Mit tegyek, ha félek, hogy a pokolra kerülök ? Ha valaki a pokolba kerül, nincs visszaút ? Nincs menekvés ?

A tisztítótűzbe kerülnek azok, akik a legjobbat keresik hogy arra törekedjenek, de hiányos a tudásuk, hibáik vannak, tehát lényegében mindenki oda kerül. Ott hagyják el hibáikat, csak az Isten segítségével végzett megtisztulás után kerülnek a mennyországba.

Ami a Biblia értelmezését illeti: az együttérzésre kell hallgatni. "Aki szereti felebarátját, a törvényt betartotta."

Sok leírás az adott korban mozdította el az együttérzés irányába a törvényeket, de ma már sokszor emberségesebb törvényekkel oldják meg ugyanazokat az ügyeket.

Ami a 6. parancsolatot illeti: valószínűleg tapasztalod majd, hogy az károsítja a lelked, ha utána nem törődsz az illetővel, ha felőletek a másik fél éhen is halhat.

Az nem jó, ha kavarognak egymás körül az emberek, és senkire nem számíthat tartósan.

A pokolba kerüléshez tisztánlátás és tudatos ellenszegülés kell, a kevésbé súlyos károkozások és bolyongások következménye elsősorban az, hogy meg kell látnod, miért káros és helyette mi az egészséges.

Két helyen van hosszú leírás a Bibliában, amit aztán 10 parancsolatnak rövidítenek az egyházak.

Az eredeti szövegben a 10-es szám se szerepel, csak a hosszú leírás. Amit az egyházak köré építettek, azt én a szöveghez mérem. Sokszor nem látom a szövegben megalapozottnak ezeket az egyházi állásfoglalásokat.

A melegekről az alábbi idézet jut eszembe, Jézus mondta: "Isten atyáitok szíveinek keménysége miatt mondta ezeket." Az Istentől Mózes által továbbadott, a válás írásos eljárásáról kérdezték, s Jézus erre mondta, hogy eredetileg nem volt megengedve a válás, de ez követhetővé tette a zsidók számára Mózest, neki ezt kellett mondania, hogy kövessék.

A melegek kapcsán valószínűleg ugyanígy a kor emberei számára követhető dolgot mondott, amire fogadókészek, így el lehet kezdeni tanítani a népet.

Alap katolikus tanítás, hogy a bűn tudva és akarva van elkövetve. Tehát ha valaki mást tud, vagy mást következtet, azért jut eltérő eredményre, az nem bűn. Pl. azért egy bizonyos helyre siet, mert úgy tudja, ott kell többet segíteni, és olyanok tájékoztatták akiket ismer, tudásukat megalapozottnak tartotta.

A misére járásnak köze nincs ahhoz, ki kárhozik el. Jézus mondta, hogy aki mondogatja, Uram, uram, nem feltétlenül kerül be a Mennyek Országába. Az kerül be oda, aki teljesíti Isten akaratát. (Isten természetesen figyelembe veszi, miről tudunk és mit látunk előre.)

Ismét a 4. hozzászólásomra tudok utalni, hogy az együttérzés a döntő, nem az, kívülről hozott szabályokat betart-e valaki. (Főleg, ha közben úgy látja, az káros.)

Jézus beszélt arról, amikor egy vámos és egy mintapolgár imádkozik a templomban: a mintapolgár az első sorban dicséri magát, a vámos a hátsó sorban kér bocsánatot Istentől. A vámos nézett szembe hibáival, ő igazult meg, a (mindenképpen tökéletlen) mintapolgár ítéletet hozott magára.

Jézus azt is megemlíti, amikor Dávid és kísérői bementek a templomba és megették a megszentelt kenyereket, amiknek nem ez volt a rendeltetése. Ott se az előírás számított: szükségben voltak, éheztek, s az előbbre való volt, mint az előzőleg meghozott szertartásos szabály.