Albert Einstein valóban hitt Istenben vagy az csak egy félrevezető híresztelés volt?

Igen csak nem úgy.

"... a világ olyan tökéletes, hogy már már kételkedem, hogy magától létre tudott-e jönni..." - valahogy így. De istenről szó se volt.

Einstein – mint ahogy általában az emberek jelentős része – sokszor használta metaforaként Istent. Pl. a kvantumfizika bizonyos eredményét nem fogadta el, mondván „Isten nem vet kockát”. Viszont mikor konkrétan a saját vallási nézeteiről beszélt, akkor magát többféle jelzővel illette: agnosztikus, panteista, hitetlen vallásos, illetve Spinoza istenében hívő (Spinoza racionalista volt, részben panteista részben a materializmus korai képviselője). Viszont másik oldalról igencsak idealista volt, bár lehet, hogy ezt a jelzőt saját maga kikérte volna magának, de más megnyilatkozásai, illetve a szemlélete erre utal.

Einstein egy ízben úgy fogalmazott, hogy Isten létezésének kérdése a világ legnehezebb kérdése, amit egy egyszerű igennel, vagy nemmel nem lehet megválaszolni.

Ami fellelhető a kérdéskörben, abból számomra az rajzolódik ki, hogy Einstein erősen kételkedett abban a fajta istenben, ami a kereszténység, vagy a judaizmus személyes (személyiséggel, intelligenciával, tudattal) rendelkező istene. Nem hitt benne. De különbség van nem hinni valaminek a létezésében, és hinni valaminek a nem létezésében. (Pl. én nem hiszem, hogy 90 éves lennél. Nem hiszek abban sem – nem tudom kizárni –, hogy ne lehetnél akár 90 éves, így nem biztos, mindent kizáró meggyőződésem, hogy fiatalabb vagy 90 évnél, viszont mivel ez valószínűtlen, nekem nem meggyőződésem az sem, hogy 90 éves lennél.) Einstein ugyan nem hitt Isten létezésében, de ez nem jelenti azt, hogy biztos meggyőződése volt, hogy Isten nem létezik. Nem intézte el a hitet, illetve a vallást azzal, hogy hülyeség, nem tudta magát ateistának sem nevezni. De ettől még alapvetően nem hitt Istenben.

Erről egy külön wiki cikk is született:

[link]

Egy részlet:

'He clarified however that, "I am not an atheist",[4] preferring to call himself an agnostic,[5] or a "religious nonbeliever."[3] Einstein also stated he did not believe in life after death, adding "one life is enough for me."'

Nyilván az ő istenhite sem volt statikus, ahogy a miénk sem. Ateistából is lehet hívő és fordítva is.

Einstein idézeteknél, ahogy másnál is érdemes megnézni, hogy mikor mondta és milyen kontextusban.

Maradjunk annyiban, hogy marginális (szinte jelentéktelen) istenhite lehetett csak.

Amúgy emiatt majdnem ki is tiltották Amerikából.

Ha nem lett volna világhírű tudós, akkor biztos, hogy kitiltják.

A hívők hihetetlen szemtelensége kell ahhoz, hogy EZEK UTÁN azt állítsák róla, hogy ő bizony hívő és ráadásul keresztény volt.

Einstein ateista volt. Itt egy tőle származó megdönthetetlen bizonyíték:

Science, Philosophy and Religion, A Symposium

(Tudomány, filozófia és vallás - szimpozium) c. kiadvány

(Conference of Science, Philosophy and Religion in Their Relation to the Democratic Way of Life, Inc., New York, 1941)

Einstein így beszél: ''Minél inkább eltölt valakit minden jelenség rendezett szabályosságának tudata, annál szilárdabbá válik az a meggyőződése, hogy e rendezettség és szabályosság mellett nincs olyan hézag, ahol hely jutna más természetű okoknak. Nem létezhet sem olyan emberi, sem olyan isteni szabály, amely önmagában a természeti jelenségek független oka lehetne. Bizonyosra vehető, hogy a természeti jelenségekbe beavatkozó, személyes Isten doktrínáját valódi értelemben sohasem cáfolhatja meg a tudomány, mert ez a doktrína mindig menedékre találhat azokon a területeken, amelyeken a tudomány még nem tudta megvetni a lábát. Meg vagyok azonban győződve arról, hogy a vallás képviselői részéről ez a viselkedés nem csupán méltatlan, de végzetes is. Egy olyan tan, amely mindig a sötétségbe vonul, mert a tiszta világosságban nem képes fenntartani magát, szükségképpen el fogja veszíteni az emberi nemre gyakorolt hatását, s ennek kiszámíthatatlanul káros hatása lehet az emberi fejlődésre. Az erkölcsi jóért vívott harcukban a vallás tanítóinak venniük kell a bátorságot ahhoz, hogy feladják a személyes Isten doktrínáját, és lemondjanak a félelemnek és a reménynek ama forrásáról, amely a múltban olyan óriási hatalmat helyezett a papok kezébe. Munkájuk során azokat az erőket kellene felhasználniuk, amelyek képesek arra, hogy a Jót, az Igazat és a Szépet magában az emberiségben fejlesszék ki és terjesszék el. Ez bizonnyal sokkal nehezebb, de összehasonlíthatatlanul értékesebb feladat...'' Einstein ezt is mondta: ''Természetesen hazugság az, amit vallásos meggyőződésemről egyesek írnak, s ezt a hazugságot újra meg újra megismétlik. Nem hiszek a személyes Istenben, s ezt a felfogásomat sohasem titkoltam el, hanem mindig világosan kifejezésre juttattam. Ha van valami bennem, ami vallásosnak nevezhető, az az a határtalan csodálat, amelyet világunk szerkezete ébreszt bennem, világunké, amennyire azt tudományunk feltárni képes. ... Nem hiszek az egyén halhatatlanságában, az etikát pedig kizárólagosan emberi ügynek tekintem, mely mögött nem áll semmiféle természetfeletti hatalom vagy tekintély.

Az utóbbi idézetek forrása: Helen Dukas és Banesh Hoffmann (szerk.): Albert Einstein: The Human Side (Princeton University Press).

#7.

Einstein panteista volt.