Hol található ez a Bibliában? Mind istenek vagytok, a Fenségesnek fiai/gyermekei mindahányan. Van ilyen írva a Bibliában?

Szia,

Igen: Zsoltárok könyve 82:6

Aszáf zsoltára.

Isten áll az Istennek gyülekezetében, ítél az istenek között.

A zsoltár műfaja: prófétai ítélethirdetés az idegen istenek ellen.

A 82. zsoltár nem tagadja az istenek létezését és hatalmát, de azt hirdeti, hogy visszaéltek hatalmukkal, és ezért felelniük kell az istenek Királya, az Úr előtt. Ő az, Aki mennyei lényektől körülvéve trónol.

Ez az Ő mennyei „tanácsa.”

A zsoltáríró prófétai látomásban részesült. Látta Istent, amint az istenek között ítéletet tart. Hiszen Ő mindnyájuk felett áll. Felelősségre vonja őket. Ő maga a vádló, aki megelégelte az istenek bűneit, és megkérdezi: Meddig még?! Ez a kérdés a II.Móz. 10:3-ban Istennek a fáraó elleni vádját, a 16:28 versben pedig a nép elleni vádját vezeti be. Az istenek elleni vád tartalma a jogtalan ítélkezés és a személyválogatás. Ezeket a törvény szigorúan tiltja. A 3–4. vers parancsot ad a personae miserae, az árvák, szegények és nyomorultak segítésére. Ezen a téren a Biblia tanítása megegyezik az ókori keleti vallások tanításaival. Ott is az istenek bírájának számít az istenek királya, és az özvegyek és árvák pártfogójának tartják. A Biblia osztozik az egyetemes kultúra erkölcsi értékeiben. Isten népének istentisztelete alkalmával jog és igazság árad a világba. Ő minden nép Ura, és minden néptől megköveteli az igazság közismert törvényeinek megtartását. Az 5. vers már nem megszólítás, hanem az istenekre vonatkozó megállapítás. Hiányzik belőlük az ismeret és a megértés, maguk is sötétben járnak. Ezért kormányozni sem tudnak jól: ingadoznak a föld alapjai. Ez a kifejezés itt átvitt értelemben áll. A „föld alapjai” azok az "erős oszlopok", amelyek a földet tartják. Ilyen „oszlop” az erkölcs és a jog! Ha ez meginog, a káosz tör be a világba. Isten azt tételezte fel, hogy a „Felséges fiai”, az isteni lények érvényesíteni fogják az igazságot. Ez nem történt meg, és ezért az Úr büntetéssel sújtja őket: meghalnak, mint a közönséges emberek. A sorok közt az olvasható, hogy a mennyei lények halhatatlanok. A zsoltár 6. versét János evangéliuma 10:34-ben Jézus Krisztus idézi. Ezzel bizonyítja azt, hogy Ő, mint Isten Fia, egy az Atyával (Jn 10:30).

Üdv. Péter

Szia,

Olvasd el a teljes történetet így megérted:

“Elérkezett Jeruzsálemben a templomszentelés ünnepe. Tél volt. Jézus a templomban, Salamon csarnokában volt. Ekkor körülvették a zsidók, és így szóltak hozzá: Meddig tartasz még bizonytalanságban bennünket? Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nekünk nyíltan! Jézus így válaszolt nekik: Megmondtam nektek, de nem hisztek. Atyám nevében végzett cselekedeteim tanúskodnak mellettem, de ti nem hisztek, mert nem az én juhaim közül valók vagytok. Az én juhaim hallgatnak a hangomra, és én ismerem őket, ők pedig követnek engem. Én örök életet adok nekik, és nem vesznek el soha, mert senki sem ragadhatja ki őket az én kezemből. Az én Atyám, aki nekem adta őket, mindennél nagyobb, és senki sem ragadhatja ki őket az Atya kezéből. Én és az Atya egy vagyunk.

Ekkor újra köveket ragadtak a zsidók, hogy megkövezzék őt. Jézus megszólalt, és ezt mondta nekik: Sok jó cselekedetet vittem véghez előttetek az én Atyám nevében. Ezek közül melyik miatt köveztek meg engem? A zsidók így feleltek neki: Nem jó cselekedetért kövezünk meg téged, hanem istenkáromlásért, vagyis azért, mert te ember létedre Istenné teszed magad. Jézus így válaszolt: Nincs-e megírva a ti törvényetekben: „Én mondtam: istenek vagytok”? Ha isteneknek mondta azokat, akikhez az Isten igéje szólt, márpedig az Írást nem lehet érvénytelenné tenni, akkor ti hogyan mondhatjátok rólam, akit az Atya megszentelt, és elküldött a világba, hogy káromlást szólok, mert azt mondtam: az Isten Fia vagyok?! Ha nem az én Atyám cselekedeteit teszem, ne higgyetek nekem; de ha azokat teszem, akkor ha nekem nem is hinnétek, higgyetek a cselekedeteknek, hogy felismerjétek és tudjátok: az Atya énbennem van, és én az Atyában. Ekkor ismét el akarták fogni, de ő kimenekült a kezük közül.”

Üdv. Péter

Szia

A Zsoltárok 82:1, 6-ban az ʼeló·hímʹ szó emberekre, Izrael emberi bíráira utal. Jézus ebből a zsoltárból idéz a János 10:34, 35-ben. Ezek az emberek olyan minőségben voltak istenek, hogy Jehovát képviselték, és az ő nevében beszéltek. Mózesnek ugyanígy „Isten” gyanánt kellett szolgálnia Áron és a fáraó előtt (2Mózes 4:16, 7:1).

Jézus azt mondta, hogy minden isten.

Jézus amikor azt mondja, egy az anyával*, akkor arra gondol, hogy ő már istent szolgálja. Ő olyan magas bölcsességben élt, hogy tisztán tudta szolgálni istent, ellenben az átlagemberrel, aki sokszor még el se kezdte keresni istent, önmagát, nem tudatos, üres, nem gondolkodik, stb.

Én is egy vagyok már istennel, bár még nem annyira mint jézus, és e életemben nem is leszek annyira.