Buddha vagy Jézus?

Albert Schweitzer, a filozófia és teológia doktora

Albert Schweitzer a gondolkodó c. könyvből:

"A brahmanizmus-buddhizmus és a kereszténység közötti harcban a szellemi és az erkölcsi ütközik egymással. Indiaiakkal való vitáikban újra és újra találkoznak majd ezzel a mondattal: ”A szellemiség nem erkölcsiség”, azaz a szellemivé válás az Istenhez való eljutásban önmagáért van, s végül is mint a legnagyobb, fölötte áll minden erkölcsinek is. Mi keresztények azonban azt mondjuk: ”Szellemiség és erkölcsiség egy és ugyanaz. A legmagasabb szellemiség a legmélyebb erkölcsiségben szerezhető meg, s folyamatosan a legmélyebb erkölcsiségben fejeződik ki."

Buddha nem állította magáról, hogy Isten, vagy kapcsolatban lenne valamiféle Atyával. Jézus azt állította Ő és az Atya egyek, s mielőtt Ábrahám lett, én vagyok. (az "Én vagyok" az Ótestamentumban Isten neve, még ez is a kijelentés pikantériája)

Buddha egy kereső volt, s nem is állította többnek magát embernél. Jézus azt mondta: " Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam."

Az a baj, hogy olyan dolgokról próbálsz vitatkozni amikkel mások soha nem is foglalkoztak.

Ez olyan mint amikor a kisöcsém odajön panaszkodni, hogy hogyan kapott ki a diamond league-soktól meg mennyi xp-t vesztett. Amire én csak annyit válaszolok: "Mi az a dájmond liga? Mi az az ikszpé?"

Hasonló amikor a keresztények tízezer oldalak filózgatnak arról, hogy isten ilyen-meg-olyan. Miközben a keleti vallások soha nem isten/ekre hegyezték ki az egészet. Ez teljes mértékben nyugati kreálmány. Ezért nehéz erről még vitatkozni is, mert a keresztények alapból kizárólag csak ezen a szemüvegen keresztül látnak.

Buddha filozófiája kb olyasmi, hogy az élet tele van szenvedéssel, de én segítek neked megválni a szenvedéstől, ennyi. Kit érdekel bármiféle istenség? Az sem zárható ki, hogy maga Buddha is ateista volt (ezt konkrétan egy indológus szájából hallottam).

A fenti idézet meg újabb bizonyíték, hogy kb semmit nem tud a nyugati ember az keletiek gondolkodásáról. Hogy lehet egy lapon kezelni a brahmanizmust (már maga a kifejezés is hatalmas tévedés) és buddhizmust?

"Hogy lehet egy lapon kezelni a brahmanizmust (már maga a kifejezés is hatalmas tévedés) és buddhizmust?"

Úgy hogy a buddhizmus belőle fejlődött ki.

Olvasd el A.S. A keresztyénség és a világvallások c. esszé

jét (Albert Schweitzer a gondolkodó c. könyvben). Pont ezen Gyk-kérdés topikjáról szól: összeveti benne a világvallásokat.

#14

Akkor ennyi erővel kereszténység=judaizmus?

#13 nemrég írtam egy másik posztban egy nagyon lényeges különbségről, amit te is említettél, hogy a keleti gondolkodásban nincs személyes Isten.

"A keleti gondolkodás és a kereszténység közötti fontos különbség, hogy előbbiben Isten nem személy, hanem maga a világtudat, a világ minden részecskéjében ott van (panteizmus). Míg a kereszténységben a teremtésétől független akarattal és cselekvőképességgel rendelkezik, egy Személy, sőt felvehető Vele a kapcsolat, Jézus tanítása szerint. A kereszténység Istene gondviselő Isten, akivel már ebben az életedben kapcsolatod lehet.

A keleti gondolkodás lelki gyakorlata pedig a meditáció, mantrázás, gondolatok kiüresítése, ebben a módosult tudatállapotban eljuthatsz annak az érzékelésére, hogy "minden egy", azaz a panteista világképhez. De Jézus semmi ilyesmiről nem tanított.

#15 AS. nem azt írta h brahmanizmus=buddhizmus, inkább úgy értsd a "keleti gondolkodás" vs. kereszténység.

Mint ahogy a kereszténységnek előzménye az ÓSz, Jézus nem tagadta meg az Ósz-et, a bennük szereplő próféciák beteljesítőjének tartotta magát.

#5

Minden ideológia és vallás valamilyen fokon kizárja egymást. Értem én, hogy neked tetszik ez a valóságtól elrugaszkodott hippi elmélet, amit hallottál vagy kitaláltál magadnak, de ilyen igazából nincs. Például a buddhizmus és hindu vallás is kizárja egymást, sőt a buddhizmus a hindu vallás ellen jött létre, például szigorú kasztrendszere ellen. De istenhitet tekintve is kizárják egymást.

#19

A judeokereszténységig teljesen ismeretlen volt az, hogy egy vallás kizárja a másikat.

Lásd pl az ókori római szövegeket Veii ostromáról. Azt írja, a rómaiak (akik mint tudjuk a római istenekben hittek) Veii előtt zenéket és előadásokat adtak elő az etruszk isteneknek, hogy azokat "átcsábítsák" a rómaik támogatásához. Tehát római vallásúakként egysuerre imádták az etruszkok isteneit is.

De az ókorban mindenütt jelen volt a szinkretizmus. Amikor megjelent a kereszténység akkor a római birodalom valójában egyáltalán nem volt ellenséges a kezdetben. Egészen addig amíg az intézményesített kereszténység kizárólagosságot nem kezdett hirdetni.

Kicsit úgy kell elképzelni mint most a liberális nyugatot és az iszlámot. A nyugati libsik az iszlámra csak egy másik lmbtq kategóriaként tekintenek, nem értik meg, hogy az iszlám kizárja ezeket és nem fér meg a többivel. Hasonlóan mint annó a Római birodalomban a pogány római vallások és a judeokereszténység.

De mondhatom Kínát is, ahol az emberek évezredekig voltak egyszerre Konfuciánus meg Taoista vallásúak is (+buddhista is) és köszönik szépen megvoltak.

Amikor megjelentek az első keresztény hittérétők akkor meg is lepődtek, hogy milyen könnyen át lehet téríteni a távol-keletieket. Egészen addig amikor ezek az állítólagosan áttérteket meg nem látták ugyanúgy Konfuciánus vagy buddhista templomokban, ahol csak annyit mondtak "Igen, elismerem Jézus. És? Elismerem Buddhát is. Mi a gond?"

Ez Japánban a mai napig is így van. Egyszerre állítanak karácsonyfát és ünneplik a karácsonyt mennek sinto szentélyekbe.

Valójában a világon mindenütt ez volt a normális.

Egyedül a zsidó vallás hirdeti a saját felsőbbrendűségét mások felett (amiből egyenesen következik mások kiirtása is, mivel minden ideológia ami magát felsőbbrendűnek tartja velejárója, hogy jogosnak vél más alantas fajokat kiirtani). Illetve minden olyan vallás amit zsidó koppintásra gyártottak le.