A protestáns és az ortodox között mik a főbb különbségek és hasonlóságok?

Az ortodoxok az ősi apostoli hitet képviselik, az ortodox pátriárkák az apostolok utódai, jelen van az apostoli jogfolytonosság. A protestánsok esetében ilyesmiről nem lehet szó.

Hogy milyen egyéb különbségek vannak, azt nehéz megmondani, mert sok ezer eltérő protestáns felekezet van, nem mondtad melyikkel kéne összehasonlítani.

Túl sok konkrétumot továbbra se tudok mondani, de picit belejavítok abba, illetve kiegészítem, amiket írtál.

"Nagy többségük csak 2 szentséget (a keresztséget és az „Úrvacsorát”) ismer el, kisebb részük egyet sem."

Itt kiemelném a legnagyobb protestáns felekezetet, az anglikánokat, akiknél lényegében megmaradt a hét szentség. Hasonlóan Luther sem vetette el a szentgyónást, bár szentségi rangjától "megfosztotta".

"Azt vallották csak a Biblia az alapja a keresztény tanításnak, az úgynevezett szenthagyományok és különféle zsinati határozatok nem vehetők annak."

Az egyetemes zsinatokat elfogadják a jelentősebb protestáns egyházak, így a reformátusok, anglikánok, evangélikusok is. Illetve a szenthagyományt is felhasználják, legalábbis olyan részben, ami teológiájuknak megfelel.

"Kálvin felelevenítette Ágoston nézetét, amely szerint a csodák, természetfeletti események kora teljességgel lejárt az apostoli idő után"

Szerintem nem állított ilyet Szent Ágoston. De ebben lehet tévedek.

"Az ortodoxokkal ellentétben a protestánsok úgy vallották, hogy csak Krisztus áldozata miatt van üdvösségünk, nincsenek más üdvözítő utak."

Az ortodoxok és katolikusok is azt vallják, hogy Krisztus áldozata miatt van üdvösségünk.

A protestánsok és az ortodoxok közötti egyik hasonlóság, hogy egyik sem hisz a pápa hamis tekintélyében, illetve számos eretnek pápai dogmában sem (Mária szeplőtelen fogantatása, stb.)

Hasonlóság továbbá, hogy nincs központosított egyházszervezetük sem, nincs "Vatikánjuk".

Mindkét irányzat elveti Isten és a szentek szoborként való ábrázolásának római és eretnek gyakorlatát.

Egyik irányzat sem hisz a nem létező purgatóriumban. Nem bocsátottak ki búcsúcédulát sem pénzügyi bevételük hamis módon történő növelésére.

Minkét irányzat szakadárnak tartja a római irányzatot, az ortodoxok szerint a római katolikusok 1054-ben szakadtak el az igaz hittől, a protestáns irányzatok szerint ez az igazságtól és Istentől való elszakadása a Római Katolikus Egyháznak folyamatosan ment végbe, egyes egyháztörténészek szerint a Római Katolicizmus lényegileg a 4. században alakult ki kompromittálódott, igazsághoz kevésbé ragaszkodó, a hamisságokkal megalkuvó keresztényekből, hataloméhes rómaiakból, illetve az államvallássá válás után az erőszakos térítések által becsődített tömegekből*.

*: egy magyar aktualitás: Történészek megjegyzik, hogy a magyarok első római katolikus térítési kísérlete sikertelen volt, a szemkinyomás módszere azonban "sikeresnek" bizonyult a kételkedők "meggyőzésére".

#5

Ha ennyire hülye vagy valamihez, akkor inkább ne szólj hozzá. Mert olyan ökörségeket írsz, hogy azokon egy ortodox legjobb esetben csak röhög, rosszabb esetben pedig megtámad, mert gyalázod hitét. Az ortodoxok érzékenyebbek kicsit azokra, akik hitüket gyalázzák, nem olyan jámborak, mint a katolikusok lettek.

Azt azért tegyük hozzá, hogy az ortodoxok azét nem fogadják el a római pápát, mert van sajátjuk: a moszkvai pátriárka

egyrészt a kenyérrel és a borral végzett liturgikus cselekmény, ebből adódóan pedig – pars pro toto alapon – a katolikus és ortodox szóhasználatban az egész szentmise, illetve liturgia. Ebben az értelemben használva kis kezdőbetűvel írjuk. A hazai (és nemzetközi) protestantizmus (ideértve mind a református és evangélikus egyházat, mind az egyéb protestáns és neoprotestáns felekezeteket) az eucharisztikus szertartásra az úrvacsora[4] megnevezést használja. Másrészt az Eucharisztia – katolikus és ortodox hitvallás szerint – jelenti a kenyér és a bor színe alatt valóságosan jelen lévő Jézus Krisztust is. Ebben az értelemben – mivel személyre utal – bevett szokás a nagy kezdőbetű használata, s ilyen értelemben szinonimája az Oltáriszentség.

A szentek tisztelete és gazdag ábrázolásuk szintén szemben áll a protestantizmussal.

És a leglényegesebb az oltári szentséghez való viszony. A protestánsok szerint az csak jelkép, a katolikusok szerint valóságosan Krisztus teste...

"

egyrészt a kenyérrel és a borral végzett liturgikus cselekmény, ebből adódóan pedig – pars pro toto alapon – a katolikus és ortodox szóhasználatban az egész szentmise, illetve liturgia. Ebben az értelemben használva kis kezdőbetűvel írjuk. A hazai (és nemzetközi) protestantizmus (ideértve mind a református és evangélikus egyházat, mind az egyéb protestáns és neoprotestáns felekezeteket) az eucharisztikus szertartásra az úrvacsora[4] megnevezést használja. Másrészt az Eucharisztia – katolikus és ortodox hitvallás szerint – jelenti a kenyér és a bor színe alatt valóságosan jelen lévő Jézus Krisztust is. Ebben az értelemben – mivel személyre utal – bevett szokás a nagy kezdőbetű használata, s ilyen értelemben szinonimája az Oltáriszentség."

"Azt azért tegyük hozzá, hogy az ortodoxok azét nem fogadják el a római pápát, mert van sajátjuk: a moszkvai pátriárka"-írod.

Moszkva lenne az ortodox Vatikán? Én úgy tudom*, hogy az ortodoxoknak - hasonlóan a protestáns kereszténységhez - nincs központosított egyházszervezetük, nincs "Vatikánjuk".

*: [link]

"

A keleti egyházak nem ismerik el a pápát a legfőbb méltóságnak. Nincs központosított egyházszervezetük, jelenleg négy ősi patriarchátus és számos önálló nemzeti egyház alkotja az ortodoxiát. A keleti ortodox egyház nem egyetlen szervezetet jelent, hanem 13 önálló helyi egyházat tömörít magába, melyek elnevezése országonként más és más"

#9

Ezt valamiért már nem idézted ugyan onnan:

"az egymástól adminisztratív értelemben teljesen független ortodox keresztény egyházak vezetői között a tiszteletbeli elsőséget az egyetemes (konstantinápolyi) pátriárka élvezi"