Miért lettek elcsépeltek a vallási szimbólumok mindenhol?

Keresztek/halak (bár utóbbi kevésbé), Buddha-szobrok, jing-jangok, félhold és csillagok stb.

Mindenhova kiteszik ezeket a jelképeket. Sokak számára az egésznek semmi tartalma sincs ma már.

Számomra az egyik legfurcsább, amikor már a prostituált is Buddha-szoborral reklámozza magát. (Ilyet is hallottam.) Nyilván lehet hívő, buddhista egy prostituált is, csakúgy mint bármely más helytelen életmódot folytató ember, de rajtuk abból is látszik, hogy nem buddhisták, hogy ezt az egész paráznaságot a Tannal emlegetik együtt. Ez egyértelműen helytelen értelmezés.

Aztán ott van a kereszt, a rózsafüzér (muszlim országokban a muszlim imafüzérek) boldognak és boldogtalannak a kezén, a nyakán, vagy épp csak úgy díszként az otthonában úgy, hogy abszolút nem eszerint él.

A jing-jangot jelentését sem tudják sokan, azok közül, akik díszként használják. Eredetileg kék és piros színű, és az egyensúly jelképe, régi taoista jelkép. Az ellentétek kiegyenlítik egymást, és akár egymásba is fordulhatnak. Nem a jó és rossz, hiszen az egyensúly mindig jó. Adott egy ellentét, például erős és gyenge. Mind a kettő jelző viszonylagos, hisz vegyünk mondjuk egy fát. Egy vékony, kicsi, fiatal fa éppen azért lesz mondjuk egy viharban erős, mert az öreg, vastag, nagy fa már túl biztos, kemény, emiatt könnyen kidől.

Miért lettek ennyire elcsépeltek, illetve eredeti jelentésüktől megfosztottak ezek a szimbólumok?