Mit neveznek az egyházban átlènyegülèsnek?

#10

Akkor már most rettegj.

"Betöltekezést átlényegüléssel keverni-óriási hiba."

Persze, mert nem is ugyanazt jelenti a kettő. Senki nem mondja, hogy ugyanaz. Az átlényegülésben benne van már a szóban is, hogy valaminek az igazi, belső lényege alakul át.

A betöltekezés nem ugyanez. Mert a belső lényeg - tehát, pl. hogy az ember lényegét tekintve ember vagyis Isten képmása nem változik soha. Ha halálos bűnöket követ el, akkor sem. A lényege megmarad. A betöltekezés Szentlélekkel azt jelenti, mikor az ember ismét visszatér Istenhez, elfogadja a kegyelmét, vezetését, kvázi mikor leveti a "régi embert".

A kenyér és a bor lényege alakul át Krisztus szavaira, ez egy már másik, lét-szint.

A lényeg (substantia) és a járulék (accidens) filozófiai fogalom pár. Kissé leegyszerűsítve a lényeg az, ami a dolgot azzá teszi ami. Egy szék például attól szék, hogy rá lehet ülni, tehát egy ülőalkalmatosság, ez a lényege. De például, a színe, a formája, az anyaga csak esetleges járulék nem tartozik a lényegéhez, nem ettől szék a szék. A lényeg meghatározása vagyis definiálása azonban nem mindig olyan egyszerű.

A kenyér és bor átlényegülése azt jelenti, hogy minden, ami Krisztust Krisztussá teszi az benne lesz. A lényege Krisztus lesz, de a külső megjelenési formája, a "színe", a járulékos tulajdonsága, tehát az accidense az kenyér és bor marad. Krisztus ugyanis bármilyen formában megtestesülhet, ha akar, nem tartozik a lényegéhez, hogy kizárólag csak emberi alakja lehet.