Milyen jövője van szerintetek Magyarországon a buddhizmusnak? Válhat belőle akár jelentős vallás az országban (pl. az emberek legalább 10%-a buddhista?)

"A buddhizmus pont, hogy kizárja az aszkézist, mert az nem fog elvezetni a középút eléréséhez."

Ezt mond azoknak a buddhista szerzeteseknek, akik csonttá és bőrré aszalódnak, de ezt szó szerint vedd. Lehet a buddhista szerzetesek tudják rosszul és a magyar érdeklődők pedig sokkal jobban.

Azzal nem tudok vitatkozni, milyenek a szerzetesek, csak azt tudom, hogy buddha egy királyfiből lett aszkéta lett, aztán azzal is felhagyott. Ő megélte mindkét szélsőséget, mielőtt a megvilágosodás útjára lépett. De, ha megnézed, a Dalai Láma is se nem kövér, se nem vékony.

Ha a szerzetesek kinézete szélsőséges, az szerintem egy átmeneti állapot.

Egyébként több irányzata van a buddhizmusnak. Van, amilyek szerint segít, ha évekig elvonulásban gyakorolsz, van, ahol magának a gyakorlásnak része, hogy emberekkel érintkezés, dolgozol, tanítasz.

Elvileg Tibetben a szerzetesek minden napot szélsőségekre osztanak/osztottak. Reggel mozogtak , vendégségbe mentek, tanítottak, ételt kértek, este meg a kolostorban meditáltak egyedül és étel nélkül, beszélgetés nélkül.

Nem vagyok szerzetes és nem is lennék. Szerintem ennek a "vallásnak" akkor van értelme, ha világi emberként más élőlények élményeiben osztozhatok és ezáltal megismerhetem a valódi önmagam és a valódi világot- szerencsére, mint kiderült, erre is van ágazat és gyakorlási módszerek:)

"Egyébként több irányzata van a buddhizmusnak."

Pontosan. Van az igazi buddhizmus és a nyugaton "fancy" buddhizmus, aminek amúgy sok köze nincs az eredeti valláshoz, de olyan divatos.

A három kocsi, amivel eljuthatsz a nirvána állapotba :

"kis kocsi"- ez nagyon hagyományörző, sok szabállyal rendelkező irányzat. A hangsúly a viselkedés, cselekvés tökéletesítésén van. Azért kis szekér, mert csak kevesen "férnek rá" - ezek főképp elvonuló szerzetesek.

A "nagy kocsi" itt a hangsúly a szándékon van. A szerzetesek kevesebb szabályt vésnek kőbe, mert máshogy állnak a szabályokhoz. Nem azért csinálsz valamit, hogy az fejlesszen, hanem a fejlődésed által te önmagadtól csinálod. Pl kitakarítasz, mert jófej vagy, nem azért mert azt mondták, hogy a takarítás által tiszta lesz a szoba, meg a takarítás által jobb leszel.

A "nagy szekérre" sokan férnek. Alapelvük a nem ártás elve. Minden lénymegvilágosodása a céljuk, ezért sokszor lépnek kapcsolatba emberekkel, állatokkal. "Világi" embereknek mondanám őket. Ezért megvalósítható a gyakorlás a kis kocsi által annak is, aki nem szerzetes.

A harmadik a "gyémánt szekér" amiről még nem tudok sokat, mert még csak most kezdett érdekelni a buddhista világnézet és épp még az alapokat, meg a "nagy szekér" elveit nyálazgatom.

Ajánlom egyébként Cser Zoltán videóit a youtube-on, mert nagyon informatívak. Vannak videói a filozófiáról, de nagyon sok történelmi morzsa is van benne.

re 12 13 14 - igen sok irányzata van - és nem, nemcsak nyugaton..

Az aszkézis szó eredeti értelme: gyakorlás - nem önsanyargatás.

(a zen-buddhizmus teljesen praxis)

Ha buddhizmussal mint létszemlélettel foglalkozunk, akkor per definitionem

a buddhizmus metafizikai aszkézis