Ki döntötte el és mi alapján azt, hogy mi számít apokrifnak és mi nem?

Szerintem a kérdéshez érdemes megnézni a dolgok hátterét is. A 4. századra már számos apokrif irat mozgott közkézen, mint például Júdás evangéliuma, vagy Jézus gyermekkoráról született írások, ezért az Egyháznak (természetesen én is eredeti jelentésében értem, tehát ahol jelen van az apostoli jogfolytonosság) össze kellett állítani egy listát, hogy melyek íródtak isteni sugalmazásra és melyek hamisítványok.

Végül az Újszövetség esetében azon írások kerültek be, melyek az apostolokhoz köthetők, illetve melyekre az apostoli- és egyházatyák hivatkoztak. Az Ószövetség esetében pedig azok, amelyekre az apostolok hivatkoztak. Így lett a mai Szentírás egy 72 könyvből álló gyűjtemény.

#4 Illetve ha a tanú azt mondaná amit te jónak gondolsz, meg a döntő többség az oldalon, így nagy magabiztossággal szapulhatsz másokat, van támogató tömeg.

Szóval nem számít ki mit tesz, a lényeg, hogy minél ősibb legyen. És akkor a szekta egyházzá nemesedik. Érdekes gondolatmenet...

Eredeti kérdésre:

Egyházanként/felekezetenéknt változó. Az egyes gyülekezetek teológiája pedig nagyon könnyen és hamar szennyeződött személyes/gazdasági/politikai érdekekkel - azaz azok alátámasztásához, vagy egyszerűen a vetélytársak hitelességét rontandó egyedi módon értelmezte és válogatta a létező "szentiratokat".

Azt sosem szabad elfelejteni, hogy a jelenlegi álláspont (tehát, hogy mi a hiteles, apokrif, gnosztikus vagy eretnek) is csak a gyöztesen kikerült, jelenleg hangját legerősebben érvényesítő oldal. Már a felekezet szó is pontosan mutatja, hogy nem EGYHÁZRÓL (egyháznak a Keresztényt azaz Krisztus követőt nevezem) hanem FELE gyülekezetekről van szó. Tehát a teljes IGAZságnak egyik sincs birtokában.

Természetesen minden vallási közösség maga dönti el, hogy mely könyveket tart sugalmazottnak, pontosabban a vallási közösségek vezetői.

Az Újszövetségi kánon megállapításakor a keresztény egyházi vezetők, vagyis a püspökök fő szempontja az volt, hogy az irat az apostolok idejéből származzon és valamelyik az apostol tekintélye és jóváhagyása legyen rajta. De hát ugye ez magából az iratból nem feltétlenül derül ki, illetve hát az összes hamisítvány is az apostolokra hivatkozott.

Ezért azok az iratok lettek kanonizálva, amelyiket valamelyik apostoli alapítású egyház tekintélye is megerősített, amely garantálta, hogy az irat valóban az apostoli időkből és valóban az apostolok jóváhagyásával íródott. Vagyis nem minden püspöknek a véleménye volt azonos rangú, hanem voltak kiemelt fontosságú tekintélyek, köztük is legelsőként a római püspök, aki mögött Péter és Pál apostolok hagyománya állt.