A keresztyének miért díszítenek fát?

Így már az is érthetőbb, hogy a római irányzatban miért olyan súlyos bűn a karácsonyi mise kihagyása.

Nem súlyosabb, mint a húsvéti mise kihagyása, ami a "római irányzat", sőt minden keresztény főünnepe. Egyébként azért bűn, mert Isten írta elő, hogy az Úr napját meg kell szentelni, az Eucharisztia ünneplését pedig Krisztus.

Nem teljesen értem amúgy a karácsony ellenes kirohanásaidat, hiszen a te szektádban is ünneplik.

A katolikusoknál sincs december 25-én, ami szerinted Sol Invictus napja. De majd megnézem aznap, hogy tartja-e a nagy sámán karácsony ünnepét a vidámvasárnapban.

A karácsonyfa német evangélikus körökben terjedt el, de középkori keresztény gyökerei is vannak. Ennyit erről. Sem a germánok, sem a kelták, sem a rómaiak nem állítottak karácsonyfát és karácsonyt sem ünnepeltek. A pogányok használtak díszítésre örökzöldeket, hiszen ezek őrizték meg lombjukat, de fenyőfát nem állítottak és nem díszítettek. A pogányok nem is feltétlenül fenyőt használnak ilyen célra, míg a keresztények kimondottan az. A pogányok használtak fagyöngyöt, magyalt, borostyánt és többek között fenyőt is a sok másik növény közül. A karácsonyfa története onnan indult, hogy a középkori német területeken karácsony alkalmával eljátszották a bűnbeesést és az ebből való szabadulást, a Megváltó születését is. A legtöbb szokásban a tudás fája almafa vagy fügefa volt, viszont ezek lombhullatók és nem lehet őket díszítésre használni egy téli ünnep alkalmával. Ebből jött az ötlet, hogy fenyőt díszítenek fel almával, mivel örökzöld, ezzel utalva az örök életre, csúcsa az ég felé néz, ágai pedig a keresztekhez hasonlók. Később az evangélikusok gyertyákkal díszítettek fenyőket, utalva a bűnöktől való megtisztulásra, egyes legendák szerint maga Luther készítette az első ilyen fát. Később a kettőt összegyúrták és ezekből lettek a ma is jól ismert díszek. A díszek is ezt az eredetet támasztják alá. A csúcsdísz vagy a csillag (később a csillagszóró is) a Betlehemi csillagot, a gyümölcsök és a gömbölyű díszek a tudás fájának gyümölcsét (szín szerint is vannak különbségek, de nagy vonalakban ennyi), a füzér, a girland és a pattogatott kukorica a bűnre csábító kígyót, a csengők az angyalok énekét és hangszereit, a fények általánosságban Jézust, "a világok világosságát", kimondottan a gyertyák a bűnöktől való megtisztulást és a reményt, az édességek pedig Jézus szeretetét szimbolizálják.

*azt