Aki naponta gyakorolja a vallását, az egy idő után edzett hívő lesz?

A megtérés, és Istennel való kapcsolat nélküli vallásos buzgólkodás vallásos babonaságba, vallásos bigottságba tud fordulni (bálványimádás, hamis istenek imádása, hamis közbenjárók használata, stb.), amelyek átkot hoznak a vallásoskodó életére.

A megtérés, az ez utáni bemerítkezés és az Istennel való személyes kapcsolat viszont Ábrahám áldását és nagy örömet szabadít fel a hívő életében.

Én nemigen tudok túl szigorú értelemben vett vallásos életet élni, de valamilyen szinten kapcsolódok az egyházi közösségekhez.

Nem hinném, hogy "edzett" hívő tudnék lenni valaha is. Ahhoz már a SZENTLÉLEK folyamatos áldását kellene éreznem - szinte minden pillanatomban.

Nekem most egy ún. önjelölt "teológusprofesszor", illetve félig-meddig "szerzetesi" életet élő/gyakorló ismerősöm küldött egy száraz evangéliumi szöveget és erősen próbál hittéríteni, és BELESZÓLNI A LELKIISMERETVIZSGÁLATOMBA is, amellyel kőkeményen az ellenszenvemet vívja ki.

Ha nem ismerném az emberi(bb) oldalát a hétköznapokban, már vérig sértődtem volna a most kapott e-mailes KIOKTATÁSON. Próbálom elkönyvelni magamban egy mini DIKTÁTORNAK, aki a saját magánéleti és egyéb egzisztenciális boldogtalanságát próbálja kivetíteni rám.

Máté 7,24

„Aki meghallgatja szavaimat, és meg is teszi, amit mondok, az olyan, mint a bölcs, aki a házát sziklára alapozta.

Esett az eső, jött az árvíz, fújt a szél, és nekitámadt a háznak, de az mégsem dőlt össze, mert sziklára építették.

Olyan kifejezést, hogy "edzett hívő" nem ismerek. Léteznek hívők és olyanok is, akik egyáltalán nem hisznek. Vannak, akik minden nap gyakorolják a vallásukat, de attól nem biztos, hogy jobban hívők, mint azok, akik ezt elmulasztják. Ergo, akik minden nap gyakorolják a vallásukat, attól még nem lesznek nagyobb mértékben hívők, mint mások.

Eklatáns példája: Gondolkodom, tehát vagyok. Másik példája: Vagyok, tehát gondolkodom.

Melyik az igazabb?

a vallásgyakorlás és a hit nem ugyanaz

lehet osszefuggés, de nem feltétlen

"Aki naponta gyakorolja a vallását, az egy idő után edzett hívő lesz?"

Igen. A Biblia ezt "nehéz eledelen élő hívőnek" nevezi

"kemény eledelen".

De ez nem azt jelenti, hanem az elkötelezett hívőt.

Amiről te beszélsz, az a farizeus.

"De ez nem azt jelenti, hanem az elkötelezett hívőt."

Egész pontosan azt a hívőt jelenti, aki érzékeinél fogva alkalmas a jó és a rossz megkülönböztetésére és haladó állapotban van a megszentelődésben (Asszem a Zsidó levélben van ez így leírva)

"Amiről te beszélsz, az a farizeus."

Nem beszéltem semmiről. A farizeus, aki nem Jézusban, hanem a törvényben hisz és úgy gondolja, hogy attól, mert ők kapták a törvényt ettől már tiszták. Meg még ezek a farizeusok: [link]