Valaki eltudná mondani egyszerűen hogy mi a különbség a katolikus a református és az evangélikus vallás között?

Vannak ilyen weboldalak ahol r3szletesen elmagyarázzák a főbb különbségeket.

Gugliba írd be ugyanezt a kérdést.

Semmilyen nagy külömbség nincs ,néhány dolgot szokást kivéve, meg az egyhaz alapítok meg az egyházak fontosabb tagjainak vagy befolyásos vezetőinek neve más más, de a lényeg ugyanaz , a Megváltó eltörölt mindent , mindenki mehet a sajat feje után ,mindenki kegyelem alatt van lehet kumbájazni , mindenki üdvöséget elnyerte , csak óbégatni kell mindenfelé , hogy jézus szeret téged , meg mindenkit nagyon ,meghalt es a világ meg van mentve !!!

A tehenek külömböznek valamennyire , de a tej színe ugyanaz.

Na ilyenek ezek!!!

Es csak hogy képben legyél kedves felebarátom nézd mwg tőlünk ezeket a vídeókat :

[link]

[link]

Hat ez oriasi nagy kerdes.

Protestans vallasoknak azokat nevezzuk, amelyek a a ket fo katolikus (romai / gorog) es ortodox egyhazakkal szemben protestalva, tiltakozva jottek vagy jonnek letre. Magyarorszagon a reformatus es az evangelikus a legelterjedtebb, de a baptistak, metodistak, az ujabb punkosdista karizmatikus kisegyhazak is idetartoznak.

Egyszeruen: ami nem romai katolikus, nem gorog katolikus es nem ortodox, az protestans felekezet. (Kivetel az anglikanok, akik protestansok es katolikusok is EGYSZERRE, de ezt most hagyjuk.)

Presbiterianus: kb. a reformatus angolszasz neve.

Metodista: az anglikanokbol valt ki a XVIII. szazadban.

3-as vagyok

Mivel azt kerdezed, EGYSZERUEN, gondolom, a reszletes leirasokat meg tudod nezni a neten akarhonnan, ezert tenyleg nagyon egyszeruen irom.

katolikus (romai katolikus) vallas: Magyarorszagon a legelterjedtebb, a keresztenyek kb. 80%-a az. A legregebbi vallas. Nagyon reszletes, szigoru doktrinaja es moralis szabalyai vannak. Szentmiseket tartanak, amelyek szinesek, az erzelmekre is hatnak. Rogzitett liturgiajuk van. A templomok belso terei diszitettek, szentkepekkel, feszuletekkel, keresztekkel es szobrokkal, gyertyakat es tomjent hasznalnak. Van benne egy oltar, szent oltártérrel, ahova csak a pap stb. lephet be. A katolikusok gyonnak (egy papnak megvalljak a buneiket, aki Krisztus neveben feloldozza oket), aldoznak (a bort es az ostyat a pap Krisztus testeve es vereve valtoztatja es azt "magukhoz veszik"). Papok csak ferfiak lehetnek, es nem nosulhetnek, ezen kivul vannak szerzetesek es apacak, akik szegenysegi, tisztasagi es engedelmessegi fogadalmat tesznek es kozossegben elnek. A katolikusoknak nagyon gazdag az imaeletuk, imadkozhatnak kozbenjarasert SzuzMariahoz es a szentekhez, zsolozsmak, rozsafuzerek, novenak, oltari szentseg imadas stb., rengeteg formaban. Husvet elott bojtolnek. Imadkozashoz leterdel(het)nek, adott helyzetekben keresztet vetnek, szenteltvizet, kegytargyakat hasznalnak. Het szentseget tartanak szamon.

Reformatus: a katolikus leegyszerusitett, puritanabb valtozata, az 1500-as evek ota. A magyar keresztenyek kb. 15%-a reformatus. A templomok egyszeruek, feher fal, nincs oltar, oltarter es oltarkep, nincsenek keresztek, feszuletek. A templom tornyan kakas van vagy csillag, nem kereszt. Soha nem vetnek keresztet es nem terdelnek le. A Bibliara koncentralnak, az istentiszteletek kozponti resze az igehirdetes. Inkabb az intellektusra hatnak. Nagyon sok mindent az egyen lelkiismeretere biznak (intezze el magaban Istennel). A lelkeszek lehetnek ferfiak es nok is, hazasodhatnak, szep fekete palastot viselnek. Nincs gyonas, csak ket szentseg van, szentekhez, SzuzMariahoz nem imadkoznak. Az istentiszteletnek nincs kotott liturgiaja, hanem viccesen fogalmazva egy "ének-szendvics" (egyet enekel, egyet mond, egyet enekel, egyet mond). Szinte semmi nem kotelezo, pl. istentiszteletre jarni sem. De vannak naluk is szigoru elvek, pont a puritanizmusbol fakadoan. Nagyon fontos, hogy nincs "egy" vilagegyhaz, mint a katolikusoknal, akik a Vatikanban elo pápának tartoznak engedelmesseggel es a pápát tevedhetetlennek tartjak - hanem a Magyar Reformatus Egyhaz egy onallo intezmeny. Lenyeges kulonbseg, hogy amikor urvacsorat (kenyeret es bort) vesznek magukhoz, azt nem tartjak valoban Krisztus testenek es verenek, csak egy megemlekezesnek, ahol a bor bor marad, es a kenyer kenyer marad. Urvacsora nincs minden alkalommal. A Biblia olvasasa es tanulmanyozasa kozponti helyen van a hivo eleteben. Apacak, szerzetesek stb. nincsenek.

Evangelikus: a magyarok 3%-a. Szinten az 1500-as evekbol. Nagyon leegyszerusitve kb. mint a reformatus, csak kicsit kozelebb maradt a katolikushoz. Az istentiszteletnek van elore megirt liturgiaja, amely a katolikus egyszerusitett valtozata, van oltar, oltarter es oltarkep. Neha szoktak keresztet vetni es leterdelni is. Gyonni es bojtolni lehet, de nem kotelezo. A lelkeszek lehetnek nok is, es hazasodhatnak. Elegge hosszu igehirdeteseik vannak nekik is. A templomaik altalaban diszitettebbek, mint a reformatus, az oltarnal van feszulet es gyertyak is. A lelkeszek "Luther kabat"-ot viselnek, ami egy fekete "haloing", nyakukban feher masni. Urvacsora nagyon leegyszerusitve: nem valtozik at a bor es az ostya, de a Szentlelek elhivasaval es jelenlete altal Krisztus jelen van az urvacsoraban.

Naluk is igaz, hogy nincs kozpontjuk, a magyar egyhaz onallo intezmeny. Ezert mondjuk a holland reformatusok kicsit masok, mint a magyarok, a finn evangelikusok kicsit masok, mint a magyar evangelikusok. A katolikusoknal ilyen nem letezik, barhol a vilagon ugyanaz megy es mindenkire ugyanaz vonatkozik. A magyar reformatusok es evangelikusok nagyon joban vannak egymassal. Egyszer azt mondta egy lelkesz a kulonbsegrol, hogy az evangelikusok azt mondjak, ami nincs benne a Bibliaban, hogy tilos, azt szabad, a reformatusok meg azt, hogy ami nincs megengedve a Bibliaban, azt nem szabad. Ezert az evangelikusoknak arra kell vigyazni, nehogy elszaladjon veluk a lo a tulzott liberalizmus iranyaba, a reformatusoknak meg arra, hogy ne merevedjenek meg egy adott tortenelmi korszakban (okori Kelet).

A katolikus es a refi/evangelikus tarsasagnak is szokasa neha a masik tabort piszkalni (tehat a ref/evang a katolikusokat, nem egymast), de sztem ez nagy hulyeseg.

Szia!

A Római katolikus vallás gyakorlatilag a IV. századtól létezik, amikor a kereszténység államvallássá lett. Nagyon sok mindent megváltoztattak az eredeti bibliai tanításokhoz képest és ez ellen léptek fel a reformátorok.

Mivel Luther - az evangélikus felekezet megalapítója - azelőtt buzgó katolikus volt, így nem szakított olyan radikálisan a római istentiszteleti formákkal, mint a legtöbb később reformátor, például Kálvin, aki a református egyház megalapítója volt.

Luther alapelve az volt, hogy az egyházban minden szabad, ami nem ellenkezik az evangéliummal. Így - bár a latin helyett áttértek a nép nyelvére - templomaikban továbbra is megtalálható az oltár, a kereszt, a papi ruhák, a gyertyák, a keresztvetés, amelyeket a legtöbb protestáns egyház - köztük a református - is elvetett, mint túl katolikus dolgokat. Az evangélikusok azonban úgy vélik, hogy a liturgiának ezek a formái nem követelmények, mégis értékesek, részint a szépségük folytán, részint azzal, hogy általuk részesedünk a megelőző korok hívő keresztény családjainak a vallásos tapasztalatában. A magyarországi evangélikus templomokban is találunk tehát Jézus Krisztust, vagy bibliai személyeket és történeteket kiábrázoló oltárképeket. Ezeknek a templomba bevitelét a reformátusok nem helyeselik.

Ha nem is olyan nyomatékkal, mint a Római egyház, az evangélikusok is azt tartják, hogy a kereszteletlenül elhalt kisdedek nem üdvözülhetnek. Ezért ők is megengedik az un. szükségkeresztséget, ilyen a reformátusoknál nincs.

Az úrvacsorával kapcsolatosan Luther arra a meggyőződésre jutott, hogy az emberi bűnért a teljes elégtétel már meghozatott a mi Urunk keresztre feszítésével, így a római tanítás a miséről és az áldozatokról értelmetlenné vált számára. Az Úrvacsora az evangélikus tanítás szerint a hívők találkozása az élő Istennel, aki valóságosan jelen van: a megszentelt kenyér és a bor Krisztus valódi teste és valódi vére, jóllehet a kenyérben és a borban semmiféle fizikai változás nem történik. A kenyér alatt náluk ostya értendő.

A reformátusok nem fogadták el Luther tanítását, hogy Krisztus teste és vére valósággal jelen van az Úrvacsorai jegyekben, szerintük, ha Krisztus egyszer az ő igéjében és Szentlelkében velük van, az igazi hitnek semmi szüksége nincs arra, hogy őt még testileg, szájjal ehetően is magához vegye. Jézus szava: "ez az én testem" szerintük egyszerű jelképes beszéd, amivel az Úr, mint minden keleti ember, sokszor élt tanításai során.

Hát röviden ennyi jutott eszembe...

Üdv. Péter

Szia

A kérdéshez írt kommentben található fogalmak:

Presbiteriánus - ezt nevezzük magyarországon reformátusnak. Ez a felekezet a gyülekezetek képviselői, a presbiterek gyűlései által van kormányozva.

Metodista - ez egy negyedik felekezet, amely a 18. században keletkezett Angliában egy anglikán teológus testvérpár, John Wesley és Charles Wesley kezdeményezésére.

Protestáns - minden olyan keresztény felekezetet nevezünk így, akik "protestálnak" vagyis "tiltakoznak" a katolikus egyház tévtanításai és helytelen gyakorlatai ellen, amelyekről az előző hozzászólásban írtam...

Üdv. Péter

"A Római katolikus vallás gyakorlatilag a IV. századtól létezik, amikor a kereszténység"

A történelmi források ennek ellent mondanak, lásd Antióchiai Szent Ignác levelét az I. századfordulóról. Tehát történelmi bizonyíték van, hogy a katolikus vallás már az I. századfordulón létezett.

"Nagyon sok mindent megváltoztattak az eredeti bibliai tanításokhoz képest"

Ez ellentmondás, hiszen a Biblia kanonizált könyvek gyűjteménye, amit a Római zsinaton kanonizáltak Kr.u. 382-ben, ha jól rémlik. De lehet 392-ben, most nem néztem utána. Államvallássá is ez időtájt vált, de nem a római katolikus felekezet, hanem a hellyel közzel egységes kereszténység.

Nem tetszik ismerni a történelmet? Vagy csak az adventisták történelemhamisítását láthatjuk?

"Ha nem is olyan nyomatékkal, mint a Római egyház, az evangélikusok is azt tartják, hogy a kereszteletlenül elhalt kisdedek nem üdvözülhetnek."

Újabb hazugság, a katolikusok nem tartanak ilyen tant. Ennek bárki hamar utána tud olvasni, nem értem, hogy mi értelme hazudozni. Ez is valami ócska adventista gyakorlat lenne?

"Kedves" Anonim Hozzászóló,

A forrásom NEM adventista, hanem református:

A kereszténység és a világvallások - ökumenikus és vallástörténeti áttekintés a konfirmáció utáni korosztálynak - írta Dr. Bajusz Ferenc...45. oldal az 1991-es kiadásban...

Ha esetleg nem értesz egyet nála lehet reklamálni... :-)

Üdv. Péter

"Ha esetleg nem értesz egyet nála lehet reklamálni... :-)"

Látom pökhendi módon beszólni tudsz, szívesen reklamálok neki, ha elmondod, hogy miként tudok, mivel már régen nem él.

De ez se másít azon, hogy hazugságokat böfögsz ide.

Szia Anonim,

Szerintem a pökhendi módon beszólást te kezdted az alaptalan vádaskodással. Én csak erre válaszoltam, hogy mielőtt hülyeségeket állítanál, előtte azért illene tájékozódni, vagy ha nem tudsz akkor kérdezni...

Szerintem böfögni sem böfögtem, hanem egy neves református teológustól idéztem, ha számodra ez böfögés akkor az téged minősít!

Várom az érveidet, mert nagyon úgy tűnik, hogy érvelni nem tudsz, csak minősíteni...ez is téged minősít anonim barátom... :-)

De hogy pontosak legyünk:

"Mi az a "szükségkeresztség"?

Róma azt tanítja, hogy a kereszteletlenül elhalt gyermekek nem mehetnek be a mennybe az "eredendő bűn " miatt. Természet szerint ugyanis senkinek sincs "joga" a mennyhez. A keresztség állítja helyre azt a "természetfeölötti életet", amit Ádám elveszített" (Dr. Bajusz Ferenc: A kereszténység és a világvallások, Budapest, 1991, 29. oldal)

"szükségkeresztség: halálveszélyben történő →keresztelés. - Mivel a →keresztség szentsége szükséges az üdvösséghez, ha egy kisded v. katekumen halálveszélybe kerül, bárki megkeresztelheti: vízzel leönti v. vízbe meríti, és a keresztelés szándékával mondja: „N., én téged megkeresztellek az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek nevében. Amen.” Ha az így megkeresztelt életben marad, később egy papnak pótolnia kell a keresztelés elmaradt szert-át (CIC 850-860 k.). - A ~ kiszolgáltatójának értesítenie kell a ~ megtörténtéről annak a pléb-nak a plnosát, melynek ter-én a szentséget kiszolgáltatták, hogy a plnos az anyakönyvezést elvégezhesse (878.k., vö. 877.k. 1.§). ** (Magyar Katolikus Lexikon)

Nos?

Üdv. Péter