Jézus a szeretetről, a békéről, és a megbocsájtásról tanított, de mégis valami miatt ostorral verte ki a kufárokat a templomból és testifenyítéshez, testierőszakhoz, agresszióhoz folyamodott, miért, mi a tanulsága ennek?

Az 1-es válaszoló jól mondja.

Senkit nem lehet kötelezni arra hogy kövesse Istent és Jézust,de tartsa tiszteletben azokat (és a Szent épületeiket) akik megteszik.

most - így kétezer év után - én arra gondolok, mit üzen nekem: ne alkudozzak I.-nel, ne vásárt akarjak csapni (ma segítettem egy koldusnak - te mit adsz cserébe, Jóisten? ilyesmi). Hanem nyissam meg a szívem előtte. Közeledjek Hozzá.

Jakab levele 4,8 "Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. "

"Mivel a te házadhoz való féltő szeretet emészt engem"Zsolt.69.10

Így emlékeztek vissza a tanítványok is.

Isten féltékeny az ember szeretetére és mivel a templom Isten imádásának a helyszíne volt , így mindent ami elvonta volna az emberek figyelmét erről azt hevesen támadta ( szenvedélyesen szeretetéből kifolyólag).

Jézus szereteből verte ki őket. Csak nem emberszeretből, hanem az Isten iránti szeretből! Tökéletes példája annak, hogy igen, a legfontosabb az emberek közti/iránti szeretet, de mindezek felett áll az Isten iránti szeretet.

Pontosan ezért nevetséges az a balos lózung, hogy "... de hát Jézus mindenkit szeretett, és ezért kellene szeretni minden ember minden devianciáját". Ugyanis valóban azt mondta Jézus, hogy "Szeresd felebarátodat, mint önmagadat", viszont ez cska a MÁSODIK legfőbb parancs volt, az első helyen az állt, hogy "Szeresd Istenedet!"