A Biblia miért tiltja, hogy vért igyunk?

Nem csak úgy kell olvasni a Bibliát, hogy valaki leírta hogy ne és kész. Akkoriban nem volt még ilyen elterjedt a tudomány mint most, így tudták "szájbarágósan" elmondani az embereknek, hogy mit ne csináljanak. Walter Veith-nek vannak videói amiben a Bibliát és a teremtést tudományosan közelíti meg. A vér azért nem jó fogyasztásra, mert amikor kifolyik az emberből/állatból egyből oxidálódni kezd és ellepik a baktériumok. Nagyon rövid idő alatt hemzsegnek benne és ha ezt megisszuk akkor komoly egészségügyi problémák is jelentkezhetnek. A tiszta és tisztátalan állatok kiválasztása se csak a patájuk miatt történt, csak így tudták elmagyarázni az egyszerű embereknek. Ha felboncolta volna valaki és elkezdte volna magyarázni hogy azért ne edd ezt mert másmilyen gyomra van akkor néztek volna hogy mivan. Ezért könnyebb volt a patájukról megkülönböztetni őket. Ebben a videóban jobban elmagyarázza, én csak fejből irtam ami eszembe jutott:

https://www.youtube.com/watch?v=e9UjzFoE1FI

A jeruzsálemi zsinaton (ApCsel 15,1-35) Péter, Pál és Jakab apostol valamint a többi elöljáró úgy határozott, hogy a nem zsidó, vagyis pogány származású keresztényeknek nem kell megtartaniuk az ószövetségi törvényt csak pusztán három dolgot:

"Ami pedig a pogányságból megtért hívőket illeti, mi levélben közöltük velük határozatunkat, hogy tartózkodjanak a bálványoknak áldozott hústól, a vértől, a fojtott állattól és a paráznaságtól." (ApCsel 21,25)

Több felekezet ezért úgy véli, hogy a vérevés továbbra is tilos. A katolikus egyház és még jó néhány felekezet szerint azonban nem erről van itt szó. Nem azért nem szabad ez a három dolog, mert Isten szerint is tényleg tilos, hanem mert a zsidók szemében ez a három dolog botrányos. Vagyis nem önmagukban tilosak, hanem mert tekintettel kell lennünk mások érzékenységére. Nézzük sorjában.

"A bálványoknak feláldozott húsra vonatkozólag tudjuk, hogy mindnyájan megfelelő ismerettel rendelkezünk. A tudás azonban felfuvalkodottá tesz, a szeretet ellenben épít. Aki tetszeleg tudásában, még nem értette meg, mi a helyes ismeret. Aki azonban szereti az Istent, azt az Isten is a magáénak tudja. Ami tehát a bálványáldozatok fogyasztását illeti, tudjuk, hogy bálvány nincs a világon, Isten meg csak egy van. Igaz, beszélnek istenekről, az égen és földön, mivel sok istenük és uruk van, nekünk mégis egy az Istenünk: az Atya, akitől minden származik, s akiért mi is vagyunk, egy az Urunk, Jézus Krisztus, aki által minden van, s mi magunk is általa vagyunk. De nincs mindenkiben tudás. Némelyek ugyanis a bálványokhoz vannak szokva, s még most is úgy fogyasztják a húst, mint áldozati eledelt, és mivel lelkiismeretük téves, beszennyeződik. Az étel ugyanis nem tesz kedvesebbé Isten előtt. Ha nem eszünk, azzal nem veszítünk, de ha eszünk, azzal sem nyerünk. Arra azonban ügyeljetek, hogy szabadságotokkal az aggályosokat meg ne botránkoztassátok. Ha tehát valaki a bálványtemplom asztalánál látja azt, akiben megvan a tudás, mivel lelkiismerete téves, nemde felbátorodik arra, hogy bálványhúst egyék? Így tudásoddal tönkreteszed aggályos testvéredet, akiért Krisztus meghalt. Ezért ha testvéred ellen vétkezel, mert megsérted aggályos lelkiismeretét, Krisztus ellen vétkezel. Tehát ha az étel megbotránkoztatja testvéremet, inkább soha nem eszem húst, csak hogy testvéremet meg ne botránkoztassam." (1Kor 8,1-13)

A paráznaság természetesen mindig tilos, ennek megállapítására nem kell zsinatot összehívni. Azonban itt nem sima paráznaságról van szó, hanem olyan együttélésről, ami a zsidók szemében nem törvényes házasság, hanem paráznaságnak minősül. Vagyis a zsinat arra kéri a pogány származásúakat, hogy úgy házasodjanak, ami a zsidók szemében is törvényes házasság, vagyis a megfelelő formalitásokkal: írásban foglalt szerződéssel, tanúk jelenlétében stb.

A vérevést a Biblia szerint Isten Noénak tiltotta meg. (Ter 9,4) Vagyis a zsidó gondolkodás szerint ez a parancs nem csak a zsidókra vonatkozik, hanem minden emberre, hiszen Noé nem csak a zsidók, hanem valamennyi ember ősapja volt. A fojtott állat pedig igazából egy zsidó kifejezés, ami nem kivéreztetéssel megölt állatot jelent, vagyis az is a vérevés miatt tilos.

Jakab apostol a jeruzsálemi zsinaton így indokolja a három kivételt:

"Mert Mózesnek ősi nemzedékek óta hirdetői vannak a városokban, akik minden szombaton felolvassák a zsinagógákban." (ApCsel 15,21)

Vagyis, mert jelen vannak a zsidók a városainkban, mert velünk együtt élnek, akik nemzedékek óta úgy vannak oktatva, hogy ezek tilosak.

Miért tiltja az Ószövetség a vér fogyasztását?

"A test lelke ugyanis a vérben van, és én a vért arra rendeltem nektek, hogy engesztelést végezzetek vele lelketekért az oltáron és a vér a lélek által engesztelésre szolgáljon. Ezért mondtam Izrael fiainak: Senki se egyék vért közületek vagy a közöttetek tartózkodó jövevények közül. ... Minden testnek a lelke ugyanis a vérben van. Azért mondtam Izrael fiainak: Semmiféle test vérét ne egyétek, mert a test lelke a vérben van – s aki eszi, vesszen el." (Lev 17,11-14)

A régi emberek úgy gondolták, hogy az élőlény lelke vagyis az éltető ereje, egyszóval az életerő a vérben van, s aki megeszi a vért, az a saját életerejét is növeli. Tehát a vért különlegesen értékes kultikus tápláléknak gondolták, ami növeli az ember életerejét.

A zsidók azzal, hogy nem ették meg a vért, hanem kiöntötték illetve Isten áldozták, ezzel lemondtak arról, hogy az Istentől származó életerőt ilyen kényelmes módon maguk szerezzék meg, vagyis ezzel az Istentől való függőségüket ismerték el, aki minden élet forrása.

Krisztus amikor a saját vérét itatja (persze a bor színei alatt), ezzel nem kevesebbet állít, mint hogy a vére adja nekünk az életet.

Ne idd meg a vért, hanem tőlem várd az életet! - mondta az Ószövetség Istene. Idd meg a vérem, mert én adok neked életet! - mondja az Újszövetségé, vagyis ezzel egyenlővé tette magát az Ószövetség Istenével.

Kedves 1/13-as hozzászóló!

Valóban, az Ószövetségben tilos volt a vér fogyasztása, halálbüntetés járt érte. De bizony ez a törvény érvényes mai napig is. Isten törvénye ugyanis nem változik meg soha. Az Ujszövetségben Pál apostol a Cselekedetek könyvének 15:29 versében ezt irja: "Hogy tartózkodjatok a bálványoknak áldozott dolgoktól, a VÉRTŐL, A FULVAHOLT ÁLLATTÓL,és a paráznaságtól, melyektől ha megóvjáok magatokat, jól lesz dolgotok. Legyetek egészségben."

Tehát az Ujszövetségben is megjelent a vérrel kapcsolatos tiltás. Hogy miért emliti a 'fulvaholt állatot'? Azért mert abban benne maradt a vére. Isten előtt a 'vér szent', azt az oltárra szánta. Másodsorban pedig ki ismerné jobban az emberi testet, mint aki megalkotta. Nem ok nélkül tiltotta meg a vér fogyasztását. Bizony sok embert fertőztek el a vérátömlesztéssel. Pl.: Hepatitis C. De más egyéb betegségeket is meg lehetett kapni ettől. Régen az orvosok támadták azokat, akik nem fogadták el a vérátömlesztést. Ma már sok orvos, még szivsebész is nyilatkozott arról, hogy sokkal hamarabb gyógyulnak meg azok, akik nem kaptak vért a mütét során. Feliserték azt is, hogy a mütét alatt nem az a fontos hogy vért kapjon a beteg, hanem hogy a térfogatát növeljék, vagyis sóoldatot juttatnak a szervezetbe. Üdv: Judit!