Hiszel a túlvilági életben?

Igen hiszek. Allah "újra fog teremteni" mindannyiunkat az örök életre.

Allah sohasem szegi meg az ígéretét.

Abdullah.

Igen, hiszek.

Az élet szellemi eredetű, nem testi. A testünk az csak egy automatizált biorobot, amit a szellemünkkel részben tudunk irányítani, de a legtöbb folyamat automatikus (emésztés, immunrendszer, stb.). Tehát nagyon is beszélhetünk életről, hisz az abszolút élet is szellem, azaz maga Isten

Egy klasszikus beszélgetést idéznék :)

"Két magzat beszélget az anyja hasában:

- Mondd, te hiszel a születés utáni életben?

- Persze. A születés után jön az élet. Talán azért vagyunk itt, hogy felkészüljünk arra, ami ezután következik.

- Lárifári! A születés után nincs semmi! Onnan még senki nem tért vissza! S különben is, hogy nézne ki?

- Azt pontosan nem tudom, de úgy érzem, hogy ott mindenhol fények vannak... S talán a saját lábunkon fogunk járni, s a saját szánkkal eszünk.

- Ez már végképp ostobaság! Járni nem lehet! S még, hogy szájjal enni?! Nevetséges! Hát nem látod a köldökzsinórt? S ha már itt tartunk, gondolkodj el egy picit: azért nem lehetséges a születés utáni élet, mert a köldökzsinór túl rövid.

- Igen, de szerintem valami biztosan lesz, épp csak máshogy, mint amit itt életnek nevezünk.

- Ostoba vagy. A születéssel az élet véget ér, és kész.

- Figyelj, nem tudom pontosan mi lesz, de majd a Mama segít nekünk...

- A Mama ? Te hiszel a Mamában ?

- Igen.

- Ne nevettesd ki magad! Láttad már valahol? Egyáltalán látta már valaki?

- Nem, mert itt van körülöttünk. Benne élünk. S bizony, neki köszönhetjük, hogy vagyunk.

- Na, most már hagyjál békén ezzel az ostobasággal, jó? Majd akkor hiszem a Mamát, ha látom.

- Látni nem tudod, de ha elcsendesedsz, akkor hallhatod az énekét, érezheted a szeretetét. Ha elcsendesedsz, érezni fogod a simogatását, érezni fogod óvó kezét."

Szia

A túlvilági életben nem hiszek, de azt, hogy van élet a halál után, abban igen.

Miért? Azért, amit erről Krisztus tanított amikor Lázár meghalt. Figyeld kérlek meg mit mondott Máriának a halál utáni dolgokról. A János 13 fejezete írja le az egész történetet, és csak részleteket idézek belőle.

(11-14) "Miután ezeket elmondta, hozzátette: „Lázár, a barátunk elaludt, de odamegyek, hogy felébresszem.” A tanítványok erre ezt mondták neki: „Uram, ha alszik, rendbe fog jönni.” Csakhogy Jézus Lázár haláláról beszélt. Ők azonban azt hitték, arról beszél, hogy alszik. Ekkor Jézus nyíltan megmondta nekik: „Lázár meghalt,...(17) Amikor Jézus megérkezett, megtudta, hogy Lázár már négy napja a sírban van...(21-27) Márta ezt mondta Jézusnak: „Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem. De még most is tudom, hogy amit csak kérsz az Istentől, megadja neked.” Jézus ezt mondta neki: „Feltámad a testvéred.” Márta így szólt hozzá: „Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor az utolsó napon.” Jézus ezt mondta neki: „Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meghal is, életre fog kelni, és mindaz, aki él és hisz bennem, nem fog meghalni soha. Hiszel ebben?” Ő ezt mondta neki: „Igen, Uram. Hiszem, hogy te vagy a Krisztus, az Isten Fia, az, aki eljön a világba.”...(38-44) Ezután Jézus ismét sóhajtott magában, és a sírhoz ment. Ez valójában egy barlang volt, és egy kő volt nekitámasztva. Így szólt Jézus: „Vegyétek el a követ!” Márta, a halottnak a testvére ezt mondta neki: „Uram, most már biztosan szaga van, hiszen ez már a negyedik nap.” Jézus így válaszolt neki: „Nem mondtam neked, hogy ha hiszel, látni fogod az Isten dicsőségét?” Elvették hát a követ. Jézus pedig felnézett az égre, és ezt mondta: „Atyám, hálát adok neked, hogy meghallgattál! Igaz, tudom, hogy mindig meghallgatsz. Ezt csak az itt álló sokaság miatt mondtam, hogy elhiggyék, hogy te küldtél engem.” És miután elmondta ezeket, hangosan ezt kiáltotta: „Lázár, jöjj ki!” A halott férfi ekkor kijött, a lába és a keze pólyákkal volt bekötve, az arca pedig egy kendővel volt körültekerve. Jézus ezt mondta: „Vegyétek le róla a pólyákat, hadd menjen!”

Nos minden halottal ez történik a halála után. Csak van aki 4 napot, van aki hónapokat, és van aki évtizedeket, évszázadokat "alszik", ahogyan Krisztus mondta, de amikor eljön az ideje, éppen úgy életre kel majd, mint Lázár.

A kérdés az, amit Krisztus is feltett:"Hiszel ebben?"...mert csak (ismét Krisztus szavai szerint), csak azoknak van folytatás a halál után, aki elhiszi amit Krisztus tanított erről.

"- Látni nem tudod, de ha elcsendesedsz, akkor hallhatod az énekét, érezheted a szeretetét. Ha elcsendesedsz, érezni fogod a simogatását, érezni fogod óvó kezét."

A Mama énekét azért lehet hallani, mert van fül, ami azt meghallja. És itt nem a vallási, hanem biológiai értelemben beszélek. Ha például Isten is énekelne, és lehetne hallani, akkor elcsodálkozna rajta a világ, hogy miféle ének az, ami a világűrből hallatszik, és azonnal megindulnának a tudományos kutatások.

A Mama érintését azért lehet érezni, mert hozzányúl a hasához, így pedig fizikai kapcsolatba kerül a magzatokkal. Ez megint csak nem húzható rá az istenhitre, hiszen Isten nem érinti meg fizikai formában a híveit. A hívők maximum vallási, átvitt értelemben beszélnek "Isten érintéséről", ami nem ugyanaz, mint a Mamáé.

Én azért a Mama szeretetét sem venném biztosra, figyelembe véve, hogy egyes fiatal anyukák miket művelnek a kisgyerekkel.

#7

Ezt a "tanmesét" nem szó szerint kell venni, ahogyan a szent iratokat sem. De még ha szó szerint vesszük, akkor sem stimmel a kritikád. Mert a magzat percepciós és kognitív lehetőségei és képességei ugyanúgy korlátozottak az emberével összevetve, mint ahogy az ember hasonló lehetőségei és képességei korlátozott az Istenhez való viszony tekintetében. A magzat fizikailag képes észlelni dolgokat, de nem képes ezeket az észleleteket értelmezni és azokból következtetéseket levonni. Az ember a transzcendenciát nem fizikailag, hanem szellemileg képes észlelni (ha képes), de nincsenek meg azok a képességei, hogy ezeket az észleleteket a metafizikai valóság (ha van ilyen) szintjén értelmezze. Ezért szükségszerűen a fizikai világ által meghatározott gondolkodási struktúrájával értelmezi azokat, így ezek az értelmezések szükségszerűen csökevényesek, ellentmondásosak, paradoxak lesznek.

#8

Ha jól értem, tanmese azt állitja, hogy Isten (akin a szerző gondolom JHVH-t érti!) létezése ugyanúgy igazolható, mint egy terhes nő létezése, ami nyilvánan nem igaz.

Ráadásul a tanmese a szkeptikus magzattal nyilvánvalóan a vallásgyűlölő emberket akarta jelképezni, ami kifejezetten ízléstelen, hiszen nem minden ateista sértegeti az embereket a hitében.

"Az ember a transzcendenciát nem fizikailag, hanem szellemileg képes észlelni"

Pontosan ezért téves a két magzat tanmese.

A történetben a Mama egyértelműen Istent (gondolom JHVH-t) jelképezi, aki fizikai kapcsolatba lép a magzatokkal. Itt csúszik el az egész.