Mi az a paráználkodás?

Egyik sem!

Sokan azt gondolják, hogy van a házasságtörés és a paráznaság, és ez utóbbi egy tágabb fogalom, ami a házasságtörést is magába foglalja. De ez nem így van. Már csak azért sem, mert amikor bűnök felsorolását látjuk, több helyen egymás mellett szerepel ez a két kifejezés. Tök felesleges lenne a házasságtörést is megemlíteni, ha a paráznaság egy tágabb fogalom lenne.

A paráznaság a házasság előtti szexuális kapcsolatot jelenti, tehát ez a még nem házasok bűne, a házasságtörést pedig a házasok tudnak elkövetni. Mutatok egy példát:

"Én pedig azt mondom néktek: Valaki elbocsátja feleségét, paráznaság okán kívül, paráznává teszi azt; és aki elbocsátott asszonyt veszen el, paráználkodik." (Máté 5:32)

Bár szeretem Károli fordítását, de sajnos ezt a részt nagyon szerencsétlenül fordította le, mert nem tesz különbséget a két kifejezés között. Egy pontosabb fordítás így szólna:

"Én pedig azt mondom néktek: Valaki elbocsátja feleségét, paráznaság okán kívül, HÁZASSÁGTÖRŐVÉ teszi azt; és aki elbocsátott asszonyt veszen el, HÁZASSÁGOT TÖR."

Lukács evangéliumánál ugyanez a helyzet. Most csak a korrigált fordítással idézem:

"Valaki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, HÁZASSÁGOT TÖR; és valaki férjétől elbocsátott asszonyt vesz feleségül, HÁZASSÁGOT TÖR." (Luk 16:18)

Van egy fontos különbség, Lukács nem említi a paráznaság kivételt! Hogy miért? Ő elsősorban pogányoknak írta az evangéliumát, Máté pedig zsidóknak. Egy pogány a mózesi törvény ismerete nélkül nem értette volna, hogy mi az, hogy "a paráznaság okán kívül". A zsidók viszont nagyon jól ismerték a szüzességi törvényt (5 Móz 22:13-22). Jézus erre utalt, a házasság előtti szexuális kapcsolatra, mint ami az egyetlen lehetőség a válásra.

De, ahogyan Károli lefordította ezeket a részeket, nincs is értelme. Attól, hogy valaki elbocsátja feleségét, miért tenné őt paráznává? Vagy, ha valaki elvesz egy elbocsátott asszonyt, mitől követne el paráznaságot? Ennek se füle se farka. A házasságtörésnek viszont van értelme. Ha valaki elbocsátja feleségét, házasságtörővé teszi azt. Hogy miért? Mert újraházasodva a nő, megtöri a házasságot. És aki elbocsátott asszonyt elvesz, az is házasságot tör. Ennek is így van értelme, mert az elbocsátás ellenére a házasság még él!

Ezt Pál is világosan leírta, (sajnos szintén hibásan fordította Károli, a korrigált változatot idézem):

"Mert a férjes asszony, míg él a férj, ehhez van kötve törvény szerint, de ha meghal a férj, felszabadul az asszony a férj törvénye alól. Azért tehát az ő férjének életében HÁZASSÁGTÖRŐNEK mondatik, ha más férfihoz megy; ha azonban meghal a férje, szabaddá lesz a törvénytől, úgy hogy nem lesz HÁZASSÁGTÖRŐ, ha más férfihoz megy." (Róm 7:2-3)

Márk evangéliumában viszont kivételesen jó Károli fordítása:

"Ő pedig monda nékik: Aki elbocsátja feleségét és mást vesz el, házasságtörést követ el az ellen. Ha pedig a feleség hagyja el a férjét és mással kel egybe, házasságtörést követ el." Márk 10:11-12

Ebből is látszik, hogy a (válás utáni) mással való egybekelés a házasságtörés! És Márknál szintén hiányzik a paráznaság kivétel, hiszen Márk sem zsidó hallgatóság számára írta az evangéliumát.

Kedves #12 nagyon jókat írsz. Csak az a helyzet, hogy amikor a Biblia íródott és forditódott akkor a paráznaság elsősorban hűtlenséget jelentett. Sok helyen felmerül az ószövetségben az hogy "idegen Istenekkel paráználkodtatok". Vagy Ézsaiás 1-ben

19Ha készségesen hallgattok rám, élhettek az ország javaival. 20De ha vonakodva elpártoltok tőlem, fegyver pusztít el titeket. Az ÚR szája szólt. 21Milyen paráznává lett a hűséges város! Jogossággal volt tele, igazság lakott benne, most pedig gyilkosok!

Csak a modern időkben kikopott ezen a Károli féle értelmezése .