Istennel szemben bűn, ha olykor kételkedünk benne?

Nem igazán bűnnek nevezi,

(Máté 21:21) . . .: „Biztosak lehettek benne, hogy ha van hitetek, és nem kételkedtek, nemcsak azt fogjátok megtenni, amit én tettem a fügefával, . . .

Tamás kételkedett Jézus feltámadásában.

(Jakab 1:6–8) . . .egyáltalán nem kételkedve, mert aki kételkedik, az olyan, mint a tengernek szél űzte és ide-oda hajtott hulláma. 7 Az ilyen ember bizony ne számítson arra, hogy bármit is kap majd Jehovától; 8 határozatlan ember ő, minden tettében ingatag.

Nem bűn.

Amikor elérsz egy olyan szintet valamely szellemi út gyakorlásában, hogy megérted -kezded megérteni a Világot, utána úgyis helyére kerülnek a dolgok.

Amikor csak mondják hogy higgy ebben, higgy abban, stb, arra nem bűn nem hallgatni.

De a szándék fontos, hogy keresd erre a választ.

Egyrészt mi is a hit?

"A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés" (Zsidók 11:1 Károli)

Egy modernebb fordítás (EFO) szerint: "Hinni pedig azt jelenti, hogy bizonyosak vagyunk abban,amit remélünk. Aki hisz valamiben, az meg van győződve arról, hogy az a dolog valóságosan létezik, annak ellenée, hogy nem látja"

Ugyanitt a 11:6 azt mondja : "Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni.Mert aki Isten elé járul,hinnie kell, hogy Ő létezik és megjutalmazza azokat, akik Őt keresik"