Hisztek a túlvilági életben?

első vagyok

úgy képzelem el, hogy ha meghalunk, akkor másik dimenzióba kerülünk. ha jól cselekedtünk az életünkben, akkor egy feljebb létsíkra jutunk. ha gonoszak voltunk, akkor egy alsóbb létsíkra. és ezekből a dimenziókból végtelen van, így aki minden életében jól él, az egyre feljebb kerülhet a létrán. (tudom, ez egy vallásban sincs így, hanem csak az én elképzelésem.)

amúgy a kérdésre nem lehet válaszolni, ez majd eldől akkor ha meghaltunk

Én a lélekvándorlásban hiszek, de az sem hülyeség, amit az előző válaszoló írt.

Aztán ha meg nincs sehogyse, az majd csak kiderül...

Én hiszek, úgy, ahogyan a Katolikus Egyház tanítja.

"amúgy a kérdésre nem lehet válaszolni, ez majd eldől akkor ha meghaltunk"

Nem a halálodkor dől el, hogy hiszel-e a túlvilágban -- a feltett kérdés ugyanis erre vonatkozott. Ot csak az dől el, hogy tényleg van-e (ami nem a hitedtől függ), és ha igen, akkor milyen lesz (ami szintén nem a hitedtől függ). Bocs:)

Csak olvasom a Hegyi beszédet és megértem amit ott ír.Kik a boldogok hát én tudnék mesélni.Jártam ott nem egyszer,és rengeteg féle világ van.A lelkek az érettségüknek megfelelő helyre kerülnek.Aki több szellemet,szeretetet fogadott magába,az a legtisztább.Aki egy állat szintjén élt rengeteget szenvedhet,démonná válhat a lelkibetegségei miatt.Volt olyan amelyiken tudtam segiteni.

ha egy lelket lekötnek borzalmas szenvedésen megy át,mert fálydalmakat ér meg amíg anyaggá válik és állat lesz,fejlődve szintről szintre.

Láttam kétségbe esetteket akik nem hittek Istenben és a képzeletükkel próbáltak dolgokat létrehozni,de nem tudták összetartani azokat.Egy férfi sportkocsit csinált és ott zokogott a foszladozó maradványain.

Láttam lázadókat akik sem Istenhez nem akartak menni,Sem a földre leszületni.Megmerevedtek és lekötődtek anyaggá.

Láttam akik éppen csak tengődtek a szürkeség határán és tanítottam őket.Azt hogy szeressék ne gyűlöljék egymást.

Láttam fénylényeket akik segítették az elesetteket,és tanitották őket,segítettek nekik.Láttam lényeket akik mások energiáin élősködtek,megtámadva a gyengéket,és lassan lefoszlott róluk a hús és rodhadtak élve.Láttam tündéreket ,teremtmények sokaságát,sárkányokat,idegeneket,tájakat,amin városok álltak.Annyira végtelen ez az egész.Még mi magunk is.Láttam ahogy az emberek gondolatai kígyózva egy folyammá olvadnak össze.És sokszor voltam a testemen kívül klassz érzés és szabad.