Isten hogyan teremtette a világot? Milyen cselekményt hajtott végre ehhez? Mit tett?
válasza:Isten a világot semmiből teremtette.
"Kérdés, hogyan eszközölted az ég és föld teremtését? Mi volt e nagy munkád szerszáma?
Bizonyos, hogy nem földi művész módjára működöl. A művész anyagból alakít szobrot, s lelkének művészereje indítja, hogy ilyen vagy olyan formát adjon neki, aminő lelki szemei előtt lebeg; s honnan venné a művészi képességet, hacsak lelke nem a te kezed alkotása volna? - Formát ad tehát az anyagnak, például az agyagnak, kőnek, fának, aranynak és más hasonló dolognak, amik rendelkezésére állanak s alkalmasak arra, hogy a művész alakítsa őket.
De lehetséges volna-e ez az egész eljárás a te teremtő működésed nélkül? Te teremtetted a művész testét s tőled van a lelke is, mely kezeit vezeti; te alkottad az anyagot, amelyből alakíthat valamit; te adtad képességét, amely művésszé avatja s amelynek erejében belül folyton látja azt, hogy mit kell künn cselekednie; te adtál neki érzékeket, hogy közvetítsék lelkétől az anyagba azt, amit csinálni akar, s viszont jelentést tegyenek a léleknek a végzett munkáról, hogy a lélek a benne vezérkedő igazsággal tanácsot üljön, jó-e az, ami addig történt?
Ez mind téged dicsér, a mindenek alkotóját.
De hogyan teremtesz te? Hogyan teremtetted, Istenem, az eget és a földet? Világos ugyanis, hogy nem égen vagy földön teremtetted az eget és a földet, nem is levegőben, vagy vízben, hisz ezek is odatartoznak az éghez és földhöz; nem a világegyetemben alkottad a mindenséget, hiszen mielőtt elkezdte létezését, nem volt hely, ahol teremthettél volna. Semmi sem volt kezed ügyében, hogy abból alakíthattad volna a világot; honnan is lett volna az a nem tőled származó anyag, amit tovább alakítottál volna? Hiszen minden létezésnek te vagy a forrása!
Az az igazság tehát, hogy szóltál és meglettek, vagyis: igéd erejében teremtetted a világot."
(Szent Ágoston)
13:10.
A művésznek hol jelenik meg az elképzelés, amit utána az anyagból formál meg?! a gondolatában, és az ihletet pedig az Atyától kapja. Nagyon úgy néz ki a helyzet, hogy az Íge az maga a Gondolat...Isten gondolata. :)
üdv
válasza:Szia! Nézd, ha a Bibliát egészében elfogadom, akkor Jézus az emberekért halt meg. Én sok mindent teljesen másképp értelmezek mint az átlag keresztény, de ezt a Bibliából nem lehet másképp értelmezni. Viszont, ha azt mondjuk, hogy nem minden úgy van ahogy a Bibliában le van írva, akkor félredobhatjuk az egészet a francba.
Az áldozatról szintén minden ősi nép tudott. Ennek degenerált formája volt az emberáldozat, kannibalizmus, stb. Ez mind rossz volt, de az áldozat tudata ott volt az emberekben, és ez kellett. Miért? Mert az eredendő bűn hatásától nem tudunk másképp megszabadulni.
Nézd meg Kain és Ábel történetét, pontosan erről szól. Kain az anyagba süllyedt, tompa ember, akinek áldozatára nem válaszolt Isten. Ábel az égi ember, az ártatlan, akit Káin sötét földi természete elpusztított. Nézd csak meg mit áldoztak: Káin földműves volt, ő terményt. Ábel juhász volt, ő bárány vérét áldozta. Brutálisnak hangzik? Lehet,de Ábel a halálával is megmutatta, melyik áldozat szól Istenhez. "Káin, a testvéred vére kiált hozzám a földről!" Ez a dráma akár egyetlen ember lelkében (vagy sokkal inkább: minden ember lelkében) is lejátszódhatott.
Ahhoz, hogy megnyíljon a két világ egymás számára, vér kell. Azért, mert ezen a földön a vér hordozza az életet. A Halálból nem vezet út az Életbe, áldozat nélkül a kapu nem nyílhat ki.
A megvilágosodás jó, de önmagában nem elég, nem mindenki számára járható út. Az anyagba süllyedt ember nem tud teljes egészében feleszmélni. Ezért kell az áldozat, ezért jött el Jézus, ezért hasadt a templom kárpitja ketté amikor megfeszítették, és ezért omlott le a templom pár évtizeddel utána. Mert az áldozat, "elvégeztetett".
Persze sok keresztény azt hiszi, ez azt jelenti, Jézus elvégezte a piszkos munkát helyettünk és mi ülhetünk a babérjainkon, csak menjünk el néha gyónni. Nem! Az áldozattal Jézus lehetővé tette hogy elindulhassunk az úton, és megnyitotta az átjárót az anyagi világ és a szellemvilág között. Jogosan, legálisan, erővel. Áldozatot nekünk is kell hozni, de ez már másféle áldozat.
Nem tudom, érthető-e amit írtam, vagy kissé zavarosan hangzik. A te gondolkodásod levegő ízű, az enyém nyers és földszerű. De egyébként értem amit mondasz, ismerem én az ilyen jellegű tanításokat, és nem is lenne bajom vele, de Jézus Istenségéről és áldozatának lényegéről én nem tudok lemondani. Viszont tisztelem amit írsz, és egyet értek azzal, hogy a vallásokhoz nagyon sok szenny tapad.
Freya. :)
Félreértesz.
Nem volt szó arról, hogy Jézus istenségéről és áldozatáról le kell mondani. :)
Én csupán azt mondtam, hogy nem a halála maga volt az áldozat, hanem az, hogy "vette a fáradtságot" és eljött az emberek közé, hogy hirdesse az Atya útját. Az, hogy nem lépett fel istenségként...mert megtehette volna, hanem ember módjára, beszéddel és megértéssel próbálta tudtára adni a népnek a valót. Ez az igazi szépség e tettben, ez az igazi áldozat, hogy nem használta fel isteni tudását, hanem emberi szinten kezelte a helyzetet, és akként cselekedett(most a csodákat rakjuk félre, mert nem azért hittek neki szerintem-már akik hittek).
Egyébként ebbe az áldozatos dologba belemennék...Hogyan lehetséges, hogy feláldozza magát valaki, amikor tudja, hogy nem hal meg, vagyis nem lesz baja? Ezt, ha egy ilyen ember kijelenti, akkor hazugságnak minősül...hiszen mit áldoz fel, amikor nem is lesz kára?!
Én azt mondom, hogy félreértés van ez a téma körül...Ugyanis Jézus nem a halálával váltotta meg az embert, hanem az eljövetelével, s azzal, hogy elmondta az Atya tanítását, hogy az emberek tudják, mi a helyes út, Isten útja. Jézus nem mártír volt, inkább hős. És itt vannak a különbségek. Az eredendő bűnünktől(önzés) véráldozattal tudnánk most is megszabadulni? Nem...megbánással(őszintével), belátással, és önnön vágyaink feladásával. A test hordozza a bűnt, az elme a szeretetet, de Jézus ezt is említi sokszor. Az anyagba süllyedt ember pedig Jézus eljövetele(nem a halála) által nyerheti el az Atya bocsánatát, ha megismeri az igazságot életről és az univerzumról, így képessé válik magába fordulni, és tüzetesen megbánni az összes vétkét, és átadni magát az Atyának. Jézus tanításai erről szólnak, ha jól tudom. Nem az véráldozatról...az Ószövetség talán...De Istent nem tartom olyannak, aki bármit is elvár, nemhogy az embertől, de bármilyen lénytől a világegyetemben, elveszteni hitelességét...a szeretet nem erről szól, hogy valamit adjatok cserébe mert rosszak voltatok(áldozzatok). Egyetlen egy dolgot kell feláldoznia az embernek, hogy az Atya színe elé kerülhessen...mégpedig az önzést, vagyis saját egóját, de ez ugye nem azt jelenti, hogy az egyén megszűnne létezni...azt jelenti, hogy továbblép a tudata egy felsőbb körbe. :)
Ha az emberek ismernék a valót, akkor a legmélyebbre került ember is képes kikászálódni e "bajból", hiszen tudni fogja, hogy az Atya megbocsájt, bármikor...és bárkit tárt karokkal vár...kivétel nélkül, olyan közel van, mint más nem lehet, tudni fogja, hogy az igazi énje valójában az Önvaló. Így viszont, hogy téves a hit a dolgokról, nem fog működni, még akkor sem, ha Jézus megint eljönne...Nem csak a szenny tapad a vallásokhoz, hanem a félreértelmezés is(van kivétel(ember)).
A feladat pedig e téves nézet kitisztítása. Remélem ezt megérted...nem változik semmi sem, csupán a világnézet, amivel minden elérhetővé válik. :P
üdv és várom véleményed.
válasza:Úgy látszik, mi mindig félreértjük egymást! ;-)
Én egy szóval sem mondtam azt, hogy Jézus halála után véráldozatra lenne szükség. Sőt magam is leírtam, most már másféle áldozatról beszélünk. Önmagad átadása az Atyának,igen, ez az út számunkra, egyet értünk.
Abban is hogy Jézus eljövetele és útmutatása alapvető fontosságú volt, hiszen csak így lehetséges követni őt, az általa megnyitott úton.
Sőt, akár hiszed akár nem, abban is hogy Jézus áldozata nem lett volna áldozat, ha Istenként éli át, ezért fordult el tőle az Atya, ezért kiáltott föl: Éli, Éli, lama shabaktani? Emberként született meg és emberként kellett meghalnia. Ezért kísértette a Sátán, mert ő is kísérthető volt.
De a szellem, aki rajta keresztül munkálkodott, az Isten volt. Mégpedig Isten Igéje.
Még egy szó az áldozatról: a régi népeknél az Istennel való kapcsolatot midig a beavatás előzte meg. A beavatás értelme: az emberi lélek már itt a földön végigjárja azt az utat, ami a halál után vár rá. Ez egyfajta halál, mégpedig meghalsz a bűnnek,hogy élhess az Életnek. Ez a keresztség értelme is.
Amikor a zsidók a pusztában állatot áldoztak Istennek, az egy kezdetleges, tompa, elhomályosult aktus volt. Imádkoztak, rávetették a közösség bűneit az ártatlan állatra (innen a kifejezés: bűnbak) majd az áldozattól azt remélték, egy időre megtisztította őket a bűnöktől. Mert tudták,hogy Isten kegyelme nélkül nem tudunk bűntelen életet élni. Tudod, mi keresztények úgy gondoljuk, Jézus ártatlanul kiontott vére pontosan ilyen áldozat volt, de egyszeri és örök.
Szerintem mi gyakorlatilag mindig egyet értünk, csak egy-két dologban én tradicionálisan gondolkodom. Pl számodra gondolom ez Jézus halálának a túlhangsúlyozása pedig én is Jézus életét tartom követendő példának.
Freya. :)
Elmondtam, hogy a félrevezető dolgoktól kellene megtisztítani a vallásokat, hogy tiszta és egységes kép alakulhasson ki. Ezért is hoztam szóba Jézus halálát, aminek konkrétan köze nem volt a megváltáshoz. Az emberek bűnéből fakad ez a fajta "emberölés", és pontosan arra világít rá(a bűnre). De mindenesetre örülök, hogy hasonlóan látjuk a helyzeteket. Az emberek lassan észreveszik magukat, s megkezdődik a változás. Az "gyógyszer" elkészült, csupán nyitottnak kell lenni. :)
üdv
LastOne.Left
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!