A kutyatartás bűnnek számít? (nem jogi, hanem erkölcsi alapon)
A Biblia miként vélekedik? Egy oktalan, együgyű állatra fecsérelni ennyi energiát és szeretetet embertársaink, felebarátaink helyett? Emberként kezelni, holott még lelkük sincsen? Önző és gonosz dolog szerintem csupán hobbiból megfosztani egy ösztönlényt az ösztöneitől (szaporodás, szabadságvágy, vadászat, alfahím szerep stb)
Ti mit gondoltok erről? Kérnék racionális és nem emocionális válaszokat.
Az elvakult kutyaimádókat és a Kádárkorszak besúgóit megszégyenítő módon jelentgetőket meg kérném hagyjanak és menjenek át a következő, "Ti hogyan szaratjátok a kutyáitokat?" jellegű kérdésre és ott vígan megoszthatják ilyennemű tapasztalataikat. Ez nem az a kérdés.
Köszönöm.
" hogy itt vitatkozzon. Feltettem egy kérdést, amire nincs elfogadott jó/rossz válasz. Valakinek fekete a válasz a másiknak fehér. Neked meg az hogy "milyen hülye egy kérdés?". Többre értékelem a fekete és a fehérrel válaszolókat is mint téged. Az ilyenek miatt lépünk mindig hátra egyet mindenben"
Csak már maga a kérdéshez fűzött megjegyzésed is provokatív. Egyszerűen sűt a kérdésből, hogy azért írtad, ki hogy az agymenéseddel hergeld a válaszadókat. És nem véletlen írtad ki eredetileg a "Kutya" kategóriába, hogy ott jobban ugranak rá az emberek. Ha eleve a helyén írtad volna ki tized ennyi választ nem kapsz. Mert nem vallási kérdés, ez szín tiszta elmebaj. sajnos ilyen idiótákkal tele van az ország. Akik írigylik a másiktól azt ami van nekik. Akik irigyek arra, hogy a másik magasabb, szőkébb, barnább, kövérebb, soványabb, nagyobb autója/háza van, több gyereke van, a gyerekei szeretik, okosabb, jobb az élete, van kutyája, van lova, szőlője, nyaralója, motorcsónakja stb. (nem kívánt rész törlendő... ahogy egy űrlapon fogalmaznának). Az ilyen (ál)szentfazekak próbálják a saját infinitezimális kicsiségüket valahogy "felnagyítani", hogy ne egy papucsállatka szemszögéből lássák a világot. Tudod itt az utcába is van egy ilyen (ál)szentfazék vénasszony pont olyan mint Te, néhányszor már bevitték, mert nem volt képes tolerálni a mások helyzetét és a Bibliára hivatkozva kővel dobálta a kutyasétáltatókat "én láttam, hogy oda akarta sz*ni a kutyáját és azért dobáltam meg", konkrétan a kutya előtte a saját udvarunkba sz*t és 2x nem szokott egymás után. Simán szaglászott, de ez mással is előfordult. Szintén kutatások bizonyítják, hogy aki ennyire mély gyűlőletett táplál az állatok iránt (most a vallási oldalt hanyagoljuk kicsit) az az embereket is gyűlőli, és soha nem lesz normális pár kapcsolata, lehet, hogy lepetézik (vagy felcsinál valakit aki hasonló mint Ő maga) és lesz néhány purdé a ház a körül de azok is csak dísznek, mert felnevelni, ellátni már képtelen, majd azokból lesznek 10-en éves korukra a cigiző, drogozó, bűnőző elemek, akik angyjából életük legalább felét, de inkább a két harmadát a rács mögött fogják tölteni. Meg az egész pereputty megyen a segíjjéér a Hivatalba... Mert megélni önállóan képtelenek.
A vallásos oldala szerint meg a gyűlölet az egyik legnagyobb bűn, bármi is legyen a gyűlölet tárgya. És benned akkor gyűlölet van ez irányban (meg az embertársaid irányába is), hogy ezzel max. a pokolra lehet jutni, bár már most is ott vagy, csak saját papucsállatka nézőpontodból ezt nem látod.
94: Akkor nézzük a kérdés második felét ami a leginkább brutális tárgyi tévedéseken alapul:
"Emberként kezelni, holott még lelkük sincsen?"
Senki nem kezeli emberként a kutyákat, még a legelvakultabb kutyamániások sem, lehet, hogy "kutyagyerek" néven emlegetik, de ez nem azért van mert antropomorfizálják a kutyákat, hanem azért, mert társként tekintenek rájuk, akik ezer meg ezer dologban olyanok mint a gyerekek. Törődést, figyelmet, szeretetet igényelnek. És ismerek nem egy kutyát amelyik többet "ér" mint a gazdája. Ez egy másik történet. Az, hogy a hazai jogrendszerben a kutya sok esetben a "dolog" jogi kategóriába esik (gyakorlatilag tárgyiasítva van), illetve az állatvédelmi törvény és a hozzá kapcsolodó jogszabályok, illetve a BTK elég enyhén minősíti az állatkínzás, az állatokkal kapcsolatos visszaéléseket az a Magyar jog kicsavart helyzetét mutatja.
Hogy van-e lelkük azt nem tudhatjuk. Egyes vallásokban van az állatoknak lelkük a Keresztény Biblia nem teljesen egyértelmű ezen kérdéskörben, bár sajnos úgy tűník, hogy nem tekinti "lélekkel" rendelkezőnek az állatokat. És ezért lehet ilyen kérdéseket kiírni, és ezért lehet az állatokat kínozni, mert nem érzik "érző lénynek" őket. Ennél a Távol-keleti vallások fejletebbek, ott érző lénynek tekintik még a növényeket is.
"hobbiból megfosztani egy ösztönlényt az ösztöneitől szaporodás, szabadságvágy, vadászat, alfahím szerep stb)" És ezt kérdezd meg aztól az ősembertől (vagy őskori embertől ki hogyan nevezi őket) akik jó fél százezer éve domesztikálták a kutyákat. Gyakorlatilag a modern ember és a háziasított kutya egyidős (lehet jönni, itt a vallásos ökörködésekkel, hogy nincs 10 000 éves a föld mert csak akkor teremtette az Úr, de ezt a vonalat hagyjuk most). Ekkor lett "megfosztva" az általad megjelölt dolgoktól különösen a "szabadságvágy" és az "alfahím" szerep. Számtalan kutatás bizonyítja (és ebben pl. Csányiék az elsők között vizsgálták), hogy a kutya sok esetben hamarabb megy oda egy emberhez, mint egy másik kutyához. Gyakorlatilag a kutya és az ember évezredek óta egyfajta szimbiózisban él. Az ember eteti, gondozza a kutyát, a kutya meg "felajánlja" azt amiben jobb, mint az ember (pl. szaglás, terelés, sebesség stb.) és ez megfigyelhető, hogy ezt önként teszi. A kutyának nem szabadságvágya van, hanem az ember társaságára vágyik, ezt bármely menhelyen meg lehet figyelni. Számtalan kutatás bizonyítja. Nyilván van egy helyzet amikor a kutya elvadul, de az megint az emberek hibája és nem a kutya kutyaságának az eredménye. Nálunk a szomszéd többször félholtra verte a kutyáját (szerencsére most nem bántja, mert több más miatt is, lecsukták), de a kutya pár nap múlva már ott volt mellette és látszott a kutyán, hogy szereti(!) a gazdáját, aki máskor meg megverte. És erre is vannak bizonyítékok.
Az ivartalanítás kérdésköréről most nem nyitnék vitát, utána kell olvasni. De boldog a kutya ivartalanítva is. Nem látszik rajta, hogy ezt őt annyira zavarná. Nyilván pár napig fáj neki, de túléli, nem csinál belőle olyan ügyet mint az ember.
A kutya nem ember, a kutya az kutya, az ember nem állat, az ember felsőbbrendű lény. De nyugodtan tarthatjátok ateista, nem keresztény létetekre állatnak/majomnak magatokat... Sajnállak titeket.
Az állatokat minden teremtéssel együtt minden bizonnyal érinti a bűn. De vajon maguk az állatok vétkeznek-e, vagy a bűn szigorúan emberi gyakorlat? A Biblia szerint a bűn a törvény megsértése. Ez Isten elleni lázadás gondolatokban, szavakban vagy tettekben ( 1János 3: 4 ). Az állatok nem lázadtak Isten ellen; ember tette.
Amikor Isten megteremtette a világot, a bűn nem létezett ( 1Móz 1:31 ). A bűn egy ember, Ádám lázadó választása révén lépett be a világba ( 1Mózes 3:11 ; Róma 5:12 ). Az engedetlenség miatt a világ elátkozott és azóta is nyög az átok súlya alatt ( 1Mózes 3: 17–19 ; Róma 8: 21–22)). Az ember bukásának néhány következménye az volt, hogy a föld tövisre nőtt ( 1Mózes 3:18 ), a fájdalom az élet részévé vált ( 1Mózes 3:16 ), és a fizikai halál valósággá vált ( 1Mózes 3:19 ). Az állatok világa ki van téve az átoknak, nem a saját bűnük miatt, hanem azért, mert a bűn természeténél fogva széles körű következményekkel jár. Az ember bűnének átkának részeként állatok fordultak az emberiség és egymás felé, sokan csak erőszakkal és vérontással maradtak életben.
Az állatok nem vétkeznek. Képtelenek a bűnre, mert nem független erkölcsi ügynökként teremtették őket. Ahhoz, hogy egy cselekedet bűnös legyen, szükség van egy vitathatatlan törvény megsértésére. A bűn nem a cselekedettel kezdődik; olyan lélekből ered, amelyre Isten törvénye van írva ( Róma 2:15); Jakab 1:14 ). Az emberek Isten képmására teremtettek, örök lélekkel ( 1Mózes 1:27 ). Az állatok nem. Amikor Isten megalkotta Ádámot, „az élet leheletét lehelte az orrába, és az ember élő lélekké vált” ( 1Mózes 2: 7 ). Ez az élő lélek lelkiismeretet - a helyes és rossz veleszületett tudását - és képességet kínál arra, hogy a túlélési ösztönön kívül erkölcsi döntéseket hozzon. Mi emberek képesek vagyunk engedelmeskedni Isten erkölcsi törvényének, de inkább a saját hajlamainkat követjük ( 1Mózes 8:21 ; Ézsaiás 53: 6)). Az állatoknak nincs Isten képére teremtett halhatatlan lelke. Bár választhatnak engedelmességet, ez általában külső motivátoroknak köszönhető, mint például a csemegéknek és az edzéseknek. Az állatok szívébe nincs bevésve Isten törvénye, ezért nem léphetik át azt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!