Ezzel most a katolikus apukám tegnap nem követett el bűnt, én viszont igen?

#11

talán próbáld meg még egyszer elolvasni amit írtam - előítélet nélkül :-(

#8: Kétféleképpen lehet az ember hívő: vallásosan vagy nem vallásosan. A nem vallásos hívő nem azonosul egy nagyobb közösséggel, annak előírásaival, elvárásaival. Ebbe értendő az, hogy:

- hisz Istenben, a maga módján;

- imádkozik a maga módján;

- olvassa a Bibliát, és azt saját magának értelmezi; és így tovább.

Vallásosan hívőnek lenni egy ennél mélyebb, nehezebb dolog, az előző példáknál:

- nem a magad módján hiszel Istenben, hanem a vallás által előírt módon, a vallás teológiájának, dogmáinak, stb. megfelelően;

- az előírt imákat imádkozza, az előírt rítusokban (persze emellett lehetnek személyes imái is), katolikusoknál például szentmiséken való részvétellel;

- a Biblia értelmezését főként a vallási elöljárókra bízza (persze azért saját maga, egyénileg is részt vesz benne); és így tovább.

Amikor Apukád böjtölt, akkor ő vallásosként böjtölt. Ő biztosan nem követett el bűnt. De azt hiszem, hogy te sem követtél el bűnt. A katolikus tanítás szerint bűnt ugyanis csak tudva és akarva lehet elkövetni. A kérdésedből úgy tűnik, hogy még utólag sem vagy benne biztos, hogy bűn volt-e. Akkor, feltételezem, közben sem tudtad, hogy bűn-e. És ha ez így van, akkor nem követtél el bűnt.