A JT-k miért nem hisznek a csodákban amik napjainkban fordulnak elő? Melyik igevers támasztja alá, hogy minden csoda a Sátántól való?

Tehát te szerinted is Isten elhagyott bennünket vagy 2000 éve... És A Sátán csinálja azt, hogy elkezdjük hinni Istenben, ami a Sátán ellen van! Pedig a Sátán nem azt akarja, hogy ne higgyjünk Istenben, hanem azt hogy higgyjünk Istenben. Hogy is van ez? Először is fontos leszögeznünk, hogy nem az a kérdés, hogy Isten ma is tesz-e csodákat. Ostobaság és biblia-ellenes lenne azt állítani, hogy Isten ma nem gyógyít meg embereket, nem szól emberekhez vagy tesz csodás jeleket napjainkban. A kérdés valójában az, hogy a Lélek csoda ajándékai, amelyekről az 1Korintus 12-14 fejezeteiben olvashatunk vajon ma is aktívak-e még gyülekezeteinkben. Ez sem a Szentlélek ajándékozó képességét kérdőjelezi meg, hanem hogy vajon megteszi-e ezt ma is. Mindenekelőtt leszögezzük, hogy elismerjük a Lélek szuverén szabadságát az ajándékok osztogatására (1Kor 12:7-11).

A Cselekedetek könyvében és az apostoli levelekben leírt csodák túlnyomó többségét az apostolok maguk, vagy közvetlen munkatársaik tették. A 2Korintus 12:12 megadja az indokot is: “Apostolságom ismertetőjegyei a teljes állhatatosságban, a jelekben, csodákban és isteni erőkben nyilvánultak meg közöttetek.” Ha minden Krisztus-hívő birtokában lenne a jelek, csodák és isteni erők megnyílvánításának, akkor nem lehetne ezek alapján megkülönböztetni az apostolokat. A Cselekedetek 2:22 azt írja, hogy Jézust Isten igazolta előttünk erőkkel, csodákkal és jelekkel. Hasonlóképpen csodák által lettek az apostolok is igazolva mint Isten hiteles hírnökei. A Cselekedetek 14:3 azt írja, hogy az evangélium Pál és Barnabás csodái által lettek igazolva.

Az 1Korintus 12-14 fejezetei elsősorban a Lélek ajándékaival foglalkoznak. Ebből a szövegrészből úgy tűnik, hogy “átlag” keresztények is kapnak néha csoda ajándékokat (12:8-10; 28-30). Az ige azonban nem mondja el nekünk, mennyire volt ez szokványos. A fent vázolt gondolatok alapján, miszerint a csodák az apostolok ismertetőjegyei voltak, az “átlag” hívők által tett csodák kivételek voltak és nem általános tény. Az apostoloktól és közeli munkatársaiktól eltekintve a Szentírás nem ír sehol sem csoda ajándékot gyakorló egyénekről.

Szintén fontos megfigyelnünk, hogy a korai gyülekezeteknek nem volt kezükben a teljes Biblia, mint nekünk (2Tim 3:16-17). Ezért a prófétálás, az ismeret, a bölcsesség stb. Ajándékai elengedhetetlenül szükségesek voltak annak érdekében, hogy a korai keresztények megismerhessék Isten életükre vonatkozó tervét. A prófétaság ajándéka képessé tette a hívőket, hogy Istentől átvehessék az új igazságokat és kinyilatkoztatásokat. Most, hogy Isten kinyilatkoztatása teljes a Bibliánkban, a “kinyilatkoztatási” ajándékokra többé nincs szükség, legalábbis nem olyan mennyiségben, mint az Újszövetségben.

Isten ma is csodálatos módon gyógyít embereket. Isten ma is beszél hozzánk akár hallható hangon, akár a szívünkben, akár benyomásokon vagy érzéseinken keresztül. Isten ma is tesz jeleket és csodákat – és néha ezeket hívőkön keresztül végzi el. Ugyanakkor ezek nem feltétlenül a Lélek csoda ajándékai. A csoda ajándékok elsődleges célja az volt, hogy az evangélium valóságát és igaz voltát bizonyítsa, valamint hogy az apostolok igazán Isten küldöttei voltak. A Biblia nem mondja ki egyértelműen, hogy a csoda ajándékok megszűntek volna, de lefekteti azt az alapot, amely alapján kimondhatjuk: elképzelhető, hogy már nincs rájuk szükség.