A keresztény hitben ezzel kapcsolatban mi az igazság?

Bár nem tudom igékkel alátámasztani, mert sosem mélyedtem el a témában, de azt gondolom, hogy maga az érzés nem bűn, csak ha az tettekkel párosul, mert nem tudsz uralkodni felette.

Az, hogy valakibe beleszeretsz,az nem egyik pillanatról a másikra történik, az egy folyamat.

A bibliában az áll, hogy ne serkentsük fel a szerelmet, amíg nincs itt az ideje. Szerintem ennek az ideje csak párválasztáskor, jegyesség alatt van.

Azt szerintem jól látod, hogy a szerelem nyilván szexuális vággyal párosul, tehát a tisztátalan gondolatok elő fognak jönni, ha szerelmes vagy. És ugye aki asszonyra bűnös vággyal tekint...

Szóval szerintem ha nem adsz teret a kibontakozni kezdő érzéseknek, amik szerelemhez vezetnek, akkor nincs baj. Ha pedig szerelmes vagy, pedig nem lenne ennek helye, akkor tudatosan küzdened kell a gondolataiddal.

Ez csak egy vélemény, de abszolút meggyőzhető vagyok.

A gondolatokat es erzeseket nem tudod befolyasolni.

ott, hogy

"hogy aki bűnös vággyal asszonyra néz, szívében már házasságtörést követett el vele"

nem azon van a lenyeg, hogy "vágy", hanem azon, hogy "tekint".

Az okorban vagyunk, a hazon kivul no arcara ferfiak nem is nezhettek. A nok sem nezhettek ferfiakra, az mar csabitas volt. Le kellett sutniuk a szemuket. Ferfi a sajat anyjan, lanytestverein, felesegen stb. kivul mas nore nem is nezhetett. Tehat az ige azt jelenti hogy ha mar ranezel egy asszonyra, a szemebe nezel, MERT bunos vagyaid vannak iranta, azzal a SZIVEDBEN mar megcsaltad a felesegedet.

Kb. mintha ma valaki azt mondana, hogy ha egy nonek megsimogatod a mellét vagy a fenekét, mert felizgatott, azzal a szívedben mar hutlen vagy a felesegedhez.

Az, hogy ranezel vagy megsimogatod, nem gondolat, hanem tett.

A bűnnek is sok rétege van, definíciója.

Van olyan definíció is, amiben az istentől való bármilyen eltérés bűn, ergó bármi ami nem az abszolút végtelen tökéletesség, bűn.

Jézus nem volt mérges. Talán sose, de felnőtt korában már biztos nem.

Ezt csak azért írja a biblia, hogy az ő megérthetetlenül magas belső világát, érzéseit valahogy levetítse az átlag ember spektrumába.

A harag is, és a mérgesség is bűn.

A szerelem nem bűn, sehogy sem.

A bujaság is csak ha túlzásba viszik.

Semmiből sem következik egyenesen semmi sem.

Bármi elválasztható bármi mástól.

Minden létező más, más felépítésű. Nem létezik olyan valami, ami az összes létezőben ugyanúgy törvény szerűen hozna valami konkrét más dolgot.

Nem a szerelem érzése visz bűnbe, hanem a benned lévő istennel nem harmóniában létező részeid.

Szexuális vágy nélkül nincs szerelem???

Te miről beszélsz??

És az aszexuális emberek? És a genetikailag aszexuális életformák? És azok, akiknek nincs testük se?

Naaagyon el vagy tévedve a világgal kapcsolatban, lányom.

Az utolsó bekezdésedre annyit kéne írnom, mint ez a komment háromszor, szóval...

A lényeg, hogy nem olyan, és nem bűn rá gondolni, bár igazából szexelni vele is általában nem bűn.

Csak a házasságban történő együttlétet fogadja el Isten.

Ha nem vagy az, a szerelemből, egyebekből történt együttlét, paráznaság.