Hogyan bizonyította Leibniz Isten létezését?

"Miért kellene lennie magyarázatnak? Az, hogy az ember megalkotta például a logika tudományát (ha már következtetés), nem feltételezi az univerzum logikusságát minden téren, vagy akar a magyarázatát."

Az Univerzum logikussága már egy jó ideje nem feltételezés. Bocs, de már általános iskolában is bőven tanulunk az Univerzum finomhangolásáról, a természeti törvényekről és társairól.

"Miért kellene pont Istennek lennie a magyarázatnak? Miért ne lehetne más lehetőség is, amit nem vagyunk képesek megérteni?"

Mert maximálisan megértettük, bizonyítottuk, hogy a végső magyarázat Isten. Ez nem olyan, mint a törzsfejlődés, hogy tudjuk, hogy lehetetlen, mégis mesékkel életben tartjuk. Csak a materializmus épít logikátlanságra, gondolkodásmentességre

"Attól, még hogy az univerzum létezik, nem feltétlen van magyarázat a létezésére. Ettől még miért kellene lennie magyarázatnak a létezésére?"

Hmm, ezt sem gondoltad végig. Egy matematikailag leírható világegyetemnek ne lenne magyarázata, mikor mindennek van magyarázata? Még az ostoba materialista tudósok is tudják, hogy kell magyarázat, ezért erőltetik a nagy bumm mesét

"Miért kell Istennek jónak lennie? Miért kell Istent jóval felruházni?"

Érdemes lenne valamilyen szintű filozófiát tanulni, mert ezek a kérdések már pár 100/1000 éve meg vannak válaszolva, bizonyítva vannak. Nekem ez úgy jön most le, mintha azt kérdeznéd, hogy minek kell 2+2-nek 4-nek lenni. Miknek erőltetjük az a matematikának nevezett felesleges, értelmetlen marhaságot.

"Isten egy gondolat vagy érzés (Bibliai Isten maga a szeretet) inkább?"

Egyik sem

"Miért kellene oknak lennie? Mert létezik maga a logikusság elvet követő gondolkodás?"

A nagy kérdés, hogy miért létezik logikus gondolkodás. Mivel nem nehéz rájönni, hogy ez az anyagból nem származhat. Ennyi eljutni Istenhez :)

"Egyébként nagyon beszédes, hogy sokan egy metafizikai lényt el sem tudnak képzelni, azonnal valamilyen anyagi dologként kezelik Istent. Ami nem fizikai, az számukra üres."

Igen, utána meg az evolúcióról vagy a természetről pedig úgy beszélnek, mint valami láthatatlan értelem. "A természet intelligenciája", a természet létrehozta", stb... Tipikus materialista agyatlan következetlenség

„Miért kellene lennie magyarázatnak? Az, hogy az ember megalkotta például a logika tudományát (ha már következtetés), nem feltételezi az univerzum logikusságát minden téren, vagy akar a magyarázatát.”

Itt Leibniz kontingenciáról beszél. Azt mondja, hogy az univerzum létezik, miközben nem lenne muszáj, tehát nem is létezhetne, tehát kell lennie valaminek, ami miatt létezik.

„Miért kellene pont Istennek lennie a magyarázatnak? Miért ne lehetne más lehetőség is, amit nem vagyunk képesek megérteni?”

Valóban logikai ugrásnak tűnik, de ez azért van, mert Leibniz idejében még az univerzum a minden függő létező összességét takarta, és nem egy fizikai fogalmat. Ha ez zavar, terjeszd ki az univerzum fogalmát mindenre, amiben el tudod képzelni, hogy az univerzum benne foglaltatik (multiverzum, akármi). Na ennek a magyarázatának kell lennie Istennek, mert ha nem az, akkor csak tovább lépsz a halmazban, és akkor arra kell mondanod egy elégséges okot. Ezt csinálhatod a végtelenségig is, de arra megint csak kell tudnod adni egy elégséges okot, hogy ez a végtelenség honnan van.

Ebből a 3-4-5 már következik. Persze ez az Isten, amiről Leibniz beszél, csak egy megnevezése a végső oknak. Akármi is az, nevezzük Istennek.

„Isten miért teremthetett volna sok világot? Nem veszi észre, hogy ez nem Isten gondolata, hanem az ő szubjektív véleménye, amit kivetít valamire.”

Szereintem is bicsaklik, teremthetett volna végtelen sok egyformán tökéletes világot is, a lényegben viszont megalapozott, hogy nem teremthet olyat, amiben nem érvényesül az akarata.

„Mi a legjobb definíciója? Ez valami minőségbiztosítás? Milyen szempontok alapján tett ilyen kijelentést? Üres fecsegés, konkrétumok, szempontrendszerek nélkül.”

Azért ne azonosítsd kétezer év filozófiai fejlődéstörténetét egy azt összefoglalni kísérő, pársoros kommenttel. Hogy mi a legjobb, az egy nagyon részletesen körüljárt kérdés, úgy Platón óta születtek rá különböző megközelítések. Az értékrend elválaszthatlan része annak,a hogy a valóság számunkra megnyilvánul, szóval minden jel arra mutat, hogy a valóság szükségszerű létezőjéről van szó.

„Miért kell Istennek jónak lennie? Miért kell Istent jóval felruházni? Ez csak az emberek fejében létezik.”

Mert a valóság normatív rendjének tetején áll. Nem mi oktrojáljuk rá ezt, egyszerűen következik abból, hogy ha létezik végső, abszolút létező, és létezik érték (jó), akkor Isten szükségszerűen az abszolút forrása a jónak.

"Emiatt a Világegyetem nem keletkezhetett véges dolgok közötti ok-okozati láncból (bár nem értem hogy miért nem)."

A regressus ad infinitum megértéséhez érdemes elővenni a korábbi isternérvet.

1. Az ontológiai értelemben vett változás a potenciális létből átmenet az aktuális létbe.

2. A potenciális lét teljes mértékben meghatározza az eljövendő aktuális létet, de nem képes önmagát aktuálissá tenni. Ehhez egy olyan ok kell, ami maga is az aktuális létben van. Ez az ok lehet teljesen közönséges, természeti valami.

3. A létesítő okok lényegileg rendezett, azaz egyidejű sorozatot alkotnak, hisz a létesítő ok is egy korábbi potencialitásnak az aktuálissá válása.

4. A sorozat azáltal jött létre, hogy a potenciális létet aktuálissá tette egy szintén potenciális létből aktuálissá váló ok. Az aktualitás végső forrását nem magyarázza meg a sorozat, akkor sem ha ez a sorozat véges, akkor sem ha végtelen.

5. Fel kell tételezni egy, az oksági sorozatot kísérő, vele egyidejű elsődleges okot, amely úgy tényleges, hogy mögötte nincs potenciális lét, és fenntartja a másodlagos okok sorozatának ontológiai értelemben vett változását.

„Fel kell tételezni egy, az oksági sorozatot kísérő, vele egyidejű elsődleges okot, amely úgy tényleges, hogy mögötte nincs potenciális lét, és fenntartja a másodlagos okok sorozatának ontológiai értelemben vett változását.”

Ez összhangban van Aquinói azon tanításával, hogy a világot nem teremtette Isten, hanem teremti, jelen időben, és nem arról van szó, mint azt a deisták vallják, hogy a világ valamiféle gépezetként Istentől elhagyatva ketyeg a maga szabályai szerint.

"Ez összhangban van Aquinói azon tanításával, hogy a világot nem teremtette Isten, hanem teremti, jelen időben, és nem arról van szó, mint azt a deisták vallják, hogy a világ valamiféle gépezetként Istentől elhagyatva ketyeg a maga szabályai szerint."

Csakhogy ez megfigyelhetően tévedés. Isten most nem teremt, hanem létben tart.

Ez folyamatos tevékenysége. Viszont az entrópiát nem csökkenti, minden megy a maga útján a természeti törvények szerint, és nincs Istentől javítócsomag, amíg Krisztus vissza nem jön. Szóval kvázi a világ valamennyire elhagyatva ketyeg, de nem a maga, hanem Istentől kapott szabályok szerint. És egyre rosszabb lesz, amit láthatjuk.