Mi lett Mózessel? A 40 napos böjtről tudok és a 10 parancsolatról, de végül mi lett vele? Hogyan alakult az élete?

Érdekességek a 40 napos böjt eredetéről és történetéről - Blikk

www.blikk.hu › eletmod › tippek › erdekessegek-a-40-...

2016. febr. 11. - A böjt első napja minden évben február 4. és március 10. közé esik, idén ... a rendes egyházi szertartás része is lett (innen ered a hamvazkodás kifejezés). ... fontos szerepet kap (vízözön, Jézus és Mózes böjtjei, a zsidók vándorlása, ... ír elő az egyház szigorú böjtöt (ekkor a 18 és 60 év közötti hívek a nap ...

Izrael története az Ószövetség idején - Sola Scriptura ...

www.sola.hu › download › teologia › Izrael_tortenete_2

PDF

a Királyok-Krónikák könyve alapján tudjuk kiszámolni10, mivel tudjuk, hogy II. ... 13:18 szerint a kivonulás után Mózes és a zsidó nép 40 esztendőn ... Bár Ábrahám kapta Isten ígéretét, de a vele vándorló Lót is élvezhette ... Végül ugyan elérte, amit akart, de nem lett benne tiszta öröme. ... Mondd meg, ha tudsz valami okosat ...

MÓZES ÖT KÖNYVÉNEK MAGYARÁZATA -

doulos.hu › albertirsa › moses

Ábrahám felesége az idegen király háremében (Gen 12:10 skv. és 20. rész), a pusztai ... Isten lelke az Ószövetségben mindig az Isten életet munkáló, megszabadító, ... Végül még a harmadik teremtési nap elsõ fele tartozik hozzá a re

Csak kiegészíteni szeretném az előzőeket.

Érdekes tény, hogy Mózes élete 3x40 évből állt: 40 év a fáraó palotájában, 40 év Midián pusztájában, 40 év vándorlás a pusztában a népével.

Élete vége felé Kádesben vizet kellet fakasztania egy sziklából azzal, hogy egy bottal ráüt. Mózes kétszer ütött rá és ezzel bűnt követett el.

Hogy miért volt ez az elhanyagolhatónak tűnő dolog bűn azt abból lehet megérteni, hogy mit jelképezett az a bizonyos szikla, amelyet meg kellett ütnie. "Az a kőszikla pedig a Krisztus volt." (1Kor 10:4)

A szikla, amely nem adott vizet = Ádám, aki nem tudott életet adni.

A szikla, amely vizet ad = Jézus, aki örök életet ad.

Kétszer ütni a sziklára azt jelentette, hogy Mózes már a Jézust jelképező sziklát ütötte meg. Vagyis, Jézus - hasonlóképpen a nép esetleges hitetlensége miatt - el kell, hogy szenvedje a keresztet.

Tény, hogy a nép Jézus idejében is ugyanolyan hitetlen volt, mint Mózes idejében. Ezért Jézus vállalta a pusztai böjtöt 40 napig, hogy jóvátehesse az izraeliták 40 éves pusztai vándorlásának időszakát, amely a nép lázadásába torkollott, amelyet a vízfakasztás lecsillapított. Végül Sátán megkísértette őt azzal, hogy azt mondta neki: változtassa a köveket kenyérré. Sátán tudhatta, hogy Jézus azért ment a pusztába, hogy a követ helyreállítsa. Jézusnak pedig - bár biztos éhes volt - meg kellett őriznie magát életet adó mivoltában, mint a szikla megtestesítője.

Legjobb tudomásom szerint nem mondta neki senki. Sőt, azt sem tudhatta valójában, hogy az első ütés szimbolikusan mit jelent. Elég lett volna csupán, ha feltétel nélkül engedelmes.

A bűnbeesés óta Isten nem taníthatta többé az embert pontosan arra, hogy mit miért kell tennie. Ez azért volt, mert Ádám és Éva az édenkertben bűnt követtek el, noha Isten pontosan megmondta mit tehetnek és mit nem. Ennek helyreállítása érdekében fordított úton kell az embernek járni: feltétel nélkül cselekedni, még ha nem is érti, hogy mit miért tesz. Ez az ember felelőssége, amelybe Isten nem avatkozhat bele. Ha beleavatkozik, akkor az ember rögtön ki lesz téve Sátán vádjainak, amit Isten akar a legkevésbé.

Mózes korábban az egyiptomi munkafelügyelő megölésekor, később a kőtáblák széttörésekor is tanújelét adta, hogy milyen impulzív természetű. Ezt a tulajdonságát Isten számtalanszor fel tudta használni a zsidók kivonulásának előkészítésében, valamint a pusztai vándorlás alatt. Többek között ez tette lehetővé, hogy eljussanak Kánaán határáig. Az ő viselkedése bepillantást enged Isten heves természetébe is, amikor meg akar menteni valakit. Azonban Mózesnek uralkodnia kellett volna magán a kritikus helyzetekben. Ezt Isten nem tehette meg helyette.

Mózesnek mégis sokat köszönhetünk, mert Jézus előfutáraként sokat egyengette Jézus útját. (Jákob pedig Mózes előfutára volt legalább tíz szempont szerint.) Hibája azt eredményezte, hogy a Jézus szembenállással nézett szembe és végül pedig arról beszélt, hogy újra el kell jönnie.

Ezt a lehetőséget Mózes élete vetítette előre, akinek küldetését Józsué fejezte be, akárcsak Jézusét a későbbi II. eljövetel kell, hogy befejezze.

Bocsánat, ha nagyon terjengős lett a válasz, de Mózes élete rendkívül bonyolult és az összefüggéseket nehéz leírni röviden. Remélem, hasznos volt, amit írtam.

Szia

Van egy másik valószínű magyarázat is arra, hogy miért haragudott meg Jehova Mózesre, és Áronra is. Figyeljük meg, mit kérdezett Mózes a néptől: „Fakasszunk nektek vizet ebből a sziklaszirtből?” Ezzel Mózes feltehetően magára és Áronra utalt. Nagyfokú tiszteletlenséget mutatott Jehova iránt, aki a csoda valódi forrása volt. Ezt támasztja alá az is, amit a Zsoltárok 106:32, 33-ban olvasunk: „Felingerelték őt Meriba vizeinél, és Mózes rosszul járt miattuk. Keserűséget okoztak neki, és ő elhamarkodottan szólt” Itt ír erről: 4Mózes 27:14. Mózes azzal, ahogyan viselkedett, elvett a Jehovának járó tiszteletből. Jehova ezt mondta neki és Áronnak: „mindketten fellázadtatok az utasításom ellen” 4Mózes 20:24. Ez tényleg súlyos bűn volt!

Mivel Mózes és Áron Jehova népének a vezetői voltak, nagyobb számadással tartoztak neki (alapelv: Luk 12:48). Korábban Jehova az izraeliták egy egész nemzedékének nem engedte meg, hogy belépjen Kánaán földjére, amiért fellázadtak ellene Itt ír erről: 4Mózes 14:26–30, 34. Ezért hát helyénvaló és következetes döntés volt Jehovától, hogy ugyanilyen ítéletben részesítette Mózest a lázadása miatt. Csakúgy, mint a többi lázadó, ő sem léphetett be az ígéret földjére.