Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » Az öngyilkosság akkor is...

Az öngyilkosság akkor is bűn,ha gyógyíthatatlan betegséged van?

Figyelt kérdés
Ha a végén úgy is tudod,hogy az a vége,hogy elmész. Talán csak elkerülnéd a szenvedést, ,,meg gyorsítanád és könnyebbítenéd" a helyzeted. Isten szemében ez akkor is bűn? Végülis ígyis-úgy is vége. Biztosan sokan kérdezték már,de szerintetek mi van utána? Ha megteszem,rossz helyre kerülök és nem láthatom többet a szeretteimet már?

2020. aug. 29. 23:43
1 2
 1/16 anonim ***** válasza:
74%

Igen, akkor is bűn. Jézus pontosan tudta, hogy milyen szenvedés vár rá, még sem ugrott fejest Pilátus palotájának karzatáról, hogy gyorsan elébe menjen a dolgoknak, s megkímélje magát.

Csak a felett rendelkezhetsz, ami saját jogodon a tiéd, az életed nem ilyen, mert kaptad.

2020. aug. 29. 23:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/16 anonim ***** válasza:
28%

Alapból igen: mert amit az isten rád kiszabott, azt viselned KELL.

Viszont ma már megengedőbb a keresztény vallás, és azt vallja, hogy ezt majd az isten fogja megítélni.

2020. aug. 29. 23:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/16 A kérdező kommentje:
Ha nem vagyok megkeresztelve,sem templomba nem jártam, viszont itthon szóltam hozzá és hittem benne. Szerintetek ha végig járom azt amit kimért nekem,felkerülhetek hozzá?
2020. aug. 30. 00:04
 4/16 anonim ***** válasza:
16%
Meg kell terni és keresztelkedni, es istennek tetszésére igyekezni amíg meghalsz.
2020. aug. 30. 00:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/16 anonim ***** válasza:
*Isten
2020. aug. 30. 00:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/16 anonim ***** válasza:
38%

Senki sem tudja, hogy milyen testi és lelki fájdalom megy végbe egy rákos betegen, csak Isten és ő maga. Biztos, hogy csak mert nem bírnád tovább a szenvedést (nem, Jézus akkor még nem szenvedett, mikor a kertben volt elfogása előtt, utána pedig nem is tudott volna csinálni semmit, tehát ez egy gusztustalan példa), akkor még Isten is büntetne? Én nem hiszem ezt.

Azt vettem észre, hogy az előttem szólók jó példái arra, hogy ki hogyan akar hatni a másik lelkiismeretére és hogy a megváltást még mindig úgy veszik, hogy azt ki lehet érdemelni.

Voltam már depressziós és tudom, hogy milyen ott lent, mélyen. De nem voltam még rákos beteg, fájdalommal és nem tudom, hogy ott hogy bírnám.

Erre a kérdésre a válasz: szeretet. És Isten szeret. Az emberek meg csak magukat minősítik.

2020. aug. 30. 05:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/16 anonim ***** válasza:
76%
Rengetegszer volt már kérdés.
2020. aug. 30. 05:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/16 anonim ***** válasza:
38%

2


Hamis kép Istenről. Isten senkire nem mér csapásokat, és próbákat. Jelenleg amit az embernek át kell élnie, az a tökéletlenség, és a lázadás következménye. Ha valaki szereti a Teremtőjét, akkor az élet szentségét is tiszteletben tartja. Miért?

Mert Isten az élők Istene, és nem a halottaké. Semmilyen okot nem jelőlt meg Isten arra, hogy valaki elvegye mások, vagy akár a saját életének a lehetőségét.


Jól tudom, könnyű beszélni, ha valaki nem élt át ilyen, vagy olyan nehézséget, nekem sok kilyutott ezekből. Szivesebben lettem volna már halott. Azonban amig él az ember Istent dicsőiti, még a nehézségeiben is.

Isten pedig segit elviselni a nehézségét, csak bizzunk benne, és vessük rá a Terhünket:

(Zsoltárok 55:22) 22 Vesd a terhed Jehovára, és ő fenntart téged. Sosem engedi, hogy elbukjon az igazságos.

2020. aug. 30. 08:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/16 anonim ***** válasza:
87%

A Bibliában igaz, negatív példák vannak az öngyilkosságra, akik hűtlenek lettek Isten irányába, pl. Saul, vagy Judás. De aki pl. a kereskedelmi központ felhőkarcolójából kiugrott, hogy ne égjen halálra, nos az is lényegében öngyilkos lett! Meg kellett volna várnia, hogy elevenen elégjen? Ez nem a szellem ellen történő káromlás megbocsájthatatlan esete. De hogy milyen szintű bűn, ezt csak az tudja igazán megítélni, aki a szívek és vesék vizsgálója, akinek számot kell adnia mindenkinek a tetteiért. Lehet hogy valaki rettenetes vívódáson megy át, mire eljut oda és agyilag képtelen mérlegelni, mert a fájdalom átveszi benne az uralmat és nem azért teszi meg, mert nem értékeli az életet. Az indíték mindig óriási szerepet játszik, amiről egy kívül állónak fogalma sem lehet. Az egyik felvétetik, a másik otthagyatik. Nem mi döntjük el! A legmesszebbmenőkig tartsuk tiszteletben az életet, amíg képesek vagyunk hordozni a fájdalmainkat, mert erre vagyunk buzdítva. Ha elszakad a cérna, Isten hatásköre, hogy újra összeköti vagy úgy hagyja. Részünkről kérjünk erőt végigmenni a kálvárián, ami a mi esetünk, és a mások esetét hagyjuk másokra. Mindenki a saját tetteiért felel, de azért is, ha másokat hatáskörre való felhatalmazás nélkül megítél.

1Pét 4:5 Akik számot adnak majd annak, aki készen van megítélni élőket és holtakat.

2020. aug. 30. 09:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/16 anonim ***** válasza:

"Szerintetek ha végig járom azt amit kimért nekem,felkerülhetek hozzá?"


Az üdvösség útja az teljesen más út: Apcs 9:2 Kére ő tőle leveleket Damaszkuszba a zsinagógákhoz, hogy ha talál némelyeket, kik ez útnak követői, akár férfiakat, akár asszonyokat, fogva vigye Jeruzsálembe.


Jézus az út, a Jézus-követés eredménye az üdvösség, de mégsem teljesítményből, hanem kegyelemből.


Apcs 18:26 És ez kezde nagy bátorsággal szólni a zsinagógában. Mikor pedig meghallgatta őt Akvila és Priscilla, maguk mellé vevék őt, és nyilvábban kifejtették előtte az Istennek útját.


Kell hozzá ismeret, önátadás, engedelmesség, kitartás - szívből és nem kényszerből, a szeretet inspirációjának kifejeződéseképen.

2020. aug. 30. 09:35
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

További kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!