Mi értelme a vallásoknak?

Szia,

Itt egy hasonló ilyen kérdés, régebbről, szerintem jó válaszok vannak benne:

https://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallaskr..

A helyes válasz ott van, ahol teljes nyugalmat talál az ember egyébként úgy ott belül, a szívében is egyetért azzal amit gondol és így boldog..

Megértem a problémádat kérdező azok alapján, amiket írtál. De nem, a vallás nem úgy kitaláció, ahogy te gondolod. A vallás nem öncél, és a hódítás támogatása is később valósult meg. A vallást emberi szükséglet, mégpedig az ismeretlentől való félelem kényszere hozta létre, hogy az agy ne őrüljön meg. És ez ma is létezik, csak más formában. Megfigyelhető nálunk és más helyeken, a társadalmi jólét javulásával csökken a vallási igény, romlásával ismét nő. Itt az"ismeretlen" az adott család jövője, megélhetése, egyben maradása. Ezt az,aki mindig jólétben élt, nehezen érti meg. Ezen felül ma a vallás egyszerűen nevelés kérdése is. Az ilyen ember rendesen jár templomba, megtart bizonyos (értelmes) törvényeket, mert ebben nőtt fel, ez mindössze felmenői iránti önkéntelen tisztelet.

A vallás egy nagyon bonyolult gondolkodási forma, és nem keverendő azon gazemberekkel, akik ebben jó pénzt és hatalmat látván, sok ártatlan embert tévesztenek meg, vernek át és igen komoly hasznot húznak belőle.

A "hódító iszlám" nem létezik, ám annál inkább létezik és működik a hatalomvágyó emberek csoportja, akik imámok lesznek emiatt és népeket képesek tönkretenni. Láttam működését Iránban. Hátborzongató volt. Az ezt elszenvedő perzsák pedig nem a gőgös és erőszakos népség, hanem az áldozatok. Menj végig egy nagyobb város főútján, láthatod "hőseik" arcképének ezreit, akiknek fogalmuk sem volt, miért haltak meg. Hogy nem az iszlámért, az biztos. Hogy az iszlám egyes vezetőinek hatalma növeléséért, az is biztos. Ugyanez volt a keresztes háborúk idején. Ma is láthatók nyomai.

"Vakon hisznek egy hihetetlen sikerű mesének."

Nem, nem hisznek vakon, ez ennel sokkal bonyolultabb, nem fogod megerteni, ha igy leegyszerusited. Minden ember hite mas es maskent epul fel benne.

13-as

"Megfigyelhető nálunk és más helyeken, a társadalmi jólét javulásával csökken a vallási igény, romlásával ismét nő. Itt az"ismeretlen" az adott család jövője, megélhetése, egyben maradása. Ezt az,aki mindig jólétben élt, nehezen érti meg"

Nem teljesen. Magyarorszagon a szocialista diktatura evtizedei alatt az emberek tobbsege ateista volt, vallasos ismereteik is nagyreszt nemletezoek voltak.

Az eszak-nyugati-europai orszagokban valoban tobbnyire uresek a templomok, de ez nem amiatt van, mert a jolettol mar mind ateistak. Az ateistak aranya kb. 12-18%. A tobbi egy resze hisz valamennyire Istenben, a maga modjan, vagy "valamilyen" istenben, de szuveren modon donti el, pontosan miben es hogyan, nehezen kotelezi el magat valaminek teljesen (es altalaban nem kel fel vasarnap reggel, ha nem kotelezo). Az emberek tobbseget pedig azok alkotjak, akik ugy gondoljak, "valami" van, valami vegso igazsagossag, szeretet, valami magasabbrendu ero, energia, ezoterikus tudat stb.

Ugyanugy megfigyelheto, hogy ezekben a "joleti" orszagokban a bevandorlo csoportok, mikor jobb es biztonsagosabb eletkorulmenyek koze kerulnek, vallasosabbak lesznek, marmint az eredeti vallasukat kovetve, mint eredetileg otthon. Az USA-ban tortenelmileg is megfigyelheto ez. Ennek is kulonbozo tarsadalomlelektani, identitasi okai vannak.

A vallasok azert leteznek, mert az emberisegnek lathatoan szuksege van ra, de hogy pontosan miert, az osszetett, es biztosan nem csak az ismeretlensegtol valo felelem (bar az is benne van).

Ez olyasmi, mint az, hogy miert van szuksege az embereknek muveszetekre, pl. zenere, irodalomra, versekre. Keresgelhetjuk az okat sokfelol, de az biztos, hogy szukseg van ra, meg akkor is, ha van, aki soha nem olvas verset.