Miért nem hisz senki a környezetemben?

9

Akkor jól gondoltam, hogy semmit.

Szia

Én úgy "...tapasztaltam Istent és a szeretetét ...", hogy olvastam a Bibliát és használtam a tanácsait a mindennapi életemben, ezután tapasztaltam meg, mennyivel türelmesebb vagyok, mennyivel másképpen látom, viszonyulok az emberekhez, a hibáikhoz, a jóságukhoz, és ez egy sokkal jobb minőségű életet adott a számomra. De bárkinek beszéltem erről a környezetemben, otthon, a munkatársaimnak, csak néztek rám, és nem értettek...én ettől nem éreztem egyedül magamat, inkább még inkább törekedtem az embertársaimmal, rokonaimmal a jobb kapcsolatra...amitől jobb feleség, munkatárs lettem(az ők elmondásuk szerint)

Ameddig közel húzódol Istenhez, soha nem leszel egyedül, inkább hiánycikket viszel a környezetedbe, az emberi kedvességet, toleranciát, megértést, hosszútürést, békességet...

Kedves Kerdezo!

Azert nem ertenek meg, mert ok nem eltek at, azt amit Te. Lehet, hogy soha nem is fogjak, ezt el kell fogadni. Egymas vilagnezetet tiszteletben kell tartanunk. Nem is ajanlom, hogy elkezdd gyozkodni oket, mert az nagyon idegesiti a nem-hivoket (joggal).

Viszont megertem, hogy egyedul erzed magad, es olyanokkal szeretnel talalkozni, beszelgetni, akik hasonloan gondolkodnak. Nem tudom, hany eves vagy, meg vagy keresztelve? Uj baratokat kellene keresned (nem a regiek "helyett", hanem "mellett"). Pl. a felekezeted szerinti templomba elmehetnel parszor, es ott utanajarhatnal, milyen korodnak megfelelo csoportok vannak het kozben. Ha nem szimpatikusak, akkor keress tovabb, nem mindenhol egyformak. Vagy beszelj az ottani pappal / lelkesszel, kerj egy idopontot, meseld el neki, mi tortent, mi a problema. Ok elvileg tudnak gyakorlati es lelki segitseget adni.

A nem-hivo barataidnak, ha nem erdekli oket, ne beszelj errol nagyon, terhesnek fogjak erezni. Persze, attol meg siman maradhattok baratok.