Mi az adventista keresztség? (Többi lent. )

Szekták: Adventisták...(Avagy a Hetedik Nap Adventistái) Egy amerikai bíró, William Miller a múlt század elején számításokat próbált végezni a végítélet idõpontjára, s azt 1844. március 21-ére helyezte. Számítása nem vált be, de sajátos, végidõt váró közösséget sikerült kialakítania. Gondolatait a White házaspár (James és Ellen Gould White) szõtte tovább. Valójában õk a szekta alapítói, amely 1863-ban vette fel az adventista nevet (az adventus Domini, Úrjövet latin szóból). A jövendölés további módosításával a szekta hatalmas táborra tett szert. Életszabályaikhoz tartozik, hogy vallási életük középpontjába a szombat került (vö. A Hetedik Nap Adventistái). A szombat számukra nemcsak az Úr napja, de a bibliaolvasás napja is. Nagy hangsúlyt kap náluk a beteglátogatás, az ifjúsági, az oktató és a szociális-karitatív munka. Igen sok aszkétikus elõírásuk van: nemcsak az alkohol és a dohányzás, de a disznóhús is tilos számukra, vegetariánus koszt ajánlott, ennek érdekében vendéglõket tartanak fenn. Lemondanak

minden fényûzésrõl, ékszerrõl, szórakozásról. Anyagi forrásuk a tized, erre minden tag szigorúan kötelezve van.

Mit tartanak Jézusról? Isten-eszméjük és Jézus Krisztusról adott tanításuk az Egyházak Világtanácsa elveinek megfelelõ. Külön is hangsúlyozzák, hogy a megváltást Krisztus valósította meg, teljesen ingyenes ajándék számunkra.

Hogyan fogadják a Szentírást? A reformáció egyházaihoz hasonlóan a Szentírást tekintik a hit egyedüli mércéjének (sola Scriptura), ugyanakkor a biblia értelmezésében E.G. White asszony gondolatait tekintik irányadónak, aki a következõ, "Istentõl kapott" felhatalmazásra hivatkozik: "Aki elveti azokat a tanúságokat, amelyeket neked adtam, nem téged, hanem engem, a te Uradat veti meg" (Thstimonies of the Church, 5. kötet, 668. o.). Kiindulópont juk az Ószövetség, épp ennek jele a szombatos jelleg.

Mennyiben keresztények? Elfogadják a Szentháromság nevére történõ keresztséget, így keresztényeknek tekinthetõk, de az "evangéliumi szabadegyházak" vagy "szabadkeresztények" más csoportjaihoz hasonlóan csak a 16. életév után, alámerítkezéssel keresztelkednek. A szektától való elpártolás és visszatérés esetén a keresztséget megismétlik.Ez másszóval annyit jelent, hogy nem az isteni kegyelemtõl függõ, tárgyi ténynek, hanem az ember döntésétõl függõ, alanyi mozzanatnak tekintik a kegyelmi állapotot. A szekta - más keresztény jellegû szektákhoz hasonlóan legfõbb ellenfelének éppen a Katolikus Egyházat tekinti. A Jehowa Tanúihoz hasonlóan "Babilonnak" nevezi, amely "lebukott", a Jelenések könyve értelmében. A Jel. 14,9-ben szereplõ "vadállat" szerintük a pápaság, mivel a vasárnap ünneplését elõírta. Akik szombat helyett a vasárnapot ünneplik, azok a "vadállat jelét" hordják, tagjaiknak tehát meg kell szabadulniuk a vadállat jelétõl.

Közösségüket egyházként (sõt Krisztus igaz egyházaként) értelmezik, melynek küldetése, hogy teljesítse mindazt, ami a Jel.14,6-11-ben szerepel. Úgy vélik ti., Miller fellépése jelenti az elsõ angyal szózatát, s ezzel kezdõdött el a végítélet hosszúra nyúlt folyamata.

Szervezetük szorosan kiépített. Közösségeik élén bizottság áll, annak élén a "legöregebb" (vö. a presbiter, áldozópap a Katolikus Egyházban), aki adventista szabályok szerint történt "felszentelés" után vezeti a keresztség és a szent lakoma szertartását. Ami utóbbit illeti, kovásztalan kenyérrel és szõlõlével mutatják be, s úgy tekintik, mint Krisztus haláláról és feltámadásáról való megemlékezést, bûneik bocsánatára. A lakomához - az utolsó vacsorához híven - lábmosás is kapcsolódik. Kifejezetten az üdvösség, Krisztus második eljövetele jelenti a szekta központi tanítását. Miller Dániel 8,14-et vette alapul: ,,2300 éjjel és nappal telik el, míg a templom megtisztul". Napok helyett éveket vett, kiindulópontnak pedig az új templom építését választotta (Kr. e. 457.). Ezzel a szektás bibliaértelmezés sajátos tipusát teremtette meg: kisértetiesen hasonló megoldást alkalmaznak a Jehowa Tanúi és mások. Az 1844-es csalódást utódai úgy próbálták feloldani, hogy White kijelentette: Miller számításai csak az Úr Jézus mennyei életére érvényesek: az adott idõpontban lépett be a Szentek Szentjébe, hogy befejezze a kiengesztelést, s ezzel a vizsgáló bíróság elkezdte munkáját, melynek lényege, hogy az elsõ embertõl kezdve a ma élõkig mindenkirõl összegyüjtenek minden adatot, ezeket könyv- be foglalják és Isten jelenlétében átvizsgálják. White-ék szerint Krisztus ténylegesen csak akkor jelenik majd meg, amikor ez a vizsgálat befejezõdik, s akkor 1000 éves uralma folyamán végrehajtja az ítéletet. Ami az örökélet tartalmát illeti, az adventisták elvetik a lélek halhatatlanságát, a halált elalvásnak, elszenderésnek tekintik, ami után a végítélet, azután pedig nem földi paradicsom következik (vö. jehovisták), hanem új ég és új föld.

Ami a vég idõ idõpontját illeti, az efféle számítgatásoknak legfõbb gyöngéje - épp a Szentírás alapján -, hogy elfeledkeznek az Úr Jézus tanításáról: "Azt a napot és azt az órát... a Fiú sem ismeri" (Mt 24,36). Világos dolog: Krisztusnak nem állt szándékában gúzsba kötni az emberi alkotókedvet a végidõ idópontjának közlésével, amely mintegy Damoklész kardjaként lebegne fölöttünk.

Akárcsak Jehowa tanúi számításai esetében, itt is logikátlan: miért éppen valamilyen ószövetségi esemény alapján kellene kiszámolni Krisztus második eljövetelének idõpontját. Millerék szabályos számzsonglõrködést hajtanak végre, kényükre-kedvükre bánnak a bibliai jövendölésekkel, aminek egyetlen célja, hogy saját korukhoz jussanak el. Mindenesetre, az élet nem igazolta számítgatásaikat. Természetesen, a White által emlegetett "vizsgálatról" sem tud maga a Szentírás sem, nem beszélve arról, hogy a "szíveket és veséket vizsgáló", mindenható Istennek nincs szüksége vizsgálóbizottságra, mint ahogy idõre sem a lelkek "átvilágítására".

Az ezeréves birodalom emlegetése egyáltaján nem új dolog, a kiliaszták, az ezeréves birodalmat várók Kr. u. 1000 körül már ugyanígy várták Krisztus visszatérését. Tudnunk kell azonban, hogy az ezeréves birodalom a Jelenések könyvében nem konkrét idõszak, hanem olyan "kerek egész", mégis "igen nagy" szám, amely éppen az egyház történelmének hosszú, mégsem végnélküli, hanem Isten által pontosan körülhatárolt idejére utal.

Ami a vasárnap eltörlését és a szombat elõtérbe helyezését illeti, már az õsegyház is a "hét elsõ napján" (ApCsel 20, 7), a feltámadásra emlékeztetõ vasárnapokon gyûlt össze.Úgy látszik e tekintetben már nem érvényes a bibliához való ragaszkodás. Egyszerûen nem igaz, hogy még nem történt semmi és csak várakoznunk kell. Krisztus földi életével, halálával és feltámadásával már elkezdõdött számunkra a "végidõ", a kegyelmi életben megtapasztalhatjuk Krisztus jelenlétét. Igaz, mûvének végsõ kiteljesedése még várat magára.

Logikátlan, hogy akik annyira emlegetik, hogy "bibliásak", éppen az úrvacsora kérdésében eltérnek a hagyományos kereszténység szertartásától (szõlõlé a lakomán).

Leginkább azzal keltenek ellenszenvet, hogy annyi be nem vált jóslat után kitartanak kiindulópontjuk mellett. A világon mintegy 4,5 millióan, Magyarországon mintegy ötezren vannak. Rádióban, könyvekben terjesztik sajátos bibliaértelmezésüket. Saját folyóirataik vannak, elõadásokat és kurzusokat szerveznek. Munkájukat gyakran bizonyos titkolózás kíséri: biblia-kiadásaik a szövegbõl magából nem ismerhetõk fel, az életet és az egészséget védelmezõ irataik és rendezvényeik nem mindig árulják el, milyen szervezet is áll a háttérben.

Nah jó...első válaszolo vagyok,előszőr is elmondom,hogy a második válaszoló hol mondott hamis infót:a tizedre nincs senki kőtelezve,sőt vannak elég sokan akik nem adnak tizedet,aztán meg az az 1844-es dolog egy Bibliai prófécia félreértelmezése volt,elismerem tévedtek,utólag sikerült a próféciát megfejteni,azaz 1844-ben lépett be Jézus a Szentek Szentjébe.

A keresztség megengedett már 12-éves kortol felfele,ha valaki eltávolodik a vallástól,kizárják de ha kéri azt hogy ujból tag lehessen nem kőtelező megismételni a keresztséget,csak akkor ismételik meg ha az illető személy kéri azt,ha nem kéri nem meritik ujból alá vizbe,ha tényleg látszik,hogy élete megváltozott,akkor ujbol taggá vállik.Az alámeritkezéses keresztség az Óember halálát jelképezi,egy ujjászületést.Nincsenek számitásaink arra illetőleg hogy mikor jőn el Krisztus,annyit hiredtünk hogy kőzel van eljővetele.

Aztán meg illene hogy tudja,hogy HNÜAE nem egy szekta,ennek utánanézhet.Ugyanakkor nem 4,5 millio adventista van hanem,14.5 millio.