Jézus a szeretetről, a békéről, és a megbocsájtásról tanított, de mégis valami miatt ostorral verte ki a kufárokat a templomból és testifenyítéshez, testierőszakhoz, agresszióhoz folyamodott, miért, mi a tanulsága ennek?

Péld.22,15. A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.

Zsid.12,5. És elfeledkeztetek-é az intésről, a mely néktek mint fiaknak szól: Fiam, ne vesd meg az Úrnak fenyítését, se meg ne lankadj, ha ő dorgál téged;

Zsid.12,7. Ha a fenyítést elszenveditek, akkor veletek úgy bánik az Isten, mint fiaival; mert melyik fiú az, a kit meg nem fenyít az apa?

Zsid.12,9. Aztán, a mi testi apáink fenyítettek minket és becsültük őket; avagy nem sokkal inkább engedelmeskedünk-é a lelkek Atyjának, és élünk!

Zsid.12,11. Bármely fenyítés ugyan jelenleg nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, ámde utóbb az igazságnak békességes gyümölcsével fizet azoknak, a kik általa gyakoroltatnak.

Jel.3,19. A kiket én szeretek, megfeddem és megfenyítem: légy buzgóságos azért, és térj meg.

Már bocs, de az senkinek nem furcsa hogy jézus milyen templomba is lehetett ekkor, mert ugye az ő vallási nézetét mintha nem nézték volna abban az időben annyira jó szemmel hogy templomot építsenek neki meg az istenének.

Vagy ez csak nekem tünt fel?

2es Egyetlen józan hittudós sem mondja azt, hogy a zsidó Isten és a keresztény Isten két Isten lenne.

Mind2 egyistenhívő, de nem egy-egy külön Istené.

A zsidó azt tartja a keresztény isten megközelítésről, hogy tévút emiatt veszélyes, a keresztény meg azt mondja, hogy elvette a zsidóktól a főpapi minőséget, mert nem értették, hogy Isten elküldte Fiát, hogy a jó utat elmagyarázza, megcselekedje és feltámadásával bizonyítsa, lepecsételje tanításait.

Krisztus ostoros cselekedete annak a harcnak a kezdete, ami ma is érvényes, hogy a pénz /gazdagság/ ki fogja szorítani az Isten imádatot.

Ez a folyamat ma is jól tettenérhető, hol van erős vallásosság és hol gyengült el.