Fatimában több tízezren hallották jóslatait, Zeitounban látták, lefotozták, Lourdesban a látnok teste romolhatatlanná vált. Szerintetek mikor hinnék el Szűz Mária-Jelenések valódiságát?

1-es vagyok.

Tudod, ez sajnos nem bizonyíték. Egy fényjelenség, egy "alak", ami pont egy templom tetején jelenik meg. Néha a kezében tartja a Kis Jézust, máskor meg olajfaággal integet.

Na most akkor Jézus szépen, Benjamin Button módra visszafejlődött kisbabává? Hiszen egy 30-as férfiról beszélünk... Lehet mondani, hogy de az csak a lelke (kisbabaként ábrázolva), de ugye elvileg eltűnt a test is a barlangból..

Technika: el sem képzelhetjük, milyen technika van már, csak épp nem tömegek számára elérhető módon. Pl. a GPS is katonai fejlesztés, és már rég használták, amikor nekünk még se a telefonon, se a kocsiba szerelhető módon nem állt rendelkezésre. Internet is van már a múlt század közepe óta, mégis a nyugati országokban a 90-es években került be a háztartásokba, nálunk meg a 2000-res elején. Mobiltelefon dettó.

Szóval arra ne fogjunk semmit, hogy mikor milyen technológia áll rendelkezésre, mert nem tudhatjuk, hogy ez pl. nem egy nagy teljesítményű vetítés eredménye. Hol percekig, hol két óráig tartott... hát, attól függ, épp meddig bírta az aksi vagy az egyéb energiaforrás. Távolról is odaszórhatták a fényt, és ez elég kézzel fogható magyarázat lenne, mert semmi más nem indokolja, hogy pont egy templomra vetüljön, és a klasszikus Mária ábrázolás valósuljon meg, amit mindenki ismer, még a nem vallásosak is.

Hogy mi célja volt, az rejtély, de többféle tippem is van:

- unatkozó, de gazdag ember vicce

- valami művészeti performansz, ami olyan jól sikerült, hogy aztán már inkább nem merték leleplezni

- egyéb kísérlet

- direkt heccelés, a hívők kinevetése

stb.

Továbbá felvet pár kérdést még az ábrázolás is, például azt, hogy vajon a Mennekben miért nem haladnak a korral? Úgy értem, az ókori, középkori emberhez könnyű volt úgy közel kerülni, hogy hozzájuk hasonlóra ábrázolták a szenteket, vagy Jézust. Ez még ma is megvan, így létezhetnek barna meg fekete bőrű Madonnák Dél-Amerikában, Afrikában. Jézus is elvileg egy zsidó fickó volt a Közel-Keletrőől, mégis full fehérként ábrázolják a kereszten. Egyszerűen azért, mert ezzel tudunk azonosulni, a Latin-Amerikaiak meg azzal stb.

Na már most, a modern korban nem az lenne a célszerű, pláne ha a szentek megjelennek, hogy nem a kétezer évvel ezelőtti ruháikat öltik (vetítik) magukra, hanem közülünk valónak néznek ki? Mert a leplekbe öltözés meg a glória és társai nem más, mint egyszerű túlmisztifikálás, de ha valóban lehetőséget akar rá teremteni Isten, Mária vagy Jézus vagy akárki, hogy megtérjek, akkor egy tök hétköznapi ember képében fog a világon megjelenni, és egyértelmű, kézzel fogható bizonyítékot mutatni arról, hogy ez nem csak mese, és ha szeretném megmenteni a lelkem, akkor azon nyomban megtérek, ott helyben. De nem történik ilyen.

Erre persze az egyház azt szokta mondani, hogy nekem kell kinyitni a szívem meg hinni, hogy igenis van egy teremtő, és nem neki kell győzködnie engem, hogy de higgyek már benne. Nem a felsőbbrendű fog kérvényt benyújtani nekem, egyszerűk kis embernek, hogy higgyen. Csak tudod, ez egy tökéletesen jó, elterelő válasz, ami egyszerűen azt a célt szolgálja, hogy kimagyarázza magát a vallás, és még nekem legyen lelkifurdalásom, amiért nem hiszek. Áthárítja rám, az emberre, a halandóra a dolgot, és ebben benne van az a burkolt fenyegetés is, hogy ha ilyen csökönyös mamlasz vagyok, akkor az én lelkemért nem kár, nyugodtan égjen el a Pokol tüzén, mert a felsőbbrendű bizony a kisujját se fogja mozdítani értem.

Pedig szerintem a logika meg éppen azt diktálná, hogy igenis a felsőbbrendűek küzdjenek az én lelkemért is, hiszen elvileg Jézus is azért halt meg a kereszten, hogy magára vegye a világ bűneit. Hogy elvegye tőlünk. Akkor érdekes, hogy ha ilyen önfeláldozásra képes volt egy személy kétezer évvel ezelőtt, most meg már nem ereszkedik le oda egy mennybéli sem, hogy bizonyítsa nekem, neked, a világnak a létezését, kapcsolatot keressen velünk, kétoldalú kommunikációt tegyen lehetővé, és átjárást biztosítson mindenkinek a szebb és jobb világba. Ne csak azoknak, akik bármiféle kérdések és bizonyítékok nélkül is hisznek. Gondolom a Mennyeknek sem csak birkákra van szüksége, akik bármilyen bemondásra akármit elhisznek, hiszen akkor hol marad a szabad gondolkodás, az önállóság, a szabad akarat, amit az Úr elvileg ideadott nekünk? Hol marad, ha aztán kiderül, hogy mégis inkább elvárná a feltétlen hitet, a valódiságról tett meggyőződés nélkül? Vagy ez ilyen kifordított dolog lenne, hogy a szabad akarat azt jeleni: választhatsz a vakhit meg a Pokolra kerülés között? Végülis választás, de azért ennél több opcióra lenne szükség, nem lehet csak ebbe a két kategóriába sorolni az embereket, kellenének súlyozások, fokozatok is.

Én úgy vélem, hogy pont egy ilyen szürke zónában vagyok. Jelenleg nem tudok hinni sem a keresztény sem semmiféle más vallás tanaiban, egyszerűen azért, mert elavultnak és kézzelfoghatatlannak tartom őket. Nem racionális egyik sem. DE nem zárom ki, hogy van valamiféle felsőbb intelligencia, aminek ráhatása van a világ működésére, az életre, a világegyetemre is talán, és így közvetve engem is érint az, hogy ő éppen mit cselekszik, mit machinál. Nevezhetjük Istennek, nevezhetjük Nagy Elmének is, teljesen mindegy. De hogy nem több ezer éves szimbólumok mentén fog üzengetni, az is biztos. Egy felsőbb intelligenciának ennél több esze kell, hogy legyen, pláne ha az üzengetéssel célja van, és akar tőlünk, tőlem valamit.

" nem sikerült megállapítás ki vetíti 2 éven keresztül a fény alakot a templom tetejére."

Persze h nem, hiszen az ufik voltak.

"Isten ad neked jeleket"

Tudod, ez egy végtelen isten.

ELŐRE tudja, hogy mi fog történni.

Szerinted ő adhat olyan jelet, amit valaki félre fog érteni, vagy észre se veszi?

Ha igen, akkor ő egy nagyon perverz isten!

De kérdező, Az teljesen mindegy, hogy Jézus hol volt kisbaba. Harmincas volt, amikor meghalt. Akkor hogy mutatkozhat meg csecsemőként? Erre gondoltam "visszafejlődés"ként, de némi iróniával.

A másik felvetésre, miszerint csak a Földön van szabad akarat, de a túlvilágon nincs, és majd az határozza meg, hova kerülök, hogy a Földön mennyire voltam közel Istenhez: nos, ezt úgy hívják, hogy diktatúra. Ha a szabadság később negatívan hat ki az életedre, akkor az nem szabadság, hiszen nem lehetsz szabad, kivéve akkor, ha a szabadságért vállalod a Poklot is. Mert ezzel fenyegetnek be, ha az elvileg szabad életedben nem vagy istenfélő. Ez így bizony elég diktatórikus, kvázi fenyegetés, esetleg zsarolás.

Őszintén: ha ez így működik, én nem is akarok a Mennyekbe kerülni, mert az olyan jólét és szeretet, amit nem szabadon élvezhet a lélek, hanem csak akkor, ha megfelel az elvárásoknak, az nem is szabadság, nem is szeretet, meg nem is jólét.

Bármilyen ismert diktatúrát példának vehetsz, a náciktól kezdve a kádári magyarországig (tudom, vannak fokozatok): a főnöktől azért némileg tartó, de az ő kedvében járó,m tehát magukhoz őt közel engedők élvezhették a rendszerbeli javakat, mintegy jutalomként. Nem volt kötelező, élhettél te szabadon is, ha tudtál, és ha hagytak, de ha elkaptak, akkor annak megvolt az ára. Jobb esetben egy kis verés meg börtön, rosszabb esetben kivégzés.

Nekem olyan Mennyország nem kell, ahol csak addig vagyok jó lakos/polgár, amíg jóban vagyok a főnökkel. Ez nem jelenti azt, hogy direkt rossz akarok lenni, és felborítani a dolgok menetét, de a korlátozás egy szelíd diktatúra, és megkockáztatom, hogy lehet, akkor a Pokolban nagyobb szabadság van?

Persze ezek csak elméleti kérdések, mert ha reálisabban nézzük, akkor valószínűleg nem létezik egyik sem, és ha mégis, pláne nem ilyen dogmatikusan.

De hát én szeretem a felebarátaimat.

Szóval ez kipipálva. Ám ettől még úgy vélem, hogy a szeretet minden és mindenki felé nem kikényszeríthető, és nem is helyes kényszeríteni. Mert semmit sem helyes kényszeríteni. Márpedig ebben az esetben a szeretetre (minden és mindenki felé) kényszerítés azzal van megtámogatva, hogy ha nem teszed, akkor a Pokolra jutsz, ahol majd kínozni fognak. Ez fenyegetés.

Milyen Isten és milyen Menny lehet az, ami fenyegetéssel, a félelmeidre való rájátszással vesz rá arra, hogy nem is szabad akaratodból, hanem érdekből, és a rossz dolgoktól való megmenekülés reményében próbálj szeretni mindenkit? Ennek szívből kellene jönnie, nem? És akinek nem jön? Akkor az eleve rossz ember, és indulhat is lefelé? Nyilván nem lehet mindenkit szeretni, egy halom gyilkost, gyerekmolesztálót, politikust, egyéb embert nem lehet szeretni, sőt, lehet gyűlöletet is érezni feléjük. Most tényleg azon múlik az én lelki üdvöm, hogy szeretni tudom-e mondjuk K. Gábor pedofil expolitikust? Ha igen, akkor megvalósul a szeretet diktatúrája, és mehetek a Mennybe, ha meg nem, várnak az ördögök az üsttel?

A szeretet nem lehet kényszer. A szabadság, és a szabadonon választás, sőt, szabadon szeretés nem valami liberális bullshit, hanem logikai következmény. Mondjuk úgy, megkérdőjelezem az Isten bölcsességét, ha ezt nem látja be, és a szeretetemet (bármi iránt) diktatórisuk eszközökkel és megfélemlítéssel akarja kicsikarni. Ilyen nincs, meg nem is lehet.

Azt gondolom, időszerű lenne megreformálni az egyhézat, és kidobni az ilyen idejétmúlt és buta elveket és meglátásokat a vallásból. És ne mondd, hogy de a Bibliát nem lehet megcsonkítani, megszerkeszteni, mert de, meg lehet. Megtették már korábban is, kikerült belőle egy halom írás Mária Magdolnáról és még sok más szereplőről is. A katolikus egyház mindig úgy formálta a Bibliát és úgy őprédikált a híveknek, ahogy az érdeke diktálta. Én ezt a megfélemlításes dogmatikusságot is pont ebbe a kategóriába sorolom, és úgy vélem, hogy az eredeti, valódi szereteten és elfogadáson alapuló kereszténység jóóóó nagyon el van torzulva, el van csökevényesedve, és nem ártana már ezt kiigazítani, mert nemhogy a modern korhoz nem alkalmazkodik, hanem leépíti az emberek racionális gondolkodását, a hitükre (vagy inkább hinni akarásukra) és félelmeikre alapozva. Régen, amikor a hívek még írástudatlanok voltak, nem olvastak, sőt, nem feltétlenül értették a misét, mert nem az anyanyelvükön volt, még bármit be lehetett adni nekik, ők azt feltétel nélkül elfogadták. Ma azért már más a társadalmi struktúra, és igenis kérdéseket vetnek fel az emberek, megkérdőjeleződnek bennük dolgok, amelyekre az egyház nem tud kielégítő választ adni. Azért nem tud, mert nincs rá válasza, mert egyszerűen lemaradt, és nem alkalmazkodott. És akkor ez még csak a klasszikus katolikus egyház volt, az iszlámról már ne is beszéljünk.... Na meg arról, hogy a különböző vallásokban részt vevő emberek lelke hogy alkalmazkodik majd a túlvilági léthez. Mind ugyanoda megyünk, ha megyünk egyáltalán bárhová. És tökmindegy, hogy kinek milyen a vallás,a milyen néven szólítja, ha szólítja az istenét. Ma már teljesen felesleges még azon is vitatkozni, hogy Allah van-e, vagy Isten, vagy Jehova, vagy a Földanya... számomra valahol azért döbbenet, hogy egyáltalán még léteznek különböző felekezetek, és a híveik képesek egymásnak esni és bizonygatni, hogy az ő istenük az igazi, és a másik a pokolra fog jutni. (Meg az is érdekes, hogy a legtöbb vallásban van pokol vagy annak megfeleltethető hely).

Nem kéne már ezt a butaságot befejezni? Nem lenne egyszerűbb csak annyit tanítani mindenkinek, hogy viselkedjen jól, ha lehet, ne ártson másoknak se fizikailag, se lelkileg, se anyagilag vagy más módon, fogadja el a többi embert a furcsaságaival együtt, és lehetőleg tegyen hasznos dolgokat, amelyek a társadalom egészének hasznára válnak? Pusztán ennyire lenne szükség, nem fenyegetésekre, szeretetben csomagolt diktatúrára, rémisztgetésre meg olyan ősi szövegekből való idézgetésre, amely részletekbe bármit bele lehet látni vagy magyarázni, és amelyről egyáltalán nem biztos, hogy nem berúgott vagy más módon beszédült emberek írták-e, vagy tényleg valamiféle természetfeletti erő diktálta... (utóbbit azért kevéssé valószínűsíteném.)

A tűpontosan, rituálisan gyakorolt vallásosság egyszerűen nem korszerű. És ezen nem változtatnak a bizonyítéknak kikiáltott, kétes jelenségek sem.

Nagyon szépen leírtad ezeket a dolgokat.

Csak egy a gond: nem az a vallás terjedt el és maradt fenn, amelyik ilyen - hanem az, amelyik teljesíti a sikeres vallások 3 pontját.

Sajnos ez van.