A zsidók még meddig várnak a messiásra?

Hitük szerint egészen addig, amíg el nem jön.

Mások szerint a világ végéig.

Szia

Vártak, és várnak.

Josephus írásaiból ítélve úgy tűnik, hogy az első században, a Templom (i. sz. 70-ben történt) lerombolása előtt, számos messiás jelent meg a színen, aki szabadulást ígért a római iga alól, és találtak is maguknak készséges híveket.

I. sz. 132-ben aztán az egyik legnevesebb álmessiást, Bar Kohbát (Bar Koszibát) üdvözölték úgy, mint messiás-királyt. A római katonák mindamellett leverték az általa vezetett lázadást, és több ezer zsidót megöltek. Az ilyen hamis messiások személye jól mutatja, hogy sok zsidó elsősorban politikai messiást szeretett volna látni, de az is világos, hogy helyénvalóan úgy várták a Messiást, mint aki személy, és nem pusztán messiási korszakban vagy messiási nemzetben gondolkodtak. Egyesek szerint Bar Kohba Dávid leszármazottja volt, ami megerősíthette azt az állítását, hogy ő a Messiás. Mivel azonban a leszármazási feljegyzések i. sz. 70-ben nyilván megsemmisültek, azok, akik ezután pályáztak a messiási címre, nem tudták bizonyítani, hogy Dávid családfájához tartoznak. (Következésképpen a Messiásnak i. sz. 70 előtt kellett megjelennie, miként Jézus, hogy alátámaszthassa azt az állítását, hogy ő Dávid örököse. Ebből is látszik, hogy akik még mindig azt várják, hogy a Messiás megjelenjen a földön, tévednek.) Ezek között a későbbi önjelölt messiások között említhetjük a krétai Mózest, aki azt bizonygatta, hogy kettéválasztja a tengert Kréta és Palesztina között, és Serenust is, aki sok zsidót becsapott Hispániában. A The Jewish Encyclopedia 28 hamis messiást sorol fel, aki i. sz. 132 és 1744 között ténykedett (X. köt. 252–255. o.).