Milyen a kereszténység szerint a mennyország?

Hasonlatokban, példázatokban jelenik meg az evangéliumokban a mennyek országa. Ahogy a festők ábrázolták, az is képi, szimbolikus megjelenítés.

Mt 13,31-32 Hasonlatos a mennyeknek országa a mustármaghoz, a melyet vévén az ember, elvete az ő mezejében; A mely kisebb ugyan minden magnál; de a mikor felnő, nagyobb a veteményeknél, és fává lesz, annyira, hogy reá szállanak az égi madarak, és fészket raknak ágain.

(itt is: Márk 4,31; Luk 13,19)

itt kigyűjtve:

[link]

Ezek példázatok, képszerű hasonlatok.

Végül egy olyat idézek, aki valószínűleg átélésből írta ezt a mennyországról (szerzetesek írnak tapasztalatokról, melyeket a szerzetesi gyakorlatban átéltek még "életben", mely tapasztalat hasonló a zen-szerzetesek tapasztalatával):

Karthauzi Dénes szerzetes:

"Akik jót cselekedtek, az örök életre mennek,

amely az isteni lényeg tiszta, közvetlen, boldogító látása"

Szia.

Ne légy ideges amiatt, hogy az előző válaszoló nem igazán tud semmi konkrétummal szolgálni számodra.

Sajnos kikell ábrándítsalak, én sem tudok többet, mint az előttem szóló.

Csak ezzel tudok szolgálni:

Így érvényes az Írás szava: Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív föl nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik őt szeretik.

I.Korinthus2:9

Többek között ez az igevers is a mennyországra vonatkozik, ha nem tévedek, és bizony ez is arra enged következtetni, hogy még csak sejtésünk sem lehet affelől, hogy milyen is az valójában.

Szóval nem igazán lehet semmi konkrétumot előhozni ezzel kapcsolatban.

Nem lehet ezt egy-két gyakori hsz-ben elmondani, hosszú évek munkája megérteni, miről van szó.

a mustármag - a potencialitás (lehetőség), hogy elérje a halandó ember a halhatatlanságot, az élete során ezt a lehetőséget megvalósítsa. Kicsi a mag - mégis hatalmas fává növekedhet. Az embernek lehetősége van a végtelen-örökhöz visszatérni, ahhoz, amelyből kiszakadt, lehatárolódott egy földi életre. Ezt életében meg lehet valósítani. Erről szól minden világvallás.

Bennünk van a világ világossága - csak sok minden elhomályosítja, annyira, hogy sokan már tudomást sem vesznek erről. Rohannak a hírnév-vagyon-rang, vágyaik után - bírvágy kéjvágy hatalomvágy után, aminek egyszer vége, az nem a végtelen és örök világa, az nem Istenhez vezet, hanem a sötétség erőit növeli.

Isten látása: ez a látás nem fizikai látás, hanem metafizikai: tudás, értelem, fény. A "kis mustármagnyi" lehetőség emberi lényegünk, kibontakoztatható (máshol lélekszikra a neve (Meister Eckhart))

megvilágosítja a létezést,

"megvilágosodás" -mondják a keletiek.

Istenhez jut, aki a mennyországba jut.

ajánlott egy jó könyv - nem kapható, könyvtárban keresd:

[link]

ezek közt is találsz jót

[link]

A tudást, valamiféle titkos tudást, ami megszabadít a gonosz anyagtól és gonosz testtől, kezdetben a gnosztikusok hirdették, belekeverve Jézusról szóló hamis dolgokat, már János apostol idejében. részben az ő filozófiájuk ellen írta János az 1. levelét, és figyelmezteti a keresztényeket, hogy ne hallgassanak a gnosztikus tanítókra. Az anyagi világ nem rossz, a test nem rossz, ha jóra használjuk. Isten teremtette az anyagi világot, Isten teremtette a testünket, és ezek jók. Mindössze nem örökké léteznek.

Nincs sok minden írva a mennyországról a Bibliában azon kívül, hogy semmi rossz nem lesz ott, és elképesztő lesz, olyan sok csodálatos dolog vár azokra, akik oda kerülnek, amit el sem tudtak képzelni itt a földön.

A Bibliában a Mennyek Országa vagy Isten Országa példázatok nem a mennyországról szólnak, hanem annak földi előzeteséről, vagyis az egyházról. Péter apostolnál voltak a kulcsok (Mt 16:19), ő nyitotta meg a Mennyek Országát, az ApCsel 2-ben, és ez az egyház megalapítása volt. Jézus megmondta a Mk 9:1-ben "Azután így szólt hozzájuk: Bizony mondom nektek, hogy vannak az itt állók között némelyek, akik nem ízlelik meg a halált addig, amíg meg nem látják, hogy az Isten országa eljött hatalommal." Ez nyilvánvalóan a Péter és a többi apostol által megalapított egyházra utal az ApCsel 2-ben. Akik a földön Isten Országában, vagyis az egyházban vannak, azok kerülnek majd a mennyben is Isten Országába, vagyis a mennyországba.

üdv, Stefán

János tehát apostoli, prófétai tisztségében állítja, hogy mindaz, amit az Úr birodalmáról mond, az valóság és igaz. Beszámolója e mennyei világnak csodálatos tulajdonságairól tesz tanúbizonyságot, amely jelzi e birodalom nem evilági jellegét: „világossága hasonló vala a legdrágább kőhöz, úgymint kristálytiszta jáspis kőhöz […] És kőfalának rakása jáspisból vala; a város pedig tiszta arany, tiszta üveghez hasonló. […] És a város kőfalának alapjai ékesítve valának mindenféle drágakövekkel. Az első alap jáspis; a második zafir; a harmadik kálczédon; a negyedik smaragd; Az ötödik sárdonix; a hatodik sárdius; a hetedik krizolitus; a nyolczadik berillus; a kilenczedik topáz; a tizedik krisopráz; a tizenegyedik jáczint; a tizenkettedik amethist. […] a város utczája tiszta arany, olyan mint az átlátszó üveg. […] és a városnak nincs szüksége a napra, sem a holdra, hogy világítsanak benne;(Jel.21.11, 18-21., 23.)

Ez a világ a Biblia szerint személyes , ahol az Úrhoz visszatérők látnak , hallanak, munkálkodnak, aktívak, élnek, szolgálják az Urat, e létben elmúlik minden bánatuk, fájdalmuk , örvendeznek, hiszen dicsérik Istent, s e földi létben imádkozók fohászai is ott hallgattatnak meg. Ez a mennyei birodalom, Isten és azoknak a végső lakhelye, akik tiszták, az „útálatosságot és hazugságot nem cselekvők”, akik hisznek az Úrban. (Jel.22.4.; Jel.21.4.; 5. Móz.3.24.; 25.15; Jel.21. 8, 27.)