Miért hisztek a halál utáni életben ha a feltámasztott Lázár nem látott semmit? kegyetlenség lett volna visszahozni őt a mennyből ha olyan jó volt ott neki! és ez is bizonyítja, hogy aludni fogunk a halál után egy darabig! János 5:28

Jézus feltámadása előtt nem volt megnyitva a menny mindenki számára.

"Szálla alá a poklokra."

Hogy Lázár mit látott (ha látott) és mit nem azt nem tudjuk mivel ő sem emlékezett rá.

Ha viszont látott abba a létállapotba amibe került akkor látta volna azt is milyen óriási jelentősége van az ő feltámadásának a többi ember és az evangélium szempontjából és maga könyörgött és vállalkozott volna, hogy visszajöhessen és segíthesse a jó ügyet.

Ott ugyanis nem az a boldogság ha hepajozól hanem az ha hasznos dolgot tudsz tenni másokért.

Ennek a történetnek az a lényege, hogy bemutassa, hogy Jézus ura a halálnak is, általa az is él, aki meghalt. A lényeg nem abban van, hogy Lázár mit látott vagy mit nem látott.

Másrészt ha az emlékek az agyban vannak, akkor mért kell valakinek emlékeinek lennie a halál utánról, ha visszajött?

Meg igazából az evangélium nem is említi, hogy mit látott Lázár.

Ki mondta, hogy neked válaszoltam? :D

Egyébként hogy visszahozta Jézus egy jó helyről, elsősorban azért tette szerintem mert megsajnálta a nővéreit.

8.Elsősorban is másodsorban is a körülállokért tette,hogy bemutassa a feltámadást.

János.17:42"Igaz,tudom, hogy mindig meghallgatsz.Ezt csak az itt álló sokaság miatt mondtam, hogy elhiggyék, hogy te küldtél engem".

@ "ha a feltámasztott Lázár nem látott semmit"

Eleve nem tudjuk, hogy egyáltalán látott-e valamit, s ha látott az mennyire volt jó vagy rossz. Valószínűleg azonban tényleg nem volt halál utáni élménye.

@ "kegyetlenség lett volna visszahozni őt a mennyből ha olyan jó volt ott neki!"

Ez persze igaz, s éppen ezért az isteni gondviselés nyilván nem is adott neki olyan élményeket, amitől kegyetlen érzés lett volna újból visszatérni.

Pál apostol, aki viszont eléggé belekóstolt a mennyei örömökbe (2Kor 12,2), nagyon is vágyott meghalni, s bizony nem azért, hogy egy jót aludjon, hanem hogy minél hamarabb Krisztussal legyen:

"Bizakodom és reménykedem, hogy semmiben sem vallok szégyent, sőt nyíltan megmondom, hogy Krisztus, mint mindig, most is megdicsőül testemben, akkor is, ha élek, akkor is, ha meghalok. Hiszen számomra az élet Krisztus, a halál pedig nyereség. Ha meg tovább kell élnem, az gyümölcsöző munkát jelent. Nem tudom tehát, mit válasszak. Mind a kettő vonz: Szeretnék elköltözni, hogy Krisztussal egyesüljek, mert ez mindennél jobb volna." (Fil 1,20-23)

@ "és ez is bizonyítja, hogy aludni fogunk a halál után egy darabig!"

Aki tökéletesen alszik az valójában nem érzékeli az évezredek múlását, hanem csak annyit, hogy meghalt és máris támad fel. Ha pedig feltámadása után Isten megmutatja neki mi történt úgymond a halálalvása idején, akkor igazából úgy is fel lehet fogni, hogy meg sem halt, hiszen így nincs is jelentősége annak, hogy mennyit aludt vagy aludt-e egyáltalán.