Kik voltak azok a Görögök?! akik az újszövetséget írták?!

kicsit nyugodtabban, lassabban haladj Daniel. Az Ószövetség óhéberül íródott, az egész Újszövetség ógörög nyelv ún. koiné nyelven íródott. Ezt fordították először latinra, Szent Jeromos IV.sz-ban, a korabeli Európa legismertebb Biblia-tudósa volt. Jóval később született a többi nyelvre a fordítás, Luther németre, Károli magyarra és a többi. Akkoriban tudtak az írástudók görögül és latinul.

[link]

a "görögök" az ókori görög gondolkodók voltak, akikre a teológusok gyakran hivatkoztak írásaikban, valamint azok akikhez már az első században eljutott a "Jó Hír", az Evangélium.

Jézus korára a zsidóság nagy része hellenizált volt, az általánosan használt nyelv a görög és arám volt, ez utóbbi Jézus anyanyelve. Pál és János apostolok minden bizonnyal tudtak görögül, Péter lehet nem, de a történészek szerint ő diktálta levelét.

Egyébként Jézus is valószínűleg görögül beszélt Pilátussal.

Jézus anyanyelve egyébként nem a héber volt, hanem az arám, ami tulajdonképpen a héber nyelv egy változata. Jézus alighanem tudott görögül is, mindenesetre közvetlenül szót értett Pilátussal, a római századossal, a kánaáni asszonnyal, s a többi pogánnyal. A pogányok aligha beszéltek arámul, görögül viszont szinte mindenki beszélt, ahol egy kicsit is kevert volt a lakosság s szükség volt arra, hogy valahogy szót értsenek egymással. A görög volt az általános közvetítő nyelv.

A pogányok közt régóta szórványban élő zsidóság vagy a zsidó hitre áttért pogányok(prozeliták) szintén nem tudták már héberül sem arámul:

"Amikor ez a zúgás támadt, nagy tömeg verődött össze. Nagy volt a megdöbbenés, mert mindenki a saját nyelvén hallotta, amint beszéltek. Nagy meglepetésükben csodálkozva kérdezgették: „Hát nem mind galileaiak, akik ott beszélnek? Hogyan hallja hát őket mindegyikünk a saját anyanyelvén? Mi pártusok, médek, elamiták és Mezopotámiának, Júdeának, Kappadóciának, Pontusznak, Ázsiának, Frígiának, Pamfíliának, Egyiptomnak és Líbia Cirene körüli részének lakói, a Rómából való zarándokok, zsidók és prozeliták, krétaiak és arabok: halljuk, hogy a mi nyelvünkön hirdetik Isten nagy tetteit." (ApCsel 2,6-11)

Ugye pünkösdkor a jeruzsálemi zarándokok anyanyelve sokféle volt, de azért mégis szót értenek egymással a görög nyelv segítségével. Péter pünkösdi beszéde is görögül kellett, hogy elhangozzon, ha egyszer megértették a zarándokok is. Az apostolok, vagy legalábbis egy részük biztosan beszélt görögül is.

Amikor az apostolok pünkösd után elkezdték hirdetni az evangéliumoz szerte az országban nyilván leginkább arámul tették. A beszédeiket, tanításaikat sokan sok helyen lejegyezték. Ezek még nem a ma is ismert evangéliumok voltak, hanem csak egy-egy történetek Jézusról, vagy Jézustól eredő tanítások. Ezeket a rövid kis írásokat aztán elkezdték gyűjteni és egy közös írásba foglalni. Ezeknek korai írásoknak a létéről Lukács evangéliuma tájékoztat:

"Mivel már sokan megkísérelték, hogy a köztünk beteljesedett eseményeket leírják, úgy, ahogy ránk maradt azoktól, akik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az Igének, jónak láttam én is, hogy elejétől kezdve mindennek szorgalmasan utánajárjak, és sorban leírjak neked mindent, tiszteletreméltó Teofil, hogy meggyőződjél róla, mennyire megbízhatók azok a tanok, amelyekre tanítottak." (Lk 1,1-4)

Máté-Márk-Lukács valójában nem szerzők, hanem inkább gyűjtők és szerkesztők. Márk és Lukács ugye nem is volt apostol, nem volt közvetlen szem és fül tanú. Nyilván ők fordították görögre az arámi forrásokat. A három evangélium annyira alapos és népszerű volt, hogy korábbi arám forrásszövegeket senki nem másolta tovább és így azok eltűntek az arám nyelvű keresztényekkel együtt. A rómaiak ugyanis elűzték az arám nyelvű zsidókat hazájukból, akik aztán beolvadtak a görög nyelvű lakosságba. A negyedik evangéliumot János apostol késő öregkorában írta s egyből görögül.

Jézus korában a görög volt a világnyelv, mint manapság az angol. Jézus honfitársai egymás között valószínűleg arámiul beszéltek, de már pl. a hivatalos ügyeik intézésére görög kellett (ugyanis a rómaiak is a görögöt használták a megszállt területeken). A zsidók legtöbben tudtak valamennyire görögül, a műveltebbek jól beszéltek görögül.

Az újszövetség írói nagyrészt zsidó származásúak, a legtöbben apostolok (Márk evangéliumát pl. Péter apostol tollbamondásának tulajdonítják), de mind görögül írtak, mert rájuk az egész világ "megevangélizálását" bízta Jézus, tehát a világnyelven írtak, nem az anyanyelvükön. De az újszövetség szövegében, amikor "görögök"-ről beszélnek, akkor általában a nem zsidókat értik rajta.

üdv Stefán

Szia

Csak remélem, hogy nem szó szerint érted ("a tizenkét tanítvány írástudatlan nyelveken nem beszélő egyszerű bűnös emberek voltak,...) az írástudatlanságot!

Mindegyik evangéliumot a nevét viselő egyén írta. Lukács a Cselekedetek könyvét is.

Csel. 4:13:" Mikor pedig látták Péternek és Jánosnak a szólásban való bátorságukat, és megértették, hogy írástudatlan és közönséges emberek, csodálkoznak vala; meg is ismerték őket, hogy a Jézussal volt vala."

Az iskolázatlan arra utal, hogy nem jártak rabbik iskoláiba, nem pedig arra, hogy nem tudtak olvasni. Miért mondhatjuk ezt. Az miatt, ami másik helyen van róluk írva a Bibliában.

Máté 11:25 "Ekkor Jézus ezt mondta: „Mindenki előtt dicsérlek, Atyám, égnek és földnek ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és a műveltek elől, és a kisgyermekeknek tártad fel őket."

1Korintusz 1:26, 27 " Hisz látjátok, testvérek, hogy amikor Isten elhívott titeket, nem sokan voltak olyanok közületek, akik emberi mércével bölcsek, akik hatalmasok vagy előkelő származásúak, hanem a világ bolondjait választotta ki Isten, hogy megszégyenítse a bölcseket, és a világ gyengéit, hogy megszégyenítse az erőseket."

Talán érdekes azt is megemlíteni, hogy ezeket a szavakat Saul, a későbbi Pál apostol írta, aki korábban magas rabbinikus iskolákat végzett, és az akkori világ mércéjével jogtudós volt. Ezért is tudott a római császárra apellálni)