Ezek után mi értelme az ezotériának, a vallásoknak?

"tudományosan sikerült egyértelműen bizonyítani "

Nem kell minden foscikknek bedőlni.

"tudományosan sikerült egyértelműen bizonyítani hogy a halállal vége az ember életének örökre"

^ Úgy, hogy ez a fenti állítás nem igaz.

Ha az lenne, az sem érintené az ezotériát és a vallásokat. A tudományos módszertan az emberi megismerés egyik, és nem kizárólagos, útja. A tudományos megközelítés érvényességéhez - a vallásokhoz hasonlóan - bizonyíthatatlan feltevéseket kell elfogadni; például adott kutatási eredmény csak akkor érvényes, ha úgy véljük, hogy a világ ésszel megismerhető, és a feltett kérdésekre a jövőben hasonló körülmények mellett hasonló válaszokat fogunk kapni stb.

Például ha az elmúlt tízezer évben minden leveli béka dokumentáltan zöld volt és megfigyeléseink alapján jelenleg minden levelibéka zöld, az nem jelenti azt, hogy a jövőben nem létezhet sárga levelibéka - ha pedig egy ilyen bukkanna föl, akkor ez a tudományos elmélet megdőlne. Ugyanez még olyan erős állításokra is igaz, mint a "nem létezik 0 gravitáció" - mert ezt csak a jelenleg megfigyelhető univerzum és a tapasztalataink, méréseink alapján egyetemesnek tekintett fizikai törvények alapján gondoljuk így. Mi van, ha a hagyományos newtoni és einsteini mechanika meghaladottá válik?

A vallás hitkérdés, nem ész kérdése, a jelenségekre a tudománytól eltérő válaszokat kínál azt feltételezve, hogy létezik valamilyen, az embernél magasabb rendű transzcendens hatalom. A tudomány nem cáfolhatja hitelesen a vallást, ahogy a vallás sem cáfolhatja hitelesen a tudományt, mert más domínium.

A lélek filozófiája a különböző kultúrákban:

https://www.youtube.com/watch?v=YKuQvL83mEc

Nézd meg, és döntsd el, hogy kinek - minek hiszel.

linkeld be a forrást!

De tudományos folyóirat legyen ne a Nők Lapja!

A tudomány azt bizonyította be, hogy nem kell ahhoz isten, hogy egyes emberek csodálatos dolgokat lássanak, akiket a klinikai halálból hoztak vissza.

Ilyen látomásokhoz bőven elég az agy oxigén hiányos állapota, ekkor automatikusan mindenki ilyet fog látni.

Nagy sötétség, egy folyosó és fény a végén: a szem is kap vért, de a fényt ennyire még érzékeli.

Lepereg előttem az egész életem: az agy miután kezd újjá éledni, újra felépíti az emlék képeit, ez történik semmi más.

Akár a Resindent Evil 2 filmben, amikor Alice-t újraélesztik.

És mindez mesterségesen is előidézhető, vadászrepülő gép pilótákra nagy gyorsulási erő hat, ami a lábuk, az agyukból ki hajtja a vért.

Persze ez ellen védekeznek, de ha ez még sem sikerül, akkor elvesztik az eszméletüket, és pontosan ilyen látomásaik lesznek.

De ha pechjük van, akkor meg is hallhatnak.

Amikor felkészítik őket, akkor mesterségesen is nagy gyorsulásnak teszik ki őket, egy erre a célra létre hozott centrifugába ültetve őket.

De mindez nem bizonyíték isten nem létezésére, ez édes kevés hozzá.

Viszont az tudomány már régen bebizonyította hogy nincs isten.

Sehol, se a mikor, se a makró kozmoszban nincs ott az isten kezének a nyoma, nincs intelligens tervezés sehol.

Egyesek ugyan azzal hőzöngenek hogy van, de valójában ezzel semmit nem bizonyítanak, csak azt, hogy tudományos ismereteik a béka feneke alatt vannak, de azért játszák az okosat.

Pontosan az ellenkezője van a természetben, ahogy esik, úgy puffan, kegyetlen farkas törvények és evolúció; és az utóbbi régen nem elmélet, hanem sokszorosan bizonyított tény.

A pszichológia tudománya is kizárja az isten létezését, mert nincs olyan hogy bűn, következésképpen semmi értelme sincs annak sem, hogy az isten ítélgessen bárkit is, meg hogy a földi élete egy megfelelési próba legyen.

Mindenki pontosan olyan, amilyenné alakították a génjei (ennek a legkisebb a szerepe), a tudása, a neveltetése, intelligenciája, értelme, mentális egészsége, tapasztalatai: szokták mondani, minden szentnek maga felé hajlik a keze: igen, pontosan így van, az előbb felsorolt dolgok függvényében, és véletlenül se gonosz senki sem, hogy most megfogadta, hogy ő sátánnal cimborál.

Nem cimborál senkivel sem, csupán maga felé hajlik a keze!

Hova máshova hajolhatna?

A bűn fogalma csak egy babla, ami kiváló eszköz az egyháznak az elnyomása fenntartására, az egyénnek pedig a a válláról a másik iránti felelősség alóli kibújásra; saját rendezetlenen lelki ügyeinek és mocskosságainak a fenn költ leplezésére, és gyávaság a másik megértésére, a tárgyilagos szemléletre, és a racionális gondolkodásra.

Akik meg "megtapasztalták" az istent, az meg a ki mivel kábítja magát kategóriája.

És ha volna isten, mégis melyik az?

Mert a bibliától kezdve az össze szánalmas, pár bölcsességet és rengeteg ostobaságot tartalmazó, zavaros, ellentmondásos legendagyűjtemény.

A vallás nem más, mint intellektuális tisztességtelenség, az ezotéria meg ugyanez, csak pepitában.

Három embernek szükséges:

1. Aki ezzel akar másokat hülyíteni, kizsákmányolni.

2. Olyanoknak, akik a fejlődésben megrekedtek a kisgyermek szintjén, aki egészen jól el van a játékaival; de ha bajba kerül, egyből az apukához akar futni, akinek rángathatja a nadrágját.

3. Akiknek fájdalmas a tárgyilagos és racionális gondolkodás.

A vallás nem más, mint kábítószer.

Az ateista filozófia-professzor arról beszél a tanítványainak, mi a problémája a tudománynak Istennel, a Mindenhatóval. Megkéri az egyik új diákját, hogy álljon fel és a következő párbeszéd alakul ki:

Prof: – Hiszel Istenben?

Diák: – Teljes mértékben, uram.

Prof: – Jó-e Isten?

Diák: – Természetesen.

Prof: – Mindenható-e Isten?

Diák: – Igen.

Prof: – A bátyám rákban halt meg, annak ellenére, hogy imádkozott Istenhez, hogy gyógyítsa meg. Legtöbbünk törekedne arra, hogy segítsen másokon, akik betegek. De Isten nem tette ezt meg. Hogyan lehetne akkor jó Isten? Hmm?

A diák hallgat.

Prof: – Erre nem tudsz választ adni, ugye? Kezdjük elölről, fiatalember. Jó-e Isten?

Diák: – Igen.

Prof: – Jó-e Sátán?

Diák: – Nem.

Prof: – Honnan származik Sátán?

Diák: – Istentől?

Prof: – Így van. Mondd meg nekem, fiam, van-e bűn ebben a világban?

Diák: – Igen.

Prof: – A bűn mindenhol jelen van, nemde?

Diák: – Igen.

Prof: – És Isten teremtett mindent. Így van?

Diák: – Igen.

Prof: – Tehát ki teremtette a bűnt? – A diák nem válaszol.

Prof: – Vannak-e betegségek? Erkölcstelenség? Gyűlölet? Csúfság? Mindezen szörnyű dolgok léteznek ebben a világban, ugye?

Diák: – Igen, uram.

Prof: – Tehát, ki teremtette mindezeket?

A diák nem felel.

Prof: – A tudomány állítása szerint öt érzékünk van, melyekkel felfogjuk és megfigyeljük a dolgokat magunk körül. Mondd meg nekem, fiam! Láttad-e már valaha Istent?

Diák: – Nem, uram.

Prof: – Mondd meg nekünk, hallottad-e már valaha a te Istenedet?

Diák: – Nem, uram.

Prof: – Érezted-e már valaha a te Istenedet, megízlelted-e a te Istenedet, vagy érezted-e már a te Istened illatát? Különben is, volt-e már valamilyen kézzelfogható tapasztalatod Istenről?

Diák: – Nem uram, attól tartok nem.

Prof: – És mégis hiszel benne?

Diák: – Igen.

Prof: – A tapasztalati, igazolható, bemutatható bizonyítékok alapján a tudomány kijelenti, hogy a te ISTENED nem létezik. Na erre mit mondasz, fiam?

Diák: – Semmit. Nekem „csak” HITEM van.

Prof: – Igen. A hit. Pontosan ezzel van problémája a tudománynak.

A professzor ezzel befejezettnek tekintette volna a szemléltetést, de a diák nem mozdul.

Diák: – Professzor úr, kérdezhetek valamit?

Prof: – Persze, kérdezz csak.

Diák: – Professzor úr, létezik-e a hő?

Prof: – Igen.

Diák: – És létezik-e a hideg?

Prof: – Igen.

Diák: – Nem, uram, téved! Nem létezik!

Az események ezen fordulatára az előadóterem elcsendesedik.

Diák: – Uram, lehet sok hőnk, még több hőnk, túlhevíthetünk valamit, vagy még annál is jobban felhevíthetjük, lehet kevés hőnk, vagy semennyi hőnk. De nem lesz semmink, amit hidegnek hívnak. -273 fokkal tudunk nulla alá menni, ami a hő nélküli állapotot jelenti, de annál lejjebb nem mehetünk. A hideg nem létezik. A hideg szót a hő nélküli állapot jellemzésére használjuk. A hideget nem tudjuk lemérni. A hő: energia. A hideg nem az ELLENTÉTE a hőnek uram, hanem a HIÁNYA.

Az előadóteremben ekkor már egy gombostű leejtését is meg lehetne hallani.

Diák: – És mi van a sötétséggel, Professzor? Létezik-e a sötétség?

Prof: – Igen. Hogyan beszélhetnénk AZ éjszakáról, ha nem lenne sötétség?

Diák: – Ismét téved, uram. A sötétség valaminek a hiányát jelzi. Lehet kis fényünk, normális fényünk, nagy erejű fényünk, villanó fényünk, de ha sokáig nincs fény, akkor nincs semmi, S azt hívjuk sötétségnek, így van? De a valóságban a sötétség nem létezik. Ha létezne, még sötétebbé tudnánk tenni a sötétséget, nemde?

Prof: – Tehát, mire akarsz utalni mindezzel, fiatalember?

Diák: – Uram, azt akarom ezzel mondani, hogy a filozófiai eszmefuttatása hibás.

Prof: – Hibás? Meg tudod magyarázni, miért?

Diák: – Uram, ön a kettősségek talaján mozog. Azzal érvel, hogy van az élet, utána pedig a halál, van egy jó Isten és egy rossz Isten. Az Istenről alkotott felfogást végesnek tekinti, mérhető dolognak. Uram, a tudomány még egy gondolatot sem tud megmagyarázni.

Elektromosságot és mágnesességet használ, de sohasem látta egyiket sem, arról nem is szólva, hogy bármelyiket is megértette volna. Ha a HALÁLT az ÉLET ellentéteként vizsgáljuk, akkor tudatlanok vagyunk arról a tényről, hogy a halál nem létezhet különálló dologként. A halál nem az élet ellentéte, hanem annak hiánya! És most mondja meg nekem, professzor: Ön azt tanítja a diákjainak, hogy a majmoktól származnak, így van?

Prof: – Ha a természetes evolúciós folyamatra célzol, akkor természetesen igen.

Diák: – Látta-e már valaha az evolúciót a saját szemével, uram?

A professzor megrázza a fejét.

Diák: – Mivel eddig még senki sem látta az evolúciós-folyamatot végbemenni, sőt azt sem tudja bizonyítani, hogy ez egy folyamatos történés, azt jelentené mindez, hogy Ön a saját véleményét tanítja, professzor? Akkor ön nem is tudós, hanem prédikátor?

Nagy zajongás támad az osztályban.

Diák: – És csak egy utolsó kérdést engedjen meg, professzor úr. Van-e valaki az osztályban, aki látta már valaha az Ön agyát?

Az osztály nevetésben tör ki.

Diák: – Van-e itt valaki, aki hallotta már a Professzor agyát, érezte, megérintette azt, vagy érezte az illatát? – Mivel nem érkezik válasz, a diák folytatja: – Úgy tűnik, senki sem tette. Tehát, a tapasztalati, állandó, kimutatható bizonyítékok megalapozott szabályai szerint a tudomány kimondja, hogy önnek nincs agya, uram. Ne vegye tiszteletlenségnek, uram, de hogyan adhatnunk így bármilyen hitelt az előadásainak?

A teremben síri csend.A professzor a diákot nézi, arca kifürkészhetetlen.

Prof: – Azt hiszem, a hit alapján kell elfogadnod, fiam.

Diák: – Erről van szó, uram! Ember és Isten között is a HIT a kapcsolat. És ez mindennek a mozgatója és éltetője!

Van meg kerdes? :)