A cél szentesíti az ezközt?

Gondolkodtam a minap (abba kéne hagynom), hogy miért nem hiszek Istenben. Hiszen te sem hiszel abban, hogy képes vagy láthatatlanná válni. Mert senki nem győzött meg arról, hogy képes vagy, nem tudsz csak úgy dönteni, hogy te teljesen őszintén hinni fogsz benne. Szóval ez a baj az ateistákkal. Senki nem akarta meggyőzni őket, vagy ha igen, olyan dolgokkal próbálták, ami nem volt hatásos.

Isten ismeri minden ember lelkét, és úgy döntött, nem győz meg minket. Nem akar minket a menyországban, paradicsomban, túlvilágon látni. Miért? Miért születtünk meg akkor egyaltalán?

Isten módszereit nem érthetjük, gonolom. Nem tudhatjuk mi hogyan befolyásolja a dolgokat. Viszont azt tudjuk, hogy mi Isten célja. Megmenteni a keresztényeket és haláluk után örök boldogságban részesíteni őket. Ehhez miért kell egy csomó ateista halála és szenvedése? Vagy rossz istenben hívőké?

Isten megteremtett engem, mint ateista, adott nekem egy agyat ami túl sokat forog, és egy életet amelyikben sosem kapok bizonyítékot a létezésére csak azért, hogy rajtam keresztül megmentsen keresztényeket? És mi még csak fel sem támadunk, mint Jézus.

Nem tudom, szerintem ez nem morális. Isten valóban a "jó fiú" a történetben?