét uralkodni kezdett (Dániel 4:31,33). Az okokat is leírja a fejezet.


2. A második Isten uralmával kapcsolatos: A Biblia szerint az ókori Izrael királyai Isten trónján ültek (1 Krónikák 29:23), más szóval Istent, és az uralmát jelképezték. A legtöbb király azonban nem engedelmeskedett Istennek, és így az alattvalói többsége sem. Ezért Isten megengedte, hogy a babiloniak legyőzzék az izraelitákat, így i.e 607-ben elpusztították Jeruzsálemet. Attól fogva nem volt olyan király, aki Istent képviselte volna Jeruzsálemben. I.e. 607 jelezte annak az időszaknak a kezdetét, amikor Isten uralma megszakadt, és addig tartott, amíg Isten be nem iktatott egy új királyt az égben, aki képviselje Őt. A prófécia második beteljesedésében a hét idő egy hosszabb időszakot kell, jelentsen. Egyrészt azért, mert Isten uralmát érintő semmi különös nem történt hét évvel az után, hogy Jeruzsálem elpusztult, másrészt Jézus évszázadokkal később (i.sz. 33) arra utalt, hogy a hét idő még ne ért véget. Az utolsó napok próféciájában elmondta, hogy Jeruzsálemet, amely Isten uralmát szemlélteti, tiporni fogják a nemzetek, amíg le nem telik a nemzetek meghatározott ideje (Lukács 21:24). A nemzetek meghatározott ideje megegyezik a hét idővel. Hogy mikor ér véget ez az időszak, abban a Jelenések 12:6,7 segít. A vers szerint 3,5 idő 1260 nap, így a hét idő kétszer ennyi, 2520. A bibliai próféciákban időnként 1-1 nap, 1-1 évet jelent (Ezékiel 4:6), így a hét idő, 2520 évet. I.e. 607-től számítva ez i.sz. 1914-ben ért véget. Ekkor kezdte meg Jézus az uralmát az égben, mint Isten királyságának az uralkodója. Egyúttal ekkor vette kezdetét az az időszak, amit a Biblia az utolsó napoknak nevez.

2022. júl. 28. 18:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/10 anonim ***** válasza:
64%

Kedves Ani,

A babilóniak ie 587/586-ban pusztították el Jeruzsálemet:

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Nabukodonozor trónralépésének dátumát napra pontosan tudjuk a bablioni krónikákból:

[link]

Ennek zsidó emléknapja:

[link]

Üdv. Péter

2022. júl. 28. 21:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/10 anonim ***** válasza:

Kedves Péter,

köszönöm szépen

2022. júl. 30. 09:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/10 anonim ***** válasza:

Kedves Péter, köszönöm a forrásokat. Valóban másként ír az eseményről a wikipédia, és további számos oldal is foglalkozik a témával, pl. Jehova Tanúi oldala, így elolvastam azt is, amit ott írnak. [link]

Nem látok ellentmondást az ott leírtakkal kapcsolatban, de szívesen meghallgatnám az Ön véleményét is.

2022. júl. 30. 09:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/10 anonim ***** válasza:

Kedves Ani,

Én 2 évig kutattam ezt a témát, mert Dániel könyve 5. fejezetésből írtam a szakdolgozatomat a Teológián. Nincs külön bibliai kronológia, és a világi kronológia, legalábbis az Újbabiloni Birodalom tekintetében. Ugyanis ebből az időszakból olyan eseményleírások maradtak ránk amelyek csillagászati eseményekhez köthetők! A 70 év nem érv, mert az 2 módon is kijön: ie.605. a bablioni fogság kezdete és ie.535 a Bablioni fogság vége, ie.587/86 a Jeruzsálemi templom pusztulása és ie.517/516 az új templom.

A bailoni krónikák szerint egészen pontosan tudjuk, hogy az Újbabiloni Birodalom 87 évig állt fent ie. 626-539 között. [link]

Ezt a kort a babiloni krónikák alapján rekonstuálják. Azok pedig napra pontosak hála az akkori írók precizitásának (holfogyatkozások, napfogyatkozások).

Érdekes módon az általad idézett cikk mélyen hallgat a legfontosabb bizonyítékról, nevezetesen az ókori keleti történetnek egy másik, nevezetes napfogyatkozásáról, amelyet Hérodotosz említ meg. Küaxarész méd király és Alüattész líd király egy hosszan tartó háború 6. évében éppen a Halüsz folyó partján csatázott, amikor csata közben fényes nappal váratlanul elsötétült a Nap; mire a harcoló felek azonnal békét kötöttek. Márpedig Küaxarész második utóda a perzsa birodalom megalapítója, Kürosz, aki – mivel meghódította Babilont is – a Nabú-nászir-féle, teljesen pontos királylistába is bekerült. Így tehát biztos, hogy ez a csata az ie. 6. század első felében esett meg. Kisázsia térségében ebben az időközben csak egyetlen napfogyatkozás volt látható: ie. 585. május 28-án. Hérodotosztól még azt is tudjuk, hogy ezt a napfogyatkozást évre pontosan megjósolta Thalész, a nagy csillagász, matematikus és filozófus. A Hérodotosz által említett i. e. 585. évi napfogyatkozás érdekes megerősítése olvasható Ezékiel próféta könyvében, aki az újbabiloni hadsereg által i. e. 597-ben elfoglalt Jeruzsálemből sok zsidó társával együtt babiloni fogságba került. A "tizenkettedik esztendőben, a tizenkettedik hónapban" elmondott jövendölésében Isten által így fenyegeti meg az egyiptomi fáraót: "A napot felhőbe borítom, és a hold nem fényeskedik fényével. Minden világító testet megsötétítek miattad az égen, és bocsátok sötétséget földedre, ezt mondja az Úr Isten." (Ez. 32: 7- 8) Mivel a tizenkettedik évet Ezékiel a babiloni fogság kezdetétől értette, e jövendölését tehát i. e. 585 elején tehette, és néhány hónappal később meg is történt az a jelentős napfogyatkozás, amely nemcsak Kis-Ázsiában, de Mezopotámiában és - részlegesen - Egyiptomban is sötétséget okozott.

Ahogyan láthatod ezek pontos számok, és teljesen egyeznek a Bibliai kronológiával.

Ha érdekel a szakdolgozatom itt elérhető: [link]

Üdv. Péter

2022. júl. 30. 10:09
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!