Manapság népszerű, nagy vallások követői! Mi a véleményetek a pogányságról, illetve a régen nagy vallások követőiről?

én abban hiszek hogy Isten és a kereszténységhez tartozó figurák valósak és örökkévalóak, de hogy milyen formát öltenek az az adott kultúrkörtől függ, átmegy egy bizonyos szűrőn, + minden vallás meg egyéb spirituális formáció megkonstruált, és ettől nem lesz kevésbé valid. ez olyan dolog, hogy pl. Szűz Máriához hasonló alakok vannak az ógörög meg egyiptomi mitológiában, mert az anya archetípus az minden kultúrában ott van, és noha az én kultúrámban ezt a karaktert egy barna vagy sötétszőke hajú kaukázusi nőként ábrázolják, attól még ha pl. egy kínai keresztény kínainak ábrázolja (ilyet konkrétan láttam és szép volt nagyon), vagy egy afrikai feketének, az teljesesn valid, de ha vki más szögből, más világképpel nézi ezt az alakot, az is egy valid dolog. szerintem az a legfontosabb, hogy bármilyen nézettel is találkozunk, annak a létezésének legyen helye a világunkban és tudjunk párbeszédbe lépni sokféle emberrel.

egyébként római katolikus vagyok

Valóban, a görög filozófia hatott a kereszténységre, pl. a "legfőbb jó" filozófiai levezetése abszolút összeegyeztethető a keresztény teológiával.

Ugyanígy én az ókori nem keresztény hitvilágokban is több csodálnivalót látok. Pl. az egyiptomiak mélységes hite a túlvilágban és ennek szimbolikája lenyűgöző. Számos keresztényi "elemet" is tartalmaz annak ellenére, hogy ők még nem ismerhették Krisztust.

Nekem keresztényként a politeizmus nyilván összeegyeztethetetlen a hitemmel és abszolút ellenzem.

Ugyan akkor, engem konkrétan óegyiptomi vallás gyermekkorom óta lenyűgözött. Nem pusztán a mitológiájuk miatt, hanem mert egyrészt, megvan benne több olyan archetípus is, ami a kereszténységben is megvan, másrészt, hangsúly amit a halálra és az elmúlásra fekteknek, én azt gondolom, hogy példaértékű, külösen abban a korban. Gondolok itt többek között az egyiptomi halottaskönyvre, illetve, hogy milyen fontosnak tartották, hogy meg adják az elhunytaknak a tiszteletet, hogy felkészítsék őket a túlvilágra, és, hogy a halottakra más várt a halál után attól függően, hogy mennyire éltek erkölcsös életet.

Ami a görög hitvilágot illeti, maga a hellenista politeista vallás sosem fogott meg annyira mint az óegyiptomi pantheon, szerintem ezen a téren az óegyiptomiak viszik a prímet.

Ugyan akkor, a hellenista filozófia nagyon megfogott. Platón összes magyarul megjelent műve a könyvespolcomon van. Én azt gondolom, hogy, ugyan maga a hellenista vallás nem is, de a hellenista filozófia hatással volt a kereszténységre. A hermeticizmus, a sztoicizmus és különösen a neoplatonizmus könnyedén beépült a keresztény etikába és a keresztény teológiába. Alexandriai Philón is erős hatással volt az alexandriai keresztény írókra, mint pl. Órigenészre és Alexandriai Kelemenre. Jusztin Mártír odáig ment, hogy minden logosz által ihletett pogányt kereszténynek vallott, mivel a keresztény teológia szerint Jézus a Logosz. "És azok, akik a logosszal éltek, keresztények, noha ateistának tartották őket; mint a görögöknél Szókratész és Hérakleitosz és a hozzájuk hasonlók."

Én azt gondolom, hogy az mind az óegyiptomi vallás, mind a hellenista filozófiai irányzatok, az isteni letükröződései. Tehát ha a kereszténység egy magasra nőtt fa, akkor ezek az óegyiptomi/görög vallási/filozófiai irányzatok a palánták (a vallás és a filozófia szétválasztása kifejezetten egy modern, eurocentrikus vívmány, az ókori ember nem tett különbség a kettő között).