Sokan miért ítélkeznek a vallásos emberek felett, és a tudományt miért tartják fennebbvalónak mint a vallást?

#18

"Ha jól rémlik az égitestek távolságával és látszólagos méreteivel voltak komoly gondok."

Hát ezzel legfeljebb a Nap és a Hold esetében lehetett gond (de ott meg nem hiszem, hogy jelentős volt). A többi égitest látszólagos mérete csak távcsővel figyelhető meg, azt viszont csak a 17. század elején találták fel. (Amúgy most azt olvastam, hogy Kepler főleg Tycho Brahe megfigyelései alapján dolgozta ki a modelljét, Brahe viszont még nem használt távcsövet.)

"De látni kell, hogy előbb volt a magyarázat, és csak utána a vizsgálódás, már ha volt vizsgálódás."

Egyrészt a ptolemaioszi világképet elég sok megfigyelés megelőzte. Egyiptomiak, mezopotámiaiak, korábbi görög filozófusok. Az égitestek pozícióját elég pontosan tudták. A bolygók távolságát nem tudom mennyire tudták mérni, de még a sorrendet is viszonylag jól eltalálták, ahogy nézem.

[link]

(Jóval későbbi ábra, de a ptolemaioszi modell alapján.)

Amúgy elég jó predikciós ereje is volt a ptolemaioszi modellnek, legalábbis az angol wikipedián azt írják, kb. 1000 évre elég jól előre tudta jelezni a mozgásokat.

[link]

Másrészt amit leírsz, pont úgy működik a modern tudomány is. Először felállítanak egy hipotézist (potenciális magyarázatot), majd utána tesztelik, hogy igaz-e.

Persze nyilván nem azt mondom, hogy a ptolemaioszi modell feltétlenül megállná a helyét a modern tudományfilozófia alapján. Például azért mert a magyarázata igazából nem magyarázat. Ma már nyilván elég gyenge indoklás lenne az, hogy legyenek körpályák (illetve körökön alapuló pályák), mert az olyan tökéletes. De a tudomány akkori állásának megfelelt, és az akkor elvégezhető megfigyeléseket szinte tökéletesen magyarázta (az más kérdés, hogy elég bonyolult volt).

"Én úgy tudom Kopernikusz alapvetően nem tette még a Napot a rendszer közepébe."

De. (Pontosabban ha jól látom, annyit állított, hogy a Nap az univerzum közepének közelében van. De a bolygók egyértelműen a Nap körül keringenek nála.)

[link]

Az valóban igaznak tűnik, hogy nem volt egyszerűbb használni, és nem adott pontosabb előrejelzéseket a ptolemaioszi modellnél.

Az asztrológiás részt akkor azt hiszem, félreértettem.

"Akkor úgy fogalmaznék, hogy a tudomány nem ad választ olyan kérdésekre, mint „miért” – mi célból, mi végre –, vagy hogy „jó-e” – helyes-e –, hanem alapvetően a „hogyan” kérdésére ad választ."

Ezzel így már egyetértek.