János apostol az Istent látta és leírta?

János Patmosz szigetén Úr napján, vagyis vasárnap elragadtatásba esik és látomása van. A látomásokat le kell írnia és el kell küldenie a hét egyháznak. A kiindulási pont Efezus és innét északra Szmirnába indulva kört írt le a könyv, míg vissza nem tér újból Efezusba. Hogy miért éppen ez a hét város szerepel, erre talán az lehet a válasz, hogy e városok postaközpontok voltak, és így a többi egyházhoz is gyorsan eljutott János könyve. - Az Emberfia Dániel jövendölései és az első három evangélium alapján maga Jézus, a Messiás, aki pap és király egy személyben ezért öltözete a pap bokáig érő fehér ruhája és az aranyöv. Haja fehér - ez az örökkévalóságot jelzi, míg a rézláb a biztonságot ez emlékeztetés akar lenni Nebukadnezárnak álmában látott szobrára, amelynek a lába vas és cserép volt. Szeme áthatol mindenen, nincs semmi titok előtte, ezért: lobogó tűz. Hangja a nagy vizek zúgása, mert tekintélye van. A kétélű kard a legfőbb Bírónak ellenállhatatlan hatalmát és Isten tanításának erejét jelképezi. A Megváltó írásában a képeket az ószövetségi irodalomból, főképp Dániel könyvéből veszi.

Az ember fia héber kifejezés annyit jelent, mint "ember". Dán. 7,13 óta messiási értelme van. Az Üdvözitőt főleg szent Máté evangéliuma nevezi Emberfiának. - A bokáig érő ruha az ószövetségi főpap díszruhája. Az aranyöv a királyi méltóságot, a fehér haj az isteni örökkévalóságot, a lángoló tekintet az isteni mindentudást és büntető haragot, az izzó ércláb a legyőzhetetlen isteni erőt, a hatalmas hang pedig az isteni méltóságot jelképezi.

Szia!

János apostol a megjelölt részben az Úr Jézus Krisztust látta.

Az itt megadott "Úr napjáról" sokféle elgondolás létezik.

Az "Úr napja" alatt egyesek az "Úr nagy napját" értik és gondolják. (Lásd. II.Pét. 3:10). János azonban nem azt mondja, hogy Ő látomásban szemlélte az Úr napját, hanem hogy a szigeten volt ekkor, ezen a napon. Mások szerint az Úr napja a vasárnapot jelenti - lásd például az első hozzászóló - mivel ezen a napon támadt fel az Úr Jézus. Ezt az állítást azonban sehol sem támasztja alá a Biblia. Csak a II. sz. végén keletkezett apokrif irat - Péter apostol evangéliuma 9,12. - nevezi először az "Úr napjának" a Krisztus feltámadásának napját. A Biblia szerint csak a hét hetedik napjáról, vagyis a szombatról mondható el az, hogy az "Úr napja". Csak ezt a napot különítette el Isten a hét többi napjától. (lásd. I.Móz. 2:3). Csak ezt a napot szentelte meg Isten. A Biblia egyértelműen a szombatot nevezi az "Úr napjá"-nak (lásd. II.Móz. 20:10, Ésa. 58:13). Jézus a szombat urának nevezi magát és nem más nappal kapcsolatban mondja ezt. (lásd. Márk 2:28). Jézus a tulajdonosa ennek a napnak, ezért ezt a napot neki kell adjuk.

Az utasítást adó szó ("amit látsz írd meg...")hatására János a hang irányába fordul, és egy csodálatos kép tárul elé: hét arany gyertyatartó között az "Ember Fiát" pillantja meg. Úgy látja, hogy alakra hasonlít egy emberhez, de érzi és látja is, hogy több annál. Amikor kellően átértékeli a látottakat, akkor döbben rá, hogy Jézus Krisztus áll előtte isteni dicsőségben. Valószínű, hogy eszébe jutott ekkor a megdicsőülés hegyén látott kép is. (lásd. Máté 17:2). Szeretné a legtökéletesebb, a legkifejezőbb képpel bemutatni Jézus látványát, ezért néha két hasonlatot is alkalmaz, ládsd pl. a 14. vers "a haja fehér" - "mint a fehér gyapjú" - "mint a hó".

Üdv. Péter