Hogyan kell megbocsátani az ellenünk vétkezőknek?

Mit követett el?

Én lopnék a spájzból egy kiló kenyeret és megdobálnám vele október végén.

Amúgy miben mutatkozik meg, hogy nem bocsátottál meg neki?

Beszéltél vele erről?

Szia, nem kell tartanod vele a kapcsolatot es nem kell "szeretned", a szo hetkoznapi ertelmeben. Nem kell elévetni magadat es engedni, hogy bantson, sertegessen, megvédheted magad szoban is. Kulonosebben kedvesnek sem kell vele lenned. De ha bajba kerul, mint embertarsadnak, segiteni kellene neki, es szandekosan nem okozni, ugymond "megtorlasbol", szenvedest.

Ha nem tudsz megbocsatani, mert olyan erosen es sokszor megbantott vagy annyira uj a dolog, akkor ne felj: Isten tudja, hogy probalod, csak nem megy. Majd egyszer menni fog. Kerj bocsanatot Istentol amiatt, hogy nem tudsz megbocsatani.

Vannak normalis emberi reakciok, amiken nem tudunk valtoztatni.

Gondolom, azt felesleges kerdezni, hogy beszeltel-e errol vele, de mas rokonok hogy vannak vele? Ok is tapasztaltak ezt? Veluk szoktal errol beszelni? Az esetleg enyhithetne a dolgon.

Vegul pedig: ha valoban szemelyisegzavaros, akkor tulajdonkeppen nem normalis, es akkor pszichiaterre lenne szuksege. Az jelentene a szeretetet, ha valaki elintezne, vagy ravegye, hogy menjen orvoshoz.

13+

Ja igen, hogy milyen imat mondj. Azon tul, amit irtam, kerhetsz erot, hogy el tudd viselni, de imadkozz erte is, hogy valtozzon meg, hogy legyen jobb ember. Kerheted, hogy Isten figyeljen ra, vigyazzon ra es aldja meg.

Szia

Jól érzed/érted, valóban nem vár el Isten tőlünk olyasmit, amire ne lennénk képesek. Sőt, ha elvár tőlünk valamit, akkor ahhoz erőt, bölcsességet és útmutatást ad, hogy meg tudjuk tenni.

Az alap az,amit Krisztus mondott arról, hogyan imádkozzunk (a problémáddal kapcsolatosan)

"...és bocsásd meg a bűneinket, miként mi is megbocsátottunk az ellenünk vétkezőknek." Máté 6:9

Figyeld meg, múltidőben van írva az embertársainknak való megbocsátás. Tehát ha nem tudsz megbocsátani az ellened vétkezőnek, akkor nem várhatod Istentől, hogy Ő viszont bocsássa meg bűneidet! - ez az első segítség a megbocsátásod felé. Nem született a földre ember (ezt Pál apostol írta), aki miatt "érdemes" elveszíteni Isten szeretetét. Csak mi magunk.

A második segítség lehet számodra az, hogy te is szüntelenül rászorulsz mások megbocsátására. Mivel valamennyien vétkezünk, naponta, lehetetlen, hogy ne vétkezzünk egymás ellen. És ezek a vétkek apróságok ahhoz képest, mennyi mindent bocsát meg nekünk Isten - egyoldalúan, mert Ő soha nem vétkezik ellenünk!

Mondott Krisztus ehhez egy példázatot, hogy segítsünk nekünk a megbocsátásban:

"Ezért az egek királysága egy királyhoz hasonlítható, aki azt akarta, hogy a rabszolgái fizessék vissza a tartozásukat. Amikor hozzáfogott, hogy elszámoljon velük, behoztak egy embert, aki 10 000 talentummal tartozott neki. Mivel azonban nem volt miből visszafizetnie a tartozását, az ura megparancsolta, hogy adják el őt, a feleségét, a gyermekeit meg mindenét, és fizessen. A rabszolga ezért leborult, és így könyörgött: »Légy türelmes hozzám, és mindent visszafizetek neked.« Az ura ekkor megszánta a rabszolgát, elengedte őt, és eltörölte az adósságát.

Kiment pedig a rabszolga, és megkereste az egyik rabszolgatársát, aki 100 dénárral tartozott neki. Megragadta a társát, fojtogatni kezdte, és ezt mondta: »Fizesd vissza, amivel tartozol!« A rabszolgatársa ezért leborult, és kérlelni kezdte, ezt mondva: »Légy türelmes hozzám, és visszafizetem neked a tartozásomat.« Ő azonban nem volt erre hajlandó, hanem elment, és börtönbe záratta, míg vissza nem fizeti a tartozását. Amikor a rabszolgatársai látták a történteket, nagyon szomorúak lettek, és mentek, jelentették az uruknak mindazt, ami történt. Akkor hívatta őt az ura, és így szólt hozzá: »Gonosz rabszolga, én az egész adósságot elengedtem neked, amikor kérleltél. Hát neked nem kellett volna irgalmaznod a rabszolgatársadnak, ahogy én is irgalmaztam neked?« Az ura haragra gerjedt, és átadta őt a börtönőröknek, míg vissza nem fizeti minden tartozását. Ugyanígy fog bánni az én égi Atyám is veletek, ha nem bocsátotok meg a testvéreteknek szívből.” Máté 18:23-35

sokféle tanács van még ezen kívül is a magbocsátás fontosságáról

Máté 6:14, 15

" Mert ha megbocsátjátok az embereknek a vétkeiket, égi Atyátok is megbocsát nektek, de ha nem bocsátjátok meg az embereknek a vétkeiket, Atyátok sem bocsátja meg a tiéiteket."

Mit jelent megbocsátani? Amikor valaki megbocsát egy vétkesnek, felhagy a nehezteléssel, melyet az ellene vétkező iránt érez, és lemond minden jogáról, amely által elégtételt vehetne.

Egyszerűen elengeded a haragodat.

Ha tudsz rajta segíteni akkor pedig segítesz.

Az ilyen esetek általában nem csak annyiból állnak hogy a másik milyen gonosz. Ha megismered a teljes történetét (ilyenkor derül ki hogy nem is annyira fekete fehér a dolog mint azt sokan gondolják) valószínűleg kevésbé fogsz rá haragudni ha nem engedted még el a haragodat.

#18

egyet értek veled, és aki jó testvéri kapcsolatban él, föl sem tudja fogni...mindenesetre jobb mint Káin...

Kedves Kérdező!

Nem KELL megbocsátani az ellenünk vétkezőnek. Ez fontos! Nem ír ilyet a Biblia.

De van következménye, ha ezt nem tesszük meg.

A megbocsátásnak fordított szó azt is jelenti, hogy tartozást elengedni - így talán könnyebb megérteni picit mit jelent. Megkárosított téged és elengeded neki úgy, hogy nem fizeti meg a kárt, nem állítja helyre, amit csinált. Igazából ezt soha nem fogja tudni megtenni, mert egyetlen ember sem képes rá. Te sem vagy képes rá, ahogy én sem. Nem tudunk meg nem történtté tenni dolgokat... Ha nem engeded el a tartozását, azaz könyveled, amiket tett - tartozik emiatt, tartozik amiatt (ld. ellenkezőjét: 1.Korinthus 13,5 - a szeretet nem rója fel a gonoszt), akkor saját magad alatt ásod a gödröt te saját magad. Olyanról vezetsz könyvelést, aminek csak tartozik oldala van, és folyamatosan veszteséggel fogsz élni. Nem ragozom, szerintem érted.

Mit jelent akkor megbocsátani? Tulajdonképpen azt, hogy megengedem neki, hogy ember legyen, akár az én káromra is. Nagyon nehéz ezt csinálni és Isten nélkül nem is éri meg. Ugyanis, bármit csinálsz, nem fogod tudni megváltoztatni soha. Soha! Te soha! Viszont feldolgozni azt, amit tesz, könnyebb, ha megérted, hogy miért lett ő ilyen. Ha szeretnéd kifejezni a szeretetet felé - nem KELL!!!, csak ha úgy döntesz, hogy szeretnéd! - akkor meséltesd őt a régi életéről, hogyan bántak vele a szülei, testvérei stb. Valószínű nem kell sok sztori ahhoz, hogy kiderüljön számodra, miért ilyen. El fogod bőgni magad a sztorikon! Tuti! És bőgj is nyugodtan előtte, hogy lássa, téged is megtör a történet. Nagyon valószínű, hogy komoly dolgokat nem tudott feldolgozni és az a sok-sok méreg, amit a mérgező környzetetétől kapott, az most is mérgezi őt és az elméjét. Azon túl, hogy valószínű, demenciával is küzd, ami nagyon önértékelés romboló dolog. Nem hogy jobb lenne az élete, egyre rosszabb lett és ez a tendencia nem is fog megállni. Számodra egyetlen kérdés van: te olyan akarsz lenni, mint ő? Ha nem, tedd az ellenkezőjét annak, amit ő tett: engedd el a tartozását és ismerd meg. Várhatóan hallani fogsz a második világháború borzalmairól, akár 56-ról, azokról az időkről igazi, személyes sztorikat, amikor őt bántották, a 60-as évekről, 70-es stb. Ha másért nem, azért nagyon hasznos lesz, mert jobban fogod érteni a kor történelmét, irodalmát IS. Ő pedig miközben hallgatod, embernek fogja magát érezni, aki számít, aki érdekel még valakit ebben a nyomorult világban, ahol mindenki a dolgokkal meg azzal van elfoglalva, hogy neki mije van vagy nincs...

Egy biztos. Csak a nyomorult lelkű emberek értenek ahhoz, hogy hogyan kell nyomorult embereket "gyártani". Amennyire téged bánt, annyira bántották őt. Te ott tudod hagyni ezt a nyomort azzal, hogy otthagyod őt. Ő nem tudja ott hagyni ezt a nyomort - mert a bensőjében van.

Te döntesz, hogy hogyan akarsz élni: "megpróbáltam legalább" - vagy "nem". Ha úgy döntesz, megpróbálod, lehet, nem fog sikerülni elérni, hogy többé ne bántson. De az önbecsülésed meglesz, és nyugodtan fogsz majd a sírjánál megállni, amikor eljön az ideje, mert tudod, hogy megtetted a te részedet.

Én így tettem édesanyámmal. Megéri! Tudom, hogy ember volt és tudom, hogy ember vagyok. Ezt nem tudja pótolni semmi! És nem a "KELL" győzött meg!