Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » Miért mondják annyian, hogy...

Simon Petrikov kérdése:

Miért mondják annyian, hogy már nincs suükség vallásra amikor Nietzsche teljesen jól megjósolta mi fog történni a legtöbb emberrel, ezáltal pedig a társadalommal?

Figyelt kérdés
Tényleg egy csomó ember (pesszimistán) nihilista, cinikus, depressziós lett, megszűnt egy csomó közösség, és a legtöbb embert csak akkor nem zavarja, hogy alapból nincs értelme az életnek, csak ha adunk neki, amikor jól érzik magukat, amikor rossz kedvük van, akkor viszont öngyilkos hajlamot vált ki a legtöbb emberből, és az életcél választás is nehezebben megy azóta egy csomó embernek.

2020. máj. 7. 17:35
1 2
 1/17 anonim ***** válasza:
81%

Stabil értékrend, erős közösség, stb. létezik vallás nélkül is. Egy sor dolog (pl. tudományos jelenségértelmezés) csak úgy létezik.

Az életnek alapból nincs értelme, ezt néha tényleg nehezen veszi be az emberi psziché, de arról is hosszan elvitatkozhatnánk, hogy a vallás elvárásai és előírásai, vagy a képzeletvilágokba, túlvilági utópiákba való kapaszkodás nem károsabbak-e a lelki egészségre, lelki felnőttségre. Inkább vagyok a rosszabb pillanataimban nihilista, mint hogy egy szakállás öreg a saját mércéjével majd földi pályafutásom minden rezdüléséért elszámoltasson.

2020. máj. 7. 17:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/17 A kérdező kommentje:

"de arról is hosszan elvitatkozhatnánk, hogy a vallás elvárásai és előírásai, vagy a képzeletvilágokba, túlvilági utópiákba való kapaszkodás nem károsabbak-e a lelki egészségre, lelki felnőttségre"


Ebből a kettőből szerintem egyértelműen az utóbbi a károsabb. Az utóbbi szokott a kommunizmus megvalósításának kísérletéhez, ezáltal pedig éhezéshez vezetni, míg a vallás ezt megakadályozza földön túli kommunizmus (mennyország és pokol) ígéretével.

2020. máj. 7. 18:02
 3/17 anonim ***** válasza:
100%

Az általad felsorolt jelenségeket nem azzal magyarázom, hogy Isten már nincs jelen az ember életében, hanem hogy konkrétan egy ember szellemi, lelki fejlődéséhez nagyon kevés dolog nyújt manapság támaszt.

A szülők nem tudnak nevelni, a tanárok rossz pedagógusok, a média szenny értékrendet közvetít és szandékosan uszít.

Mindez tehet arról, amit leírsz.


Persze a vallás betölthetné ezt az űrt, de láttunk már rá példát, hogy nélküle is tud egy felnőtt ember egészségesen élni. Nem kell hozzá feltétlenül a vallás. Ráadásul a vallásos közösségekben is megtalálhatóak azok az emberek, akiknek a jelleme, élete, hozzáállása valamien oknál fogva rossz iranyt vett, Szóval a vallás bőven nem elég és nem feltétlenül szükséges dolog.

2020. máj. 7. 18:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/17 anonim ***** válasza:
*valamilyen
2020. máj. 7. 18:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/17 anonim ***** válasza:
100%

Kissé leegyszerűsítőnek tűnik ez a következtetés. A legkülönfélébb ideológiák nevében birtokolt hatalom vezetett már éhezéshez, kizsákmányoláshoz vagy masszív társadalmi egyenlőtlenséghez.

Amúgy bizonyos kultúrákban épp a földön túli mennyország vagy az újjászületés ígérete eredményez közönyt és céltalanságot (nem tartják fontosnak az emberek, hogy különösebben tegyenek akár a földi országuk, akár a földi életük jobbá tételéért).

2020. máj. 7. 18:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/17 anonim ***** válasza:
100%

A vallásnak vannak hasznos és káros jellemzői is.

Régebben több volt a hasznos - ma viszont túlsúlyban van a káros hatás.

Ez nem azt jelenti, hogy a vallásnak meg kellene szűnnie, mert az megint csak káros lenne.

Csak csökkennie kéne.

2020. máj. 7. 18:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/17 anonim ***** válasza:
100%

Megéri az inkvizítor önbeteljesülése az állítólagos boszorkány életét? Azért óvatosabban fogalmaznék a témában. Igen, a vallás számos embernek adott már életcélt az idők során, viszont ezek az életcélok sokszor azzal jártak, hogy tönkretették más emberek életét. Napjainkban is gyilkolnak vallások nevében, kínoznak embereket, keserítik meg az életüket vagy éppen tagadnak ki családok gyerekeket ilyen meg olyan okok miatt.

Ezt figyelembe véve szerintem nincs szükség nagy vallásra se de facto. Arra van szükség, hogy az emberek elgondolkodjanak a létezésükön, a moralitás kérdésen és azon, hogy hogyan lenne érdemes élni az életüket. Ha én materalista, ateista emberként el tudtam jutni arra az álláspontra, hogy akkor hozhatom ki a legtöbbet az életemből, ha törekszem rá, hogy ne okozzak másoknak szenvedést és minél több embernek segítsek, akkor ez másnak is lehetséges. Igen, alapvetően meghalunk rövid életünk után és nincs okunk feltételezni, hogy bármi történne velünk azt követően, viszont minél többet változtattunk a világban, annál tovább tudunk élni benne a tetteinket keresztül. Nekem ez a személyes hitem, amiből erőt szoktam meríteni, hogy kilábaljak a sötétebb időszakokból.

2020. máj. 7. 18:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/17 A kérdező kommentje:

"Igen, a vallás számos embernek adott már életcélt az idők során, viszont ezek az életcélok sokszor azzal jártak, hogy tönkretették más emberek életét."


Ezzel szerintem csak országos szinten érdemes foglalkozni. Ez alatt azt értem, hogy csak azzal érdemes foglalkozni, hogy a saját országunkon belül esetleg kinek tehetjük tönkre az életét ilyesmi módon, és nem éri meg az egész világgal foglalkozni amikor erről gondolkodunk. Amúgy a vallás népszerűtlenségének csökkenése mellett globalizmust is felelősnek tartom ezekért a történésekért, mert például a globalizmus miatt sokan globális szinten gondolkodnak, globális szinten akarnának jót tenni, odafigyelni másokra, pedig országos szinten is épp elég nehéz kompromisszumra jutni, az érdekellentétek problémáját többé-kevésbé megoldani, világszinten pedig kb. lehetetlen. Az hogy ez világszinten nem sikerül az egyik ok szerintem a cinikusságra és a többire, mert a globalizmus miatt nehezebb problémákat akarnának megoldani az emberek, ami azt is jelenti, hogy egy világszintű kudarc még nagyobb csalódással jár. Szerintem a cinikusság és a többi valamivel kisebb problémák lennének, hogyha még mindig csak országszinten gondolkoznának az emberek. Ráadásul a globalizmus az országok korábban stabilabb közösségeit is meggyengítette (a globalizmussal/keveredéssel növekvő érdekellentétek miatt), és a koronavírus rámutatott még egy nagy gyenge pontjára.

2020. máj. 7. 20:00
 9/17 A kérdező kommentje:
Ja, és jó példának pedig Japánt mondanám. A japánok nem zárkóznak el attól, hogy internacionális cégek (pl. McDonald's, KFC, stb.) telepedjenek meg náluk, viszont ennek ellenére nem hagyták, hogy a kultúrájuk sajátos jellemzői eltűnjenek/homogenizálódjanak a nyugathoz, és ez által pedig a saját közösségeik is megmaradtak.
2020. máj. 7. 20:04
 10/17 anonim ***** válasza:
91%

Szerintem pont rossz példa Japán, ha egészséges társadalmakról akarunk beszélni. Rengeteg az öngyilkosság, széleskörű probléma a magány és a lakásba való bezárkózottság.

A boldogság indexek jobb mutatók lehetnek egy társadalom ilyen szintű vizsgálatára. Nekem inkább Dánia, Hollandia, Norvégia, Ausztrália vagy Új-Zéland van előttem mint követendő példák, azokban a vallás pont hanyatlik az összes helyen.

2020. máj. 7. 20:39
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!