Isten miért ítélkezik emberek felett? Ez nem nagyképűség?

Nem tudni, hogy milyen szabályokat állított fel ő, és mi az, ami már előtte is létezett.

Szabályok nélkül ő sem létezhetne, nem keletkezhetett volna, tehát vannak olyan szabályok, amelyek az ő létezését is szabályozzák.

"mert ő jó"

De akkor meg nincs elég hatalma.

Egyet értek a #15 hozzászólóval.

Minden a kezdetekkor romlott el, ott kezdődött, és ma több mint 6 ezer év után sem változott ezen a téren semmi.

Miután Ádám és Éva evett a tiltott gyümölcsből, Jehova ezt mondta annak, akivel együtt végezte a teremtési munkáit (a János 1:1–3 szerint): „Íme, az ember olyan lett, mint közülünk egy: TUDJA, mi a jó és mi a rossz” 1Mózes 3:22. Ez nyilvánvalóan nem csak azt jelentette, hogy az első emberpár tudta, mi a jó és mi a rossz a számára, hiszen ezzel már tisztában voltak, mert ismerték Isten parancsait. Ezenkívül Istennek az 1Mózes 3:22-ben feljegyzett szavai nem jelenthették azt, hogy Ádám és Éva tapasztalatból tudta, mi a rossz, hiszen Jehova azt mondta, hogy az ember olyan lett, mint Ő, Jehova pedig nem azért tudja, mi a rossz, mert valaha is tett volna rosszat ("Jehova egyenes. Ő az én kősziklám, akiben nincsen igazságtalanság." Zsoltár 92:15). Az ember kétségtelenül abban a különleges értelemben tudta, hogy mi a jó és mi a rossz, hogy ettől kezdve ezt ő határozta meg magának. Bálványimádó módon a saját értékrendjét fontosabbnak tartotta, mint Istenét, vagyis öntörvényű lett, nem engedelmeskedett Jehovának, akinek megvan a joga is, és a bölcsessége is ahhoz, hogy meghatározza, mi a jó és mi a rossz. Jehovát figyelmen kívül hagyta, és a saját ismerete és irányadó mértéke alapján döntötte el, hogy mi a jó és mi a rossz. De ez csak szenvedéshez vezetett ahogyan előre megmondta, a Jeremiás 10:23 " Jól tudom, ó, Jehova, hogy az embernek nincs hatalma az életútja fölött. Még csak lépteit sem irányíthatja a járó-kelő ember."

Az elmúlt időszak alatt bebizonyította az ember, Istennek mindig igaza van.