Miért vélik úgy sokan, hogy az evolúció és az istenség egymást kizáró fogalmak?

Ter 1,1 - Ter 2,4a

Ez az összefüggő rész a hatnapos teremtéstörténetet mondja el. Első teremtéstörténetnek is nevezhetjük, szemben a másodikkal, ami utána következik (2,4-25). A kettő között feltűnő stílusbeli különbséget találunk. Az elsőben Isten neve Elohim, a másodikban Jahve Elohim. Az első rész határozott irodalmi szabály szerint összeállított, csiszolt, versszerű történet. Hat napra osztja be Isten teremtő tevékenységét és Isten példájával világítja meg a hetedik nap megszentelését. Kézenfekvő a feltevés, hogy olyan korban keletkezett, amikor a szombat megtartása különleges vallási törvénynek számított. Verses formáját annak köszöni, hogy a papi és prófétai nemzedékek újra meg újra átgondolták és kiemelték benne az emlékeztető mozzanatokat. Az első rész szerzője kozmikus arányokkal dolgozik és bőven emlegeti a vizeket. A régi ember elképzelésében a föld egy határtalan óceánban álló sziget, - felülről az égbolt tartja távol az égi vizeket. A mindenség olyan, mint a lét fokozataiból felépült piramis, amelynek csúcsán az ember áll. Időben ő az utolsó, és Istenhez ő áll a legközelebb. A második rész szerzőjének világképében a legélesebb ellentét a sivatagi pusztaság és az élet. A külső természet önmagában mostoha környezet. Az életet tápláló kertet Isten külön alkotja az ember számára. Míg az első részben Isten mindenhatóságát nyilvánítja ki azzal, hogy puszta szavával teremt, a második részben az ember sorsát irányító gondoskodás a központi gondolat.

Az ilyen különbségek felhívják a figyelmet a könyv irodalmi műfajának vizsgálatára. A héber szöveg alapján nem nehéz megállapítani, hogy a sugalmazott szerző meglevő írott forrásokat és hagyományos elbeszéléseket olvasztott bele könyvébe. Legtöbbször még a feltűnő különbségeket sem szüntette meg bennük. Jellemző ebből a szem-pontból Isten nevének kétféle használata. A Jahve és Elohim névnek megfelelően szoktak J és E forrásokról beszélni. Az első teremtéstörténetet még az úgynevezett papi kódex részének is tekintik (P). Tartalma szerint semmi mást nem nyújt, mint kifejti azt a kinyilatkoztatott igazságot, hogy Isten a mindenség teremtője.

Magának a teremtésnek nem volt emberi tanúja, és nincs bizonyítékunk arra, hogy Isten bárkinek is látomásokban kinyilvánította volna annak lefolyását. A szöveg úgy beszél a teremtésről, ahogy a prófétai igehirdetés visszatekintett rá és szemléletesen előadta. Nem a kozmikus történés leírását kapjuk benne, hanem kinyilatkoztatást arról, hogy a világ a mindenható Isten műve, s hogy mindent azért teremtett Isten, hogy megvalósítsa benne az emberiség üdvrendjét. Ezt a vallási igazságot azonban a szerző úgy mondja el, ahogy arról az ő korában beszéltek. A hatnapos felsorolás tehát csak azt mutatja, hogy akkor emberi tudásuk szerint milyen sorrendben gondolták el az egyes dolgok teremtését, nem pedig azt, hogy Isten valóban milyen sorrendben hozta létre a mindenséget. A régi ember a semmi és a létező valami közti különbséget végső fokon a sötétség és a világosság ellentétével érzékeltette. Ezért kezdődik a felsorolás a világosság létrehozásával. Mivel tehát az előadás módja teljesen a régi ember világképét és természettudományos felfogását tükrözi, semmi szükség nincs arra, hogy a leírást megpróbáljuk a mai tudományos gondolkodással összeegyeztetni. Ma esetleg arra hivatkoznánk, hogy a teremtés az atom elemi részecskéinek vagy valamilyen erőtérnek a létrehozásával indult el, de kérdés, hogy ezzel a valódi kezdetet jelölnénk-e meg. A vallási tanítás viszont ma is biztos: a mindenség szerzője a mindenható Isten, aki világunkhoz mérten örökkévaló és világfeletti, azaz transzcendens. Nem része a világnak, hanem szerzője és magyarázata.

A prófétai igehirdetés úgy beszél Istenről, ahogy őt a választott nép az Ábrahámmal kötött szövetség óta saját történetében megtapasztalta. Isten a természetben és a történelemben véghezvitt tetteivel mutatta meg mindenhatóságát, bölcsességét és erejét. Gondviselésével pedig azt igazolta, hogy jóságában hívta meg az embert a vele fennálló szövetségre, illetőleg a vele való személyes kapcsolatra. A teremtés története azt tanítja, hogy a szövetség Istene az egyetlen Isten, aki nemcsak a választott népre gondol, hanem az egész mindenséget kezében tartja és cél felé irányítja. A szöveget tehát ebben a gondolatkörben kell értelmeznünk.

A növények és állatok teremtésének leírása csak annyit mond, hogy azok is Isten mindenhatóságának művei, de semmit nem mond arról, hogy mit hoz létre Isten közvetlenül, és mit a másodlagos természeti okok által.

Egyik barátom reakciója:

Az evolúció, amennyiben igaz, nagyon sok szenvedéssel jár. Viszont a szenvedés oka az ember, így az evolúció elvetendő.

Én pedig a tenyésztésben hiszek. Isten figyeli, irányítja a törzsfejlődést, és vigyáz arra, hogy legyenek túlélők. Ami az embert illeti, az csak testileg származik ebből a tenyésztésből, a lelkét személyesen, egyedileg kapja.

na gratulálok annak a rakás .....-nak aki lepontozta a hozzászólásom.

hogy isten nem létezik.ezek szerint ti már láttátok. mutassatok már nekem egy képet róla.szerencsétlenek

aki pozitivan értékelte annak köszi

aszem 3. voltam.

köszii:D

de ez festmény nem kép.vallás az igaz de talán nem kellene olyasmiben hinni amit még nem láttunk.persze fantázia képeket lehet csinálni.bárki tud festeni.

persze sokaknak jól esik hinni vmi felsőbbrendűben de nem túl valószinű hogy létezik és nem árt két lábbal a földön járni.

és legyünk őszinték a biblia történetei nem tul hihetőek és főleg nem hitelesek.valószinű hogy vki azért találta ki hogy sikere legyen a korban amiben élt.csak aztán meghalt ez szétterjedt amivel ő már nem számolt.

nem stimmel az egész ugy ahogy van.

én is hinnék benne ha vki mutatna egy használható fényképet róla:)

de a vallásokból is mindig csak háboru lesz szóval nem szabadna tul komolyan venni.

"de talán nem kellene olyasmiben hinni amit még nem láttunk"

Olyasmiben csak hinni lehet, amit még nem láttunk. Az más kérdés, hogy mennyi a realitása. Például, hogy valaki még nem látott bengáli tigrist, de elhiszi, hogy van, vagy valaki nem látott még egy amúgy is láthatatlan és megtapasztalhatatlan, örök életű varázslót, de abban.

De ez tényleg a vallás kategória, ezért ennek megfelelő választ kell adni. Nem isten léte a kérdés, hanem hogy miért vetik el az evolúciót a kreacionisták.

érdekes:) persze meg lehet érteni ezeket az érveket is aki hinni akar bnne azt én nem akarom eltériteni a hitétől csak ez egy nem tul valószinű verzio.amik történnek ebben a világban már rég lejött volna hogy rendet rakjon teremtményei közt:)

ha istenteremtette a földet nemsokkal a világegyetem után akkor hogy lehet hogy a föld csak 4,5milliárd éves a legöregebb élő bolygó pedig 12milliárd?

ha isten teremtette rajta az életet és elsők ökzt az embert akkor mivel magyarázható pl egy dinoszaurusz és az hogy nagyon régi emberi csontvázakat meg sosem találtak?

ez elég kétkedésre ad okot.és még sok más minden is.

de tudom jól esik hinni vmiben ez is érthető.:)