Mikből áll a Biblia?

Kedves Kérdező: ez a teljes Újszövetség, a Biblia két nagy iratcsoportjából (Ó- és Újszövetség) a 2. rész, ami Jézus életét, a beteljesedett próféciákat állítja középpontba.

Valóban egyébként a zsidó vallás követőinek szent könyve a Tóra, ami más néven az 1. ószövetségi iratcsoport: Mózes 5 könyve.

Szerintem is a Károli fordítás a legszebb, közelebb áll a mai "nyelvhasználathoz". :) Persze kinek mi a kedves, a Szt. István Társulat kiadásában is vannak részek, amik gyönyörűen vannak megfogalmazva. :)

Én nagyon szeretem ezt a kis kiadást, a lényeg benne van, és könnyen bárhová magammal vihetem. :-)

Kedves kérdező, az egész Bibliának a második része van a birtokodban, az Újszövetség.

Itt van fenn teljes Biblia a neten:

[link]

[link]

[link]

[link]

Szia!

A "Biblia" görög szó, amelynek jelentése: könyvek. Arra utal ez az elnevezés, hogy a Biblia tulajdonképpen egy iratgyűjtemény, 66 írásművet tartalmaz, amelyeket bibliai könyveknek nevezünk.

A 66 irat közül 39 eredetileg héber (egy egészen kis része arám) nyelvű, és Izráel népe körében keletkezett az i. e. XV. századtól az i. e. IV. századig. A Bibliának ezt az első részét Ószövetségnek (vagy Ótestamentumnak) nevezzük. A többi 27 irat az őskeresztény egyház körében keletkezett az i. sz. I. század folyamán, eredetileg görög nyelven. Ebben az időben a görög volt az első számú világnyelv a Római Birodalom területén. A Biblia második részét Újszövetségnek (vagy Újtestamentumnak) nevezzük.

Három dolog kapcsolja össze ezeket az iratokat egy egységes könyvvé:

Először is a téma, a tartalom: A bibliai könyvek egymáshoz illeszkedve, mintegy egymást folytatva a Föld és az ember történetét beszélik el Isten megváltási terve szempontjából, a teremtéstől egészen az újjáteremtésig, tömören, vázlatszerűen, de átfogó módon. Elmélkedő vagy tanító könyvek is ékelődnek az ún. történeti könyvek közé, amelyek az emberi élet összes döntő problémáját felvetik és megvilágítják. Van például olyan bibliai könyv, amelynek az emberi szenvedés a fő témája (Jób könyve), van olyan, amelyiké az igaz szerelem (Énekek éneke) stb.

Másodszor a szerzőknek az az egybehangzó állítása kapcsolja össze ezeket a könyveket, amely szerint ők nem a saját ismereteiket és gondolataikat közlik, hanem Isten szólt hozzájuk, és elhívta őket a prófétai szolgálatra, azaz megbízta őket üzenete közvetítésével. Első hallásra megdöbbentő ez az állításuk, sok kételyt és kérdést is támaszthat. De mindenesetre elgondolkoztató, hogy oly sok tanú – az összes bibliai szerző – állítja ezt, és tanúságtételük annyira megegyező még részleteiben is.

A harmadik dolog, ami összekapcsolja ezeket a könyveket: az Istenről és az emberi élet minden dolgáról való tanításuk bámulatos összhangja. A legkülönbözőbb keretben, megközelítésben és megfogalmazásban szólnak ezekről, de állításuk – alapelvileg és a részletekben is – azonos. Emellett pedig egymást kiegészítik és értelmezik. Vannak, akik ellentmondásokat vélnek felfedezni és kimutatni a bibliai kijelentések között. Tudományos feldolgozásra törekvő könyvekben is olvashatunk erről. Mégis azt kell mondanunk, hogy sok esetben csak egy kicsit alaposabb utánjárásra – néhány tényszerű adat ismeretére vagy gondosabb megfigyelésre – van szükség, és máris kiderül, hogy a felületes ítélettel megállapított ellentmondások egyáltalán nem léteznek a valóságban. Máskor kitartóbb keresésre és mélyebb átgondolásra van szükség, de a vizsgálatnak mindig az a vége, hogy a kétely megbizonyosodásra változik, mert a kritikus helyen is a tökéletes egység tárul fel.

E három dolog révén a legtermészetesebb módon összetartozó iratgyűjteménnyé, egy könyvvé alakult a 66 irat. Izráel népe egységesen kánonikusnak, azaz Istentől ihletettnek ismerte el az Ószövetség 39 iratát. Ugyanezt tette az őskeresztény egyház is, mind az ószövetségi iratgyűjteményre, mind pedig a 27 újszövetségi iratra nézve. A keresztény egyházak között rendkívül sok különbség és tanbeli ellentét van, de a Biblia egy, valamennyi keresztény felekezet számára. A bibliai iratok olyan egyértelműen hitelesítik egymást, annyira nyilvánvaló egymással való egybetartozásuk és minden más vallásos irodalomtól való különbözésük, hogy még az egyébként olyannyira tévelygő és esendő egyház is felismerte és elismerte egységüket és kizárólagos jelentőségüket.

Ésaiás próféta könyvében találjuk "az Úr könyve" kifejezést (34:16), amely nem csupán Ésaiás könyvére alkalmazható, hanem a teljes prófétikus iratgyűjteményre is. Ez a Biblia legszebb, legtalálóbb meghatározása. Megfelel a Biblia saját önvallomásának, és kifejezi a Szentírás felől vallott hívő, keresztény meggyőződést. A Biblia "az Úr könyve", azaz Isten könyve, az ő üzenetét tartalmazza az emberiség számára.

Üdv. Péter