Szerintetek mit jelent kereszténynek lenni?

"Nem feltétele az üdvösségnek az eukarisztia. Egyedül az élő hit."

Jézus szerint az, szerinted nem. Ennyi.

"Mert az én testem bizony étel és az én vérem bizony ital."

Most azon lehet elmélkedni, hogy a kenyér és bor valóban átlényegül, mint az ősi keresztény tanítás mondja, vagy csak szimbolizálja, mint véli a protestánsok egy része, de az vitán felül áll, hogy az Eucharisztia, vagy Úrvacsora szükséges, fontos dolog. Méghozzá az üdvösséghez fontos dolog. Arról nem is beszélve, hogy ugye Jézus maga rendelte el ennek közösségi megünneplését. Mert hát lehet hinni Istenben a magunk módján, de célszerűbb hinni "Jézus módján".

"Jézus nem tanította, hogy a templomba kell járni, ha tanított ilyet, írj igehelyet."

Úgy látszik, hogy hiába mutattam rá számtalan idézetet, melyekben Jézus maga jár példájával előttünk :)

"Az Isten, a ki teremtette a világot és mindazt, a mi abban • van, mivelhogy ő mennynek és földnek ura, kézzel csinált templomokban nem lakik."

Csel 17,24

"De ama Magasságos nem kézzel csinált templomokban lakik, • mint a próféta mondja:

A menny nékem ülőszékem, • a föld pedig az én lábaimnak zsámolya; micsoda házat építhettek nékem? azt mondja az Úr, vagy melyik az én nyugodalmamnak helye?

Nem az én kezem csinálta-é mindezeket?"

Csel 7,48-50

"A mi atyáink ezen a hegyen imádkoztak; és ti azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben van az a hely, • a hol imádkozni kell.

Monda néki Jézus: Asszony, hidd el nékem, hogy eljő az óra, a mikor sem nem ezen a hegyen, sem nem Jeruzsálemben imádjátok az Atyát.

Ti azt imádjátok, a mit nem • ismertek; mi azt imádjuk, a mit ismerünk: mert az idvesség † a zsidók közül támadt.

De eljő az óra, és az most vagyon, amikor az igazi imádók lélekben, és igazságban imádják az Atyát: mert az Atya is ilyeneket keres, az ő imádóiul.

Az Isten lélek: és a kik őt imádják, szükség, hogy lélekben és igazságban imádják."

Ján 4,20-24

#7

Ahova Jézus járt templomba, az nem olyan volt, mint a mostani templomok. Ő az egyetlen templomba járt Jeruzsálembe, ahol volt a frigyláda. A Mózes törvényében benne van, hogy kötelező ide elmenni az ünnepekkor, Jézus ezért járt oda. Szombatonként nem templomba ment, hanem zsinagógába. A zsinagógába szinte minden zsidó ment szinte, Jézus nem csak azért ment, hogy példát mutasson, hanem itt kezdte el hirdetni a mennyek országát. Ezután az apostolok is ha zsinagógába mentek nem zsidó országba, csak azért mentek, hogy meggyőzzék az embereket arról, hogy Jézus a Krisztus. A pogány tanítványok viszont már nem jártak zsinagógába, ők csak gyülekezetbe jártak. Ez a gyülekezet pedig nem olyan volt, mint a mai templomok és nem is olyan, mint a mai szekták. Meg ha két emberből is állt a gyülekezet, az már gyülekezet, mert "ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, én ott vagyok közöttük."

Jézus parancsának megtagadását is emlegetted, viszont Jézus nem adott kőbe vésett parancsolatokat, hanem a szívek hústábláira írt parancsolatokat.

Ne kárhoztass ártatlan embereket! Vannak olyan emberek, akik akár a hajléktalanságot is vállalják Jézusért és teljes szívükkel hisznek benne, mégsem járnak templomba. Persze fontos a közösség és a kenyér megtörése is , de attól még nem mondhatod ezekre az emberekre, hogy nem igazi keresztények.

Jézus valóban példát mutatott, de ő például nem evett disznóhúst, minden zsidó ünnepet megtartott, meg egyéb dolgok. Te megtartod mindezeket?

#7 Egyrészt Jézus zsinagógába járt, nem pedig templomba. Másrészt kizárt dolog, hogy minden héten ment volna. Például a 40 napos böjtje alatt tuti, hogy nem járt. De ott van Bemerítő János. Ő se igen járt zsinagógába. A pusztában volt, és aki hallani akarta Isten szavát, az kiment hozzá.

Ma miért járnak a hívők templomba, gyülekezetbe? Tanítást hallgatni! Legalábbis, ahol évek alatt jártam és megfordultam, ott ez volt a fókuszban. Közösség gyakorlásra, még egymás megismerésére is totál alkalmatlan a gyülekezet. Ahol voltak házicsoportok, ott teljesen más volt, ott volt lehetőség valódi közösség gyalorlásra. Egyébként a korai egyházban ez volt a gyülekezeti minta. Házanként gyültek össze. Eljártak ugyan a zsinagógába is, de abból a célból, hogy hirdessék a zsidóknak az evangéliumot.

Kereszténynek lenni Jézus követését jelenti, Neki tetsző életet élve. Elvileg ez lenne a helyes válasz. A gyakorlatban viszont az, hogy ez mit jelent, mindenhol más és más. A Jézus követése és a Neki tetsző élet ki van cserélve a tanítóink követésére és felekezetünk elvárásainak megfelelő életre. Ha te "ezt és ezt megteszed", akkor számítasz jó kereszténynek. Járj rendszeresen gyülekezetbe, olvasd a Bibliát, fizesd a tizedet, adakozzál (ez utóbbi 2 rendkívűl fontos!), imádkozzál, hirdesd az evangéliumot (vagyis az egyházunk tanításait), stb.

A másik hatalmas probléma a "Jézus követése" kifejezéssel, hogy eléggé felekezet függő, hogy ki is ez a Jézus. Egyesek szerint Jézus csak egy angyal, egy teremtmény, mások szerint Jézus egy picibaba aki karácsonykor ajándékot hoz a gyerekeknek. A harmadik szerint Jézus a Mikulás, aki osztogatja nekünk a sok jót, és ha valami rossz történik, az biztos a gonosz krampusz műve. A negyedik Jézusnak úgy megsérült a keze a kereszten, hogy ma már nem képes semmi csodát tenni, ha valaki esetleg mondjuk meggyógyul, az a sátán műve. Az ötödik Jézus egy néma bálvány, nem tud beszélni, nem hallhatjuk a hangját. A hatodik Jézus nem azért jött, hogy elvegye a bűneinket és megtisztítson belőlük, hanem azt mondja, hogy bűnösként is Isten szentnek és tisztának tart. A hetedik Jézus a csupa szeretet, az irgalom, és semmi köze az Ószövetség "én ölök és elevenítek, én sebesítek és én gyógyítok" Istenéhez.

Sorolhatnám még a példákat. Ha egy hamis képünk van Jézusról, akkor hamis képünk van az Atyáról. Ezt pedig úgy hívják, hogy bálványimádás. Sokáig azt gondoltam, hogy a bálványimádás a szobrocskákról szól, de nem. A szobrocska csak egy tünet (a sok közül). A hamis Isten képből fakad. A cselekedeteinket az Istenről alkotott képünk határozza meg. A következmény sokféle lehet. Nem hiszek, hogy Neki van keze, és képes cselekedni, nem hiszek, hogy Neki van hatalma, és képes valósággal megszabadítani. Nem hiszek, hogy hallhatom a hangját, és közel lehetek Hozzá. Nem hiszek abban, amit Ő mondott, és nem veszem komolyan a parancsolatait, stb.

Szóval, összetett kérdés ez, hogy mit jelent kereszténynek lenni. Jézus szerint az az örök élet, hogy megismerjük az egyedül igaz Istent, és akit ő elküldött, a Jézus Krisztust. Ahogyan élek, ahogy cselekszem, az megmutatja, hogy ki az én Istenem.

Jézus azt mondta: "Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok"

Aztán a gyakorlatban az a helyzet, hogy vannak sokan olyan vallásos gőgben szenvedő buzgó keresztények, akik a többi keresztényt kényelmes, látszat kereszténynek bélyegzik meg. Van aki szerint a rendszeres templomba járás is kevés, és az adakozás is, és csak az a valódi keresztény, aki minden szabadidejében egyházi szolgálatokat végez. Valamint a családját is háttérbe szorítja emiatt.

Szerintem nem szabad túlvállalni magunkat, és nem szabad lenézni a másik keresztény embert.

Ez egy út, amin mindenki máshol jár, de nem a másik emberhez kell mérni magunkat, hanem a korábbi saját magunkhoz, hogy előre haladjunk, ne álljunk meg, ne csússzunk vissza.