Sátán tényleg gonosz? Nincs egy kis ellentmondás a Bibliában?

Na ez az.

Csak a hívőknek valahogy nem megy, ha ezeken kellene értelmesen elgondolkodni.

voltak vannak, lesznek, akiknek megy teológiai kérdéseken gondolkodni

[link]

[link]

Suso, Ekhart, Teuler, Pascal,

Lenin

ja, nem ő nem

Lehet, hogy nem értetted, amit írtam.

Természetesen az értelmesebb hívők sokat gondolkodnak teológiai kérdéseken.

Csak ezek a kérdések arról szólnak, hogyan lehet még jobban megerősíteni, ami a Bibliában van, és a hitüket.

Arról, hogy egy szokatlan kérdésen szokatlan módon elgondolkodjanak, ami esetleg meg is kérdőjelezhetné a hitet - na, erről aztán szó ne essen!

előző: Pedig, de, szoktak, egyszerű, még írástudatlan emberek is.

A fenti kérdés azonban nem "szokatlan", hanem tévedésekkel telített. És - bár más mitikus képeket használ, mégis mélységesen egybehangzó a többi világvallás eredet-tudomásával, és a bűn / a gonosz keletkezésének ontológiai feltárásával.

"mert az Isten szeretet" - ez szerepel az ÚSZ-ben - ennek fényében vizsgáld meg a kérdést követő leírásban szereplő 2 mondatot.

1. Nem szolga: gyermek a teremtmény, Isten gyermeke. Nem tudatlanságban tartani: hanem miként egy jó szülő, szeretné. ha felnőne és szabad, boldog ember lenne.

2. "jött a sátán" nem ballagott oda egy fekete szörny (mitikus kép, és képzőművészeti ábrázolásokban lehet ilyen), hanem "a sátán" felébredt egy önző vágy (ami nem "szeretet", hanem ellene megy, ellene ágál) - ez a buddhizmusban a legpontosabban kifejtett, Buddha mondta: "a szenvedés oka a vágyakban van".

(hogy keletkeznek az egoista vágyak, ami nem az a természetes igény, hogy az istengyermekségből felnőjön)

3. "nem vagyok vallásos" -ez az oka, hogy nem érti valaki a szentiratokat - mert paradoxon, de azoknál a hitnek meg kell előzni az olvasást.

[Tkp. mindig először úgy kellene olvasni mindent hogy "hiszem", mert különben azonnal szemben állok, harcban, és nem értem a lényegét, hanem legyőzni akarom. Az más kérdés, hogy pl valami szemetet, blikket, szennyes írást nem érdemes egyáltalán olvasni, ezt a nevelésnek kell biztosítani, hogy ne azonosuljak azzal,még rövid időre sem (felnőttként ez már nem veszély, de gyereknél igen). Persze azután lehet kritizálni, amit olvastam, de először, a megértés mélysége miatt, mégis ez a helyes.]

"először úgy kellene olvasni mindent hogy "hiszem"

A vakhithez valóban így kell.

Meg ha rá akarsz szokni egy kábítószerre, akkor is így kell megközelíteni.

Érdekes módon pl tudományos írásoknál nincsen ilyen követelmény. Sőt: ott a kritika a helyes megközelítés.

A hitben miért nem?

"nem rögtön ellenállásban olvasom"

Ellenállásról szó nincs. Összevetem az eddigi tudásommal.

Ha pl. azt mondja, hogy 1+1=3, akkor valami nagyon ütős érvet IS kell említenie, különben elkönyvelem hazugságnak.

Lásd: kvantummechanika. Ott szerepelnek ütős érvek is. Pedig elég durva állítások vannak - mégis igazak.

"NEM ISMEREM MEG valójában, amit olvasok."

Ez egyszerűen butaság így. Kiválóan meg lehet ismerni. Nem hiszem el! Na, ez előfordulhat.

"Gondolkozz el ezen, mielőtt visszavágsz"

Ez mitől lenne visszavágás?

A kábítószert azért említettem, mert pont úgy működik, mint a hit: ELŐSZÖR kell kipróbálni, és csak utána derül ki, hogy hogyan működik és mit fog csinálni veled.

Utána meg már késő bármit is tenni, mert akkor már megcsinálta.

Na, PONT EZT a módszert ajánlod te!